Betöltés...

Hobbitként kellene szabadságra mennünk, de sokszor Gollamként ragaszkodunk a munkához

A hobbitok világában a pihenés, az evés, a tánc, a mulatság és a természetközeli élet nem jutalom, hanem alapérték. A mi világunkban viszont sokszor a munka, a siker, az elismerés és a pótolhatatlanság érzése válik a saját „drágaságunkká”, amelytől még szabadság alatt is nehezen szakadunk el. Szakács Anna pszichológus, coach A Gyűrűk Ura szereplőin keresztül mutatja meg, miért olyan nehéz megengedni magunknak a pihenést, és hogyan védhet meg az önismeret, az önelfogadás és egy jó társ attól, hogy teljesen elnyeljen a teljesítménykényszer.



Lehet-e tartós párkapcsolat nélkül is boldog egy nő?

Az egyedülálló nőre a társadalom gyakran még mindig átmeneti állapotként, hiányként vagy gyanús kivételként tekint. Pedig nem mindegy, hogy valaki saját döntésből él pár nélkül, vagy azért, mert sorozatos csalódások, félelmek és kapcsolati minták tartják távol az intimitástól. Hammer Zsuzsanna és Róza Ráchel klinikai szakpszichológusokkal arról beszélgettünk, mikor lehet felszabadító az egyedüllét, mikor válik magánnyá, és miért nem a párkapcsolatnak kellene egy nő önértékelésének egyetlen forrásává válnia.



Nem a meccs a baj: mit hoz felszínre a foci-vb egy párkapcsolatban?

Hat hét futballőrület, éjszakába nyúló meccsek, eltűnő férjek és egyre hosszabb teendőlisták – sok családban így telik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság. Miközben a szurkolók számára a foci-vb az év legnagyobb sporteseménye, a párkapcsolatokban könnyen feszültséget okozhat a megváltozott napirend és a megnövekedő láthatatlan munka. De valóban a futball a probléma, vagy inkább az, amit felszínre hoz? Hogyan lehet ezt az időszakot úgy megélni, hogy ne a konfliktusokról, hanem a kölcsönös megértésről szóljon. Mit tehetünk azért, hogy a döntő sípszaváig ne egymás idegeit, hanem inkább a kapcsolatunk rugalmasságát tegyük próbára?



„Hihetetlen dopaminlökettel jár az őszinte emberi kapcsolódás” – mit nyerünk, ha csupán egy hétig hanyagoljuk a mobilunkat?

A folyamatos online jelenlét és a végtelen görgetés sokak életének természetes része lett. A Kék Pont Alapítvány egyhetes kihívással segítene abban, hogy újragondoljuk a digitális szokásainkat, és remélhetőleg visszataláljunk a valódi élményekhez – ehhez pedig nincs is szükség teljes absztinenciára.


Ha az okosórám szerint kipihent vagyok, miért érzem magam mégis fáradtnak?

Felébredünk, és az okosóránk megmondja, hogyan aludtunk. Dolgozunk, és statisztikák mérik a hatékonyságunkat. Posztolunk, és számok jelzik, mennyit ér a figyelem, amit kaptunk. Csakhogy a testünk, a kapcsolataink, a kreativitásunk és a boldogságunk nem mindig fér bele ezekbe a mércékbe. Van, amit nem mérni kellene, hanem újra megtanulni érezni. Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.


A szorongás gyakran problémamegoldásnak álcázza magát – ez az egyszerű szabály segíthet

Mi lenne, ha megengednénk magunknak az aggódást – de csak egy meghatározott időpontban? Bár elsőre furcsán hangzik, a kognitív viselkedésterápia egyik legismertebb módszere éppen erre épül, és segíthet megtörni a szorongás és a túlgondolás ördögi körét. A szakemberek szerint ugyanis az agy gyakran összekeveri a problémamegoldást az aggodalmaskodással, ami hosszú távon csak fokozza a stresszt. Mutatjuk, hogyan működik a technika, amely sokaknak hozott már megkönnyebbülést.



A TikTok-fitneszvideók pár perc alatt is torzíthatják a fiatalok testképét

A fitneszvideók sok fiatal férfi számára motivációt, edzéstippeket és életmódtanácsokat jelentenek, de egy friss ausztrál kutatás szerint már néhány percnyi TikTok-tartalom is elég lehet ahhoz, hogy rosszabbul ítéljék meg a saját testüket. A hiperizmos testekkel való összehasonlítás nemcsak elégedetlenséget kelthet, hanem növelheti az izom- és tömegnövelő szerek iránti nyitottságot is.


Hogyan mesélsz el egy történetet? Kiderül belőle, ki vagy

Amikor megosztunk egy történetet, ami velünk történt, nem csak egy eseményláncot mondunk vissza, benne vagyunk mi magunk is: az értelmezésünk, az érzelmeink, a múltunk. Duplán igaz ez, ha az életünk történetére gondolunk. De hogyan működik ez a fajta énkonstruálás? Hogyan írjuk meg az életünk történetét – dióhéjban? Miként változtathatjuk meg a narratívát, és miért ne féljünk mesélni magunkról? Gregó Enikő pszichológus írása.




Rákdiagnózis után: hogyan segíthet a gyógyító képzelet a daganatos betegeknek?

Egy daganatos diagnózis után sok beteg első gondolata nem a kezelés, hanem a halál lehetősége. A félelem ilyenkor nemcsak érthető reakció, hanem olyan lelki teher is lehet, amely leköti a megküzdéshez szükséges erőforrásokat. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta új, ingyenesen elérhető kézikönyve abban segít, hogyan találhatnak a betegek kapaszkodókat a diagnózis után: légzéssel, relaxációval, imaginációval, a tévhitek átdolgozásával és a saját belső tartalékaik felfedezésével.



Ne mondjon fel, inkább fordítsa vissza a kiégést, amíg nem késő

Ha a folyamatos stressz miatt tartósan illúzióvesztettnek, tehetetlennek és elhasználtnak érzi magát, önt valószínűleg elérte az az állapot, amit kiégésnek nevezünk. Visszanyerheti-e korábbi kiegyensúlyozottságát? Mindenképpen, ha átértékeli a fontossági sorrendeket az életében. Velez Csaba pszichológus írása.


Mély hallgatás övezi a szégyenbetegséget, pedig tömegek életét keseríti meg

A titkolózás, a stigma is nehezíti a vizelet-visszatartási nehézségekkel küzdők helyzetét –- summáztak a szakértők a június 15-e és 21-e között rendezett Nemzetközi Kontinencia Héten. Pedig a kezelés, a gyógyulás egyáltalán nem reménytelen, pláne, hogy a biztató kutatásoknak hála újabb és újabb okok derülnek ki a háttérben. Köztük igen meglepőek is.



A túlgondolás csapdája: miért pörög tovább az agyunk akkor is, amikor már rég nincs szükség rá?

A túlgondolás jóval több egy rossz szokásnál, összetett pszichológiai jelenség, amelynek során az agy újra és újra ugyanazokon a kérdéseken rágódik. Van, hogy egyetlen mondat, egy félreérthető üzenet vagy egy rossz döntés emléke egész este nem hagy nyugodni. A túlgondolás láthatatlanul szívhatja el az energiánkat, miközben azt érezzük, hogy még mindig csak keressük a választ. De mi történik valójában az agyban, amikor belekerülünk ebbe a gondolatspirálba, és miért nem működik az, hogy egyszerűen „ne gondoljunk rá”?