A túlsúly évszázadokon át előnyt jelentett – vajon mi változott meg?
Az elhízást ma gyakran egészségügyi problémaként kezelik, pedig évszázadokon át a gazdagság, a szépség és a hatalom jelképe volt a művészetben.
Betöltés...
Az elhízást ma gyakran egészségügyi problémaként kezelik, pedig évszázadokon át a gazdagság, a szépség és a hatalom jelképe volt a művészetben.
Újabb bizonyíték született arra, hogy az agyunk és a testünk sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint korábban hittük. Egy új egérkísérlet szerint a hasi izmok mozgása enyhe agyi elmozdulást okozhat, ami befolyásolhatja az agy-gerincvelői folyadék áramlását.
Az elhízás hátterében nemcsak életmódbeli, hanem pszichológiai és társadalmi tényezők is állhatnak.
Egy új kutatás szerint az elhízás kezelésére használt GLP-1 gyógyszerek nemcsak a fogyást segíthetik, hanem az étellel kapcsolatos állandó, tolakodó gondolatokat is csökkenthetik.
Sokunk napja szinte észrevétlenül telik el ülve, a testünknek pedig egyáltalán nem válik a javára, hogy ehhez az inaktív állapothoz alkalmazkodik. Az aktív sport sajnos nem írja jóvá a tartozást.
Azoknál a gyerekeknél, akiknek az édesanyja a terhesség alatt szegényebb, egészséges élelmiszerekhez nehezen hozzáférő környéken élt, akár 34 százalékkal nagyobb lehet az elhízás kockázata – derült ki egy amerikai kutatásból.
A kutatók szerint komoly ára lehet annak, hogy a gyorséttermek, étkezdék és utcai ételárusok ma már a mindennapjaink részévé váltak.
Új kutatás erősíti meg, hogy az elhízás és a daganatos betegségek kapcsolata jóval összetettebb annál, mint korábban gondolták. A tudósok szerint nemcsak a túlsúly mértéke, hanem az is meghatározó, hogy valaki mikor kezd el hízni.
A negatív hírek ismételt görgetése, azaz a doomscrolling nemcsak az időnket emészti fel: hosszú távon befolyásolhatja a stresszválaszainkat, az alvásunkat, és még azt is, hogy hogyan reagálunk a fenyegető, szorongató információkra.
A Greenpeace megbízásából készült elemzés két ismert bébiételmárka termékeiben is mikroműanyag-részecskéket mutatott ki, ami újra ráirányítja a figyelmet arra, hogyan kerülhetnek ezek az apró műanyagdarabok már egészen korán a szervezetünkbe – és mennyit tudunk egyáltalán a hosszú távú hatásaikról.
A koronavírus-járvány óta sok otthonban szinte alapfelszereléssé váltak az antibakteriális tisztítószerek. Egy friss nemzetközi áttekintő tanulmány szerint azonban a legtöbb hétköznapi helyzetben ezek nem adnak érdemi pluszvédelmet, miközben hozzájárulhatnak egy sokkal nagyobb egészségügyi probléma, az antibiotikum-rezisztencia erősödéséhez.
Egy új kutatás szerint az öregedés tempója többet elárul arról, milyen hosszú életre számíthatunk, mint az, hányadik születésnapunkat ünnepeltük éppen.
Nem mindegy persze, hogy mit nassolnak a krónikus emésztőrendszeri problémával élő emberek.
A 100 éves természettudós sosem szeretett életmódtanácsokat osztogatni, és következetesen állítja, hogy a hosszú élet elsősorban szerencse kérdése. De a természet közelségének, a mozgásnak és a rendkívüli kíváncsiságának is köze lehet ahhoz, hogy ennyi idősen is ilyen jó formában van.
Mindenkit fárasztanak ezek a kis csevegések, de talán mégsem annyira, mint azt sokan gondolják.
A részvétel a fontos, legalábbis erre jutottak amerikai kutatók.
Amit nap mint nap megeszünk, közvetlen hatással van a szívünk állapotára – az amerikai kardiológusok nemrég frissítették táplálkozási ajánlásaikat.
A táncot az öröm és önkifejezés formájaként ismerjük, de a kutatások szerint ennél többre is képes lehet. Azon túl, hogy a kognitív öregedés ellen dolgozik, most kiderült, a depresszióval járó tünetek ellen is ígéretesen hatékonynak bizonyul.
A meditáció nemcsak a mentális, hanem a fizikai egészségünkre is kihathat – legalábbis erről árulkodik egy izgalmas, de szűk körben készült kutatás, amely drámai változásokat mért egy egyhetes elvonulás résztvevőinél.
A korai sikeres diagnózissal nagyságrendekkel több esetet fedeznek fel, a hátrányos helyzetben élőkre azonban ez a legtöbb esetben nem igaz. Melyek a szklerózis multiplex főbb tünetei, és mi lehet az első jele?