Betöltés...
Az, hogy valakinek a családjában nem fordult elő mellrákos megbetegedés, még nem jelent alacsony kockázatot. Brit kutatók szerint éppen ez lehet az egyik oka annak, hogy a jelenlegi beutalási rendszer sok olyan 50 év alatti nőt nem azonosít magasabb kockázatúként, akinél később kialakul a betegség.
Az angliai állami egészségügy, az NHS rendszerében a mammográfiás szűrőprogram elsősorban az idősebb nőket célozza. Az 50 év alatti nőket nem szűrik automatikusan. Ha azonban felmerül, hogy az átlagosnál nagyobb náluk a mellrák kockázata, például a családi előzmények alapján, a háziorvos további kockázatfelmérésre és szükség esetén szakorvosi ellátásra utalhatja be őket.
De a Cambridge-i Egyetem és az Institute of Cancer Research kutatói szerint ez a megközelítés sok veszélyeztetett nőt kihagyhat. Azt találták ugyanis, hogy 50 év alatti, a követési időben mellrákkal diagnosztizált nők 73 százalékának nem volt mellrákos családi előzménye. Ez azért fontos, mert a családi halmozódás hiánya könnyen azt az érzetet keltheti, hogy valakinek nincs különösebb oka az aggodalomra, miközben a betegség kialakulásának kockázatát más tényezők is befolyásolhatják.
https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260429_emlorak-menopauza-hormonalis-valtozas-kockazat
A haragot sokan olyan érzésnek tartják, amelyet jobb minél gyorsabban elnyomni. Pedig önmagában nem az a baj, hogy dühösek leszünk: sokkal inkább az számít, felismerjük-e, mi váltotta ki, és mit kezdünk vele. Dr. Knapek Éva klinikai szakpszichológussal arról beszélgettünk, mit jelezhet a harag, mi történik, ha rendszeresen háttérbe szorítjuk, és hogyan lehet úgy kifejezni, hogy ne romboljon bennünket vagy a kapcsolatainkat.
