Egészség | pulzus.hvg.hu

Betöltés...

Nem alszik, ezért mindent bevetne? – ezt kell tudni a melatoninról, az altatókról és az alvást segítő gyógynövényekről

Van az a szint az álmatlanságban, amikor az ember már nem válogat. Ilyenkor kerülnek elő olyan alvássegítők, mint a melatonin, a macskagyökér, a citromfű tea, a régi altató, a szorongásra felírt gyógyszer vagy egy pohár szeszesital. Csakhogy az alvássegítő szerek között nagy különbségek vannak, és ami külön-külön ártalmatlannak tűnik, együtt már kockázatos lehet. Dr. Horváth Ádám szakgyógyszerésszel beszéltük át, mikor jöhetnek szóba a gyógynövények vagy a melatonin, és miért kell különösen óvatosnak lenni a nyugtatókal és altatókkal.

Nem biztos, hogy akkor kell kávét inni, amikor a legjobban kívánjuk

Kevés dologhoz ragaszkodunk annyira a mindennapokban, mint a kávéhoz. Van, aki nélküle el sem tudja kezdeni a napot, van, aki munka közben méri vele az időt, és van, aki este is gond nélkül megissza, mert úgy érzi, rá már nem hat. A koffein azonban nem mindenkiben ugyanúgy dolgozik, és nem biztos, hogy azt adja, amit várunk tőle.

A lányok egyre korábban menstruálnak – de érdemes-e szülőként késleltetni a folyamatot?

Az első menstruáció időzítése nem pusztán egyéni vagy családi adottság kérdése. A kutatások szerint a genetikai tényezők mellett a táplálkozás, a testösszetétel, az anyagcsere állapota, a stressz és bizonyos környezeti hatások is szerepet játszhatnak abban, mikor lép egy lány a reproduktív érés új szakaszába. A jelenség egyre több szülőt foglalkoztat, egyes anyák pedig már tudatosan próbálják késleltetni lányaik első menstruációját. De van-e erre valóban lehetőség, és egyáltalán kívánatos-e beavatkozni ebbe a folyamatba? Nőgyógyásszal beszélgettünk.

Érkezik a vakcina, ami megelőzheti a rákot, mielőtt kialakulna

Minden háromszázadik ember hordozhatja azt a rejtett génhibát, amely akár nyolcvan százalékkal is megnöveli a vastagbélrák és a petefészekrák kockázatát, mégis az érintettek túlnyomó többsége mit sem sejt a veszélyről.

Kösz, jól: Lehet, hogy rosszul mos fogat, csak még senki nem szólt

A fogmosás az egyik legtermészetesebb napi rutinunk, mégis sokan rosszul csinálják, vagy épp a kevésbé fontos eszközöktől várják a megoldást. A Kösz, jól podcast évadnyitó adásában dr. Tihanyi Dóra fogorvossal, parodontológussal beszélgettünk arról, min múlik valójában a szájüreg egészsége, és hogyan lehet egy egyszerű, követhető rutinnal megelőzni a leggyakoribb problémákat.

Melyik a legjobb alvópóz a tudomány szerint?

Nagyban befolyásolja az alvásunk minőségét, hogy milyen testhelyzetekben töltjük az éjszakákat, meg persze azt is, hogy másnap sajgó nyakkal vagy végtagokkal ébredünk-e. Sok elmélet kering arról, hogy milyen pózban kellene aludnunk, de az orvosok szerint ez javarészt inkább az egyéni körülményektől függ.

Mit árul el a bőrünk a test öregedéséről?

A bőr sokat elárul arról, hogyan élünk. Nyomot hagy rajta az életmód, a napfény és az idő múlása. De következtethetünk-e ezekből a jelekből a szervezet egészének állapotára is? Erre keresi a választ egy nagyszabású kutatás. Andrea B. Maierrel, a NUS Academy for Healthy Longevity alapító-igazgatójával, valamint Magali Moreau-val, a L’Oréal Research & Innovation Advanced Research tudományos vezetőjével arról beszéltünk, mit tud ma a tudomány a bőr és az egészséges öregedés kapcsolatáról, és hol vannak még nyitott kérdések.

A küzdelmes gyerekkor hatással lehet a nők későbbi termékenységére

A gyerekkorunk akkor is velünk marad, amikor már felnövünk – mindenféle módon. Egy több mint 27 ezer nőt vizsgáló norvég kutatás szerint a nehéz gyerekkori élmények a későbbi termékenységgel és bizonyos terhességi kockázatokkal is összefügghetnek.

Tény, hogy a nők tovább élnek – de vajon lassabban is öregednek?

A nők világszerte átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, de ebből még nem következik, hogy lassabban is öregszenek. A hosszabb élet és az egészségben töltött évek között ugyanis nagyobb lehet a különbség, mint elsőre gondolnánk. Friss kutatások szerint a női és férfi szervezet nem egyszerűen gyorsabb vagy lassabb tempóban változik, hanem más ritmusban – és ez különösen az élet közepén válhat látványossá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

Meglepő mellékhatása lehet a fogyókúrás gyógyszereknek: a rák terjedését is lassíthatják

Négy friss tudományos vizsgálat szerint a világ legnépszerűbb fogyókúrás és cukorbetegség elleni gyógyszerei, köztük az Ozempic és a Mounjaro, nem csupán a testsúlyra és a vércukorszintre hatnak jótékonyan, hanem lassíthatják a rákos daganatok növekedését is. Az amerikai kutatók többféle rákos betegek adatait elemezve azt találták, hogy a GLP-1 készítményeket szedők körében jóval ritkábban terjedt tovább a betegség, és túlélési esélyeik is jelentősen javultak. A tudomány egyelőre csak találgat azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a jelenség hátterében, az eredmények mégis alapjaiban írhatják át azt, amit eddig a gyógyszercsoport lehetőségeiről tudtunk.

Otthon is elvégezhető magyar vizeletteszt segítheti a prosztatarák korai felismerését

A prosztatarák korai felismerésében régóta gond, hogy a PSA fontos, de nem tökéletes jelző: néha felesleges aggodalmat kelt, máskor nem ad elég egyértelmű választ. Egy új magyar vizeletteszt ezen a bizonytalanságon próbál javítani azzal, hogy tumoreredetű genetikai jelet keres. A kérdés már nem csak az, kimutatható-e a jel, hanem hogy a mindennapi betegellátásban kinek, mikor és mennyit segíthet.

Milyen gyakran kell lecserélnünk a fogkefénket a szakértők szerint?

Létezik ökölszabály-szerű ajánlás is arra, hogy meddig érdemes ugyanazzal az eszközzel sikálni a fogainkat, de jobban járunk, ha inkább a szemünket használjuk a csere idejének megállapításához.

Odüsszeusz, Thor és az 5 százalékos testzsír: mit tanulhatunk a sztárok edzésterveiből?

Matt Damon öt hónap alatt készült fel Odüsszeusz szerepére: edzett, kardiózott, lemondott az alkoholról és a cukorról, de nem akart Thor-méretű húsheggyé válni. Hollywoodban viszont nem minden testátalakítás ilyen józan történet. Chris Hemsworth Marvel-fizikuma és Ralph Fiennes extrém szálkásítása is azt mutatja, hogy a látványos filmszereplői testekből lehet ugyan tanulni, de nem mindegy, melyik módszert próbáljuk átültetni a saját életünkbe.

A járásunk elárulhatja, mennyi tartalék van még az agyunkban

A tempós járás időskorban nemcsak azt mutathatja meg, milyen állapotban vannak az izmok és az ízületek. Amerikai kutatók szerint azoknál a nyolcvan év feletti embereknél, akik kortársaiknál gyorsabban gyalogolnak, ritkább lehet a szellemi hanyatlás és a demencia. A magyarázat nem feltétlenül az, hogy a gyors séta önmagában védi az agyat, hanem az, hogy a jobb fizikai erőnlét nagyobb idegrendszeri tartalékkal járhat együtt.

Őssejtkimerülés – miért gyengül a test természetes megújuló képessége?

Az őssejtkimerülés neve azt sugallja, hogy idővel elfogynak a test javítósejtjei, a biológia azonban ennél jóval furfangosabb. Egy hetvenéves ember csontvelőjében akár több, őssejtként azonosítható vérképző sejt lehet, mint egy fiatal felnőttében. A kérdés tehát nem pusztán az, hány őssejt marad, hanem az, hogy milyen minőségben végzik a feladatukat. Ha több van belőlük, miért beszélünk mégis kimerülésről?

Alacsony a vasa? Nem biztos, hogy a pótlás a megoldás – figyelmeztet a szakértő

A laborlelet könnyen hamis biztonságérzetet ad: ha nincs rajta csillag, megnyugszunk, ha alacsony a vas, már keressük is a pótlást. A vasanyagcsere viszont nem így működik. Dr. Várkonyi Judit hematológus szerint a ferritin fontos támpont, de önmagában nem dönt el mindent: a hemoglobin, az MCV, a transzferrin-szaturáció, a CRP és a tünetek együtt mutatják meg, valódi vashiányról, gyulladáshoz társuló zavarról vagy más problémáról van-e szó.

Beckham és Bezos teste jelképezi az új férfiideált: öregedni lehet, csak ne látszódjon

Sokáig természetesnek vettük, hogy a középkorú férfiakon látszik az idő: ritkul a hajuk, nő a hasuk, fáradtabbnak tűnnek. Ma viszont mintha más lenne a mérce. Beckham kockahasa és Bezos látványos átalakulása után az ötvenes-hatvanas férfitest is üzenetté vált: fegyelmet, státuszt, energiát és önkontrollt kell sugároznia. Csakhogy ami egészségmegőrzésnek indul, könnyen újabb megfelelési kényszerré válhat.

Amit életünk első két évében ettünk, az fél évszázaddal később is hathat az egészségünkre

A második világháború utáni időszak meglepő lehetőséget teremtett arra, hogy egy kutatócsoport megvizsgálja, a csecsemőkori cukorfogyasztás hogyan befolyásolhatja az egészséget az emberek élete során.

A magyarok fáradtabbak, mint valaha, és ennek nem mindig a stressz az oka

A magyarok kétharmada krónikusan stresszes, sokan alváshiánnyal és D-vitamin-hiánnyal is küzdenek. Ilyen háttérrel a fáradtság, a szétszórtság és a motivációhiány nem egyszerűen fejben dől el – a test állapota is beleszól abba, mennyire tudunk teljesíteni.

Így él három világhírű onkológus, hogy elkerülje a rákot

A rákról szóló tanácsok között könnyű elveszni: egyik nap egy étrend-kiegészítő tűnik ígéretesnek, másnap egy diéta, harmadnap egy új szűrési ajánlás. De vajon mit tartanak ebből tényleg fontosnak azok az orvosok, akik nap mint nap daganatos betegekkel foglalkoznak? Három vezető onkológus mesélt arról, ők mit építettek be a saját életükbe – és mi az, amitől óvatosan távol tartják magukat.

1 2 3 ... 18