Betöltés...
Ez nem riogatás, a kutatások megdöbbentő hiányosságokat és félreértéseket mutatnak. A méregdrága kütyüknek van értelmük, de nem biztos hogy az, amiért megvetted. Utánanéztünk a gyanús adatoknak.
Novak Djokovic 39 évesen olyan meccset nyert meg Wimbledonban, amire a legtöbb húszéves teniszező teste sem lenne képes – és ez nem véletlen. A szerb sztár 15 éve gluténmentesen étkezik, rendszeresen jógázik és jeges vízbe ugrik. Egy vitatott spirituális guru tanácsára pedig sokáig a saját szervezetére bízta egy makacs sérülése gyógyítását, ahelyett hogy megműttette volna magát. De vajon tudomány áll-e mindezek mögött, vagy inkább hit és rendkívüli fegyelem tartja ilyen kiváló formában a teniszlegendát? M lehet a valódi titka annak, hogy Djokovic teste még mindig bírja a folyamatos terhelést?
Ahogy Európa több országában, úgy hazánkban is súlyos ápolóhiány van, Magyarországon ráadásul nagyon komoly rendszerszintű gondok vannak a pszichiátriai ellátással. Pedig óriási szükség lenne munkaerőre ezen a területen: tudományos kutatás bizonyítja, hogy a kezelés során a jobbnak érzékelt terápiás kapcsolat együtt járt a rövidebb kórházi tartózkodással.
Nem jelent ma már feltétlenül élethosszig tartó krónikus betegséget, ha valakit 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak, hiszen a folyamatot vissza is lehet fordítani. De miért nehéz gyógyszerek nélkül megvalósítani az ehhez szükséges életmódváltást? Mi a különbség a prediabétesz, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között? És miért szednek diabéteszgyógyszereket olyanok is, akiknek a szervezete jól tudja szabályozni a vércukorszintet? Nagy Géza belgyógyász-hematológus adjunktussal beszélgettünk.
Az „ultrahangtapasz” működőképességét bizonyította amerikai tudósok kísérlete, amelyben 62 várandós anya vett részt.
Nem pusztán pszichológiai illúzió a placebohatás, hanem mérhető neurológiai folyamat – bizonyították egérkísérletekkel amerikai kutatók.
A hideg zuhany, a jeges merülés és a krioszauna mind erős testi élményt adnak: felgyorsul a légzés, kiélesedik a figyelem, és sokan utána energikusabbnak érzik magukat. De a hidegterhelés nem attól lesz hasznos, hogy minél extrémebb, és a jó közérzet nem mindig jelent bizonyított egészségnyereséget. Hormézis-sorozatunk új részében megnéztük, mit tudunk ma a hideg hatásairól, mikor segíthet a regenerációban, és hol kezdődik a túlzás.
Repülés közben számos élettani hatás érhet minket, amelyek kellemetlen egészségügyi problémákat okozhatnak – hívják fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem szakértői közleményükben. Ha alaposan rákészülünk, akkor nem fogja elrontani a nyaralásunkat valamilyen kellemetlen állapot vagy betegség.
A teljesítménytúrázás és a longevity első pillantásra távoli világoknak tűnhetnek, pedig a hosszú távú gyaloglás meglepően sok olyan előnnyel járhat, amely támogatja az egészséges öregedést. De vajon valóban jót tesz a szervezetnek egy 100 kilométeres teljesítménytúra, vagy egy ponton túl már inkább kockázatot jelent? Az általános fittség, az anyagcsere-egészség, a mentális ellenálló képesség és a várható élettartam között izgalmas összefüggések rajzolódnak ki. Lovász László edzővel arról beszélgettünk, hol húzódik a határ az egészséget támogató mozgás és az extrém terhelés között.
Az esti zuhany segíthet az elalvásban, a reggeli pedig frissebbé teheti a napkezdést – de vajon melyiknek milyen előnyei vannak?
Magyarország szeret sportnemzetként gondolni magára, az adatok mégis azt mutatják: a mindennapi fizikai aktivitásban az EU mezőnyének végén kullogunk. A magyarázat nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy lustábbak vagy fegyelmezetlenebbek lennénk másoknál. A mozgáshiány mögött ott van a munkaidő, az ingázás, a pénz, a lakókörnyezet, az iskolai sportélmények, a stressz, a társadalmi egyenlőtlenség, és az a kulturális beidegződés is, hogy a sportot jobban szeretjük nézni, mint csinálni.
Tavaly engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség azt a két forradalmi gyógyszert, amelyek nemcsak a tüneteket enyhítik, hanem a szellemi hanyatlás okát kezelik. Csakhogy ezek egyike sem érhető el Magyarországon, ahol eddig még demenciastratégia sem készült.
Egyre több fiatalt diagnosztizálnak vastagbélrákkal, a kutatók pedig most új nyomokra bukkantak. Mit ne együnk, ha a meglőzésre törekszünk?
Éppen az segíthet a babáknak, amitől sokáig óvni akarták őket: a tojással való korai találkozás – figyelték meg nemrég ausztrál kutatók.
Miért érdemes minden középkorú férfinak ellenőriztetni a tesztoszteronszintjét? Hogyan csökkenthető a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata? Miért van olyan rossz híre a sztatinoknak, és mi történik, ha kezeletlenül marad a magas vérnyomás és koleszterinszint? Minden kiderül a Kösz, jól! legfrissebb adásából, amely a férfiak egészségéről szól.
Megkezdődött Wimbledon, a világ egyik legrangosabb tenisztornája, és az idei füves pályás szezon egyik legnagyobb szenzációja kétségkívül Serena Williams visszatérése. A hétszeres wimbledoni bajnok, 23-szoros Grand Slam-győztes amerikai legenda párosban már a Queens Clubban rendezett tornán is pályára lépett, ahol egyből győzelemmel jelezte, még mindig képes a világ legjobbjai között helyet követelni magának. A visszatérés azonban nem csak sporttörténeti pillanat. Williams ugyanis egy másik, jóval vitatottabb témában is reflektorfénybe került, miután nyíltan beszélt arról, hogy a fogyásában egy GLP–1 típusú gyógyszer segítette.
Az időszakos böjt, különösen az időben korlátozott táplálkozás egyre nagyobb figyelmet kap az elhízás kezelésében és az egészségre gyakorolt hatásában. Egy friss kutatás szerint már nyolc hét is elég lehet ahhoz, hogy az étkezések időzítésének megváltoztatása átalakítsa a bélflórát, és kimutatható változásokat idézzen elő a szervezet anyagcseréjében. A kutatók azt találták, hogy ezek a biológiai átrendeződések szorosan összefüggnek a fogyással, valamint a vérnyomás és az inzulinérzékenység javulásával. Az eredmények új megvilágításba helyezik, hogyan hat az étkezés időzítése nemcsak a testsúlyra, hanem a szervezet mélyebb anyagcsere-folyamataira is.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekről sokszor úgy beszélünk, mintha kizárólag egyéni döntés kérdése lenne, mit veszünk le a polcról. Csakhogy az olcsó, hiperízletes, agresszíven reklámozott termékek mögött óriási gazdasági érdekek, lobbihálózatok és vitatott önszabályozási rendszerek állnak. Élelmiszeripari szereplőkkel és népegészségügyi szakértővel beszéltünk arról, meddig bízhatjuk a fogyasztókra az egészségesebb választást, és milyen népegészségügyi javaslatcsomag kerülhet az új kormány elé.
Nem csak az évek múlása öregít: bizonyos mindennapi rutinok láthatatlanul gyorsíthatják a szervezet biológiai öregedését. A dohányzás, a rossz alvás, a tartós stressz, a mozgáshiány vagy a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend olyan folyamatokat indíthatnak el a sejtekben, amelyek hosszú távon az egészségre is hatással vannak. A változtatáshoz azonban nem mindig van szükség radikális életmódváltásra. De vajon melyek azok a szokások, amelyek a leginkább „öregítik” a szervezetet?
Befolyásolhatja-e a várandósság alatti D-vitamin-bevitel a gyermek későbbi szellemi teljesítményét? Dán kutatók igyekeztek utánajárni a kérdésnek.
