Betöltés...
A boldogsággal kapcsolatban mindenkinek a tarsolyában van egy jó tanács, mint a „majd úgyis minden jóra fordul” vagy „csak a jó dolgokra gondolj, és akkor bevonzod azokat”. A legtöbb ilyen kéretlen tanácsban az a közös, hogy görcsös követésük jó eséllyel boldogtalanabbá tesz minket, mint ahonnan elindultunk. Valójában nem nagyon nehéz elérni a vágyott boldogság állapotát, bár univerzális megoldások nem léteznek.
Tévúton járunk, ha sokat remélünk tőle.
A pozitív pszichológia szellemi atyja, Csíkszentmihályi Mihály 2021-ben bekövetkezett haláláig arra törekedett, hogy megfejtse, hogyan teremthetünk önmagunk számára olyan értelmes és örömteli életet, amely a világunkat is jobbá, gazdagabbá és boldogabbá teheti.
Sokszor azt érezzük, hogy az életnek van egy igazi, valódi értelme, és a mi feladatunk az, hogy rátaláljunk. A helyzet azonban összetettebb.
Nem kell sem alkotni, sem hármas szaltókat ugrani ahhoz, hogy teljes életet éljünk, a felelősség viszont mindenképpen a mienk – vallja Tompa Andrea író, aki arról is szól, hogyan jelenthet a haza a nagy fogalmon kívül valami egészen aprót is.
Mindenki életében legalább egyszer helyet követel magának a töprengés a létezés értelméről. Az ilyen nagy kaliberű kérdés azonban nemcsak önmagunk meghatározásában játszik fontos szerepet, de érinti a velünk együtt élőket, a hozzánk legközelebb álló társunkat, párunkat.
Élet és étel: csak a betűk sorrendje a különbség a két szó között, és sokan játszottak már az „élet étterme” kifejezéssel is. Nyílt ilyen nevű étkezde, szerepel Popper Péter egyik könyveként (Mi az élet étterme?), és a Frédi és Béni rajzfilmsorozat fordítóit is megihlette, hiszen az egyik résznek pont ezt a címet választották. De valóban ennyire közel áll egymáshoz az élet értelme és az étkezés?
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban az élet értelmének nyomába eredtünk.
Miért vagyunk ezen a Földön? Mi az értelme a létezés egészének? Hogyan tudunk teljes életet élni? Amikor ezeket a minden korban izgalmas kérdéseket nézzük, lényeges, hogy az emberen „kívül” vagy „belül” keressük a támpontokat.
