Betöltés...

Human Talks

Hogyan élj tovább, jobban? Egy tested van, és egész életedben ezzel élsz. Hogy húsz év múlva hogyan érzed magad, nagyrészt azon múlik, amit most csinálsz. De mi az a néhány dolog, ami tényleg számít? Orvosok, kutatók és gyakorlati szakemberek segítenek megérteni, mit tehetsz azért, hogy ne csak egészségesebb, hanem kiegyensúlyozottabb is legyél.

Hetven felett is lehet futni – csak el kell felejteni, hogyan futottunk harmincévesen

A futást nem kell abbahagyni csak azért, mert telnek az évek, sőt, akár 70 éves korban is el lehet kezdeni. A rendszeres futás számos pozitív hatással lehet a szív- és érrendszerre, a mozgásszervrendszerre és a mentális egészségre, de nem mindegy, hogyan vágunk bele, és mikor érdemes óvatosabbnak lenni. Őry István futóedzővel arról beszélgettünk, mit adhat a futás egy életen át, hogyan kerülhetők el a sérülések, és miért lehet a legtöbb futónak többet ártani az edzéssel, mint amennyit használ.


A cukor tényleg függőséget okoz? A mikrobiom mindenre hat? Jön a HVG Human Talks

Ma már néhány másodperc alatt választ találhatunk szinte bármilyen egészségügyi kérdésre. Mit érdemes enni, hogyan lehet jobban aludni, van-e értelme a probiotikumoknak, mit tudnak az új daganatkezelések, hogyan hat a stressz a szervezetre, és valóban lassítható-e az öregedés? A nehézséget egyre kevésbé az információ megtalálása jelenti. Sokkal fontosabb kérdés, hogy milyen bizonyíték áll egy-egy állítás mögött. A november 19-i Human Talks egészségkonferencia éppen abban szeretne segíteni, hogy könnyebb legyen eligazodni a tudományos állítások és bizonyítékok között.


A tudomány végre komolyan elkezdte kutatni, mi történik a női testben

A női test évtizedekig kimaradt az orvostudomány fókuszából, és ennek ára ma is jól mérhető, hiszen a nőknél gyakrabban marad felismeretlen az ADHD, a endometriózis vagy éppen a terhességi szövődmények súlyossága. Az utóbbi évek kutatásai azonban sorra hozzák felszínre azokat a biológiai összefüggéseket, amelyekről korábban szinte semmit nem tudtunk, a menstruációs ciklus agyra gyakorolt hatásától kezdve a hőhullámok molekuláris hátteréig. Milyen tudományos áttörések alakítják át most a nők egészségügyi ellátását, és miért fordulhat elő, hogy a legalapvetőbb testi folyamatainkat is csak most kezdi érteni a tudomány?


Dordzsceren Csingisz: Az anyámmal és az apámmal semmilyen kapcsolatom nincs, ami az én döntésem volt

„Az influenszerek nagy része nem áll oda semmilyen társadalmilag fontos ügy mellé. Abból áll az életük, hogy drága utazásokon vesznek részt és luxustárgyakat gyűjtenek” – bírálja influenszertársait a 700 ezer követőt magáénak tudó Dordzsceren Csingisz. Bántalmazó dinamikákkal működő családban nevelkedett, és már kisgyerekként megtapasztalt mindent, ami ezzel jár. Egy veszprémi lakótelepen felnőve gyakran céltáblává vált mongol származása miatt. Kereste a gyógyulás lehetőségét, és végül sikeres emberré vált. Ezt az ívet járja be a minap megjelent életrajzi könyve.


A szánkban élő bajkeverők: nem csak a fogainkat tehetik tönkre az ott tobzódó baktériumok

Sokkal többet tehetnénk az egészségünkért, ha tudatosan figyelnénk a szájunkban élő mikroorganizmusok egyensúlyára. A szeptemberi szájápolási hónap kapcsán nemcsak a szájmikrobiom viszonylag új kutatási területét mutatjuk be, hanem arról is beszélünk, hogyan akadályozhatjuk meg az itt élő kártékony baktériumok elszaporodását, és milyen fogápolási, táplálkozási módszerekkel segíthetjük a jótékony mikrobák megerősödését.


Enyém-e a testem? A menopauza nem foszt meg a szextől, de elsorvaszthatja a vágyat

A populáris kultúrában népszerű az az elképzelés, amely szerint a középkorú nő egyszer csak szexuális csúcsformába kerül, felszabadul, magabiztos lesz, és jobban kívánja a szexet, mint valaha. Jól hangzik. Csakhogy erre nincs meggyőző tudományos bizonyíték. Ráadásul éppen ezekben az években kezdődik sok nőnél a menopauzális átmenet, amely a szexualitást is átrendezheti. De vajon tényleg csökken a vágy? Mit tesznek a hormonok, mit a kapcsolat, és mi történik akkor, ha már maga az elképzelésünk is téves arról, hogyan „kellene” működnie a női vágynak?


Jön a Human Talks: Egy nap azokról a kérdésekről, amelyek mindannyiunkat érintenek

Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.


Fiatalon csak kellemetlen, később az egészségünk is rámehet – miért kapott új nevet a rettegett PCOS?

Sok nő akkor találkozik először a PCOS diagnózisával, amikor rendszertelenné válik a ciklusa, nehezebben esik teherbe, vagy hormonális tünetei jelentkeznek. Ebből arra következtethetnénk, hogy ez elsősorban a termékeny évekre tartozó nőgyógyászati probléma. Az elmúlt évek kutatásai azonban más képet rajzolnak – olyannyira, hogy idén maga a szindróma is új nevet kapott: már PMOS-ként hivatkoznak rá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.


A vastagbélrák nem egyik napról a másikra érkezik – korai jelekre bukkant egy új kutatás

Van egy szervünk, amely évekkel korábban tudhat valamit rólunk, mint mi magunk. Egy friss kutatás szerint a bélmikrobiom összetételében akár több mint tíz évvel a diagnózis előtt is kimutathatók lehetnek a vastagbélrák kialakulásának nyomai. A tudósok olyan baktériumokat és anyagcseretermékeket azonosítottak, amelyek jóval a tünetek jelentkezése előtt elárulják, mi zajlik a testünkben. Milyen korai jelekre kell figyelni, és mit tehetünk azért, hogy a bélflóránk ne ellenünk, hanem értünk dolgozzon? Dr. Borbényi Erika onkológussal és dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal beszélgettünk.



Tény, hogy a nők tovább élnek – de vajon lassabban is öregednek?

A nők világszerte átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, de ebből még nem következik, hogy lassabban is öregszenek. A hosszabb élet és az egészségben töltött évek között ugyanis nagyobb lehet a különbség, mint elsőre gondolnánk. Friss kutatások szerint a női és férfi szervezet nem egyszerűen gyorsabb vagy lassabb tempóban változik, hanem más ritmusban – és ez különösen az élet közepén válhat látványossá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.


A menopauza azt is jelenti, hogy a feleséged nem fogja tovább tűrni a hülyeségeidet

„Mintha a heréid összezsugorodnának, és két éven belül leszakadnának” – érzékelteti egy szakértő a férfiakkal, mihez foghatók a menopauzához vezető megpróbáltatások. Ráadásul ezek nemcsak a nőket alakítják, hanem hatással vannak a kapcsolataikra is. Ebben az életszakaszban sok a válás, de egy kapcsolat megerősödve is átjuthat a nehézségeken. A hormonális változásokkal járó alacsonyabb ingerküszöb pedig segíthet sok mindent tisztán látni.


Schwab Richárd: Bryan Johnson autoimmun betegsége fontos figyelmeztetés arról, hogy meddig lehet kontrollálni a testünket

A világ legismertebb biohackere, Bryan Johnson évek óta mindent mér, amit csak lehet: az alvását, laborértékeit, étrendjét, edzését és biológiai mutatóit is. Most mégis autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála. Schwab Richárd gasztroenterológus és Fejes Lívia onko-dietetikus szerint Johnson esete nem azt bizonyítja, hogy a prevenció felesleges, hanem azt, hogy több ezer adatnál fontosabb lehet egyetlen eltérés okát jól megérteni.


Nem biztos, hogy a fogyás tesz egészségesebbé – mondja az antidiéta-szemléletű dietetikus

A diétakultúra sokáig azt ígérte, hogy ha elég fegyelmezettek vagyunk, elég keveset eszünk, eleget mérünk és eleget fogyunk, akkor egészségesebbek is leszünk. Asiama Evelyn antidiéta-szemléletű dietetikus szerint azonban érdemes lenne máshonnan indítani a kérdést: nemcsak azt nézni, hány kilót mutat a mérleg, hanem azt is, hogyan viszonyulunk az evéshez, a mozgáshoz, a testünk változásaihoz és azokhoz a társadalmi elvárásokhoz, amelyek sokszor egészségként adják el a soványságkultuszt.


Egy budapesti tanár a világ egyik leglassabban öregedő embere – a rutinja pedig bárki számára elérhető

A milliárdos, aki évi több millió dollárt költ arra, hogy fiatalabbnak tűnő szervei legyenek – megszokott szereplő a longevity világában. Helstáb Martin szembemegy a kialakult képpel, és bizonyítja, hogy a hosszú, egészségben eltöltött élet nem pénzkérdés. A Budapesten élő művésztanár és filmrendező szerény költségvetésből, hétköznapi boltokban kapható szerekkel és otthon is megvalósítható szokásokkal érte el, hogy a Longevity World Cup nemzetközi rangsorában a világ hetedik leglassabban öregedő embereként tartsák számon.


Túlvállalás, rágódás, önvád: miért sérülékenyebb a női mentális jóllét?

A mentális egészség nem egyszerűen azt jelenti, hogy nem vagyunk depressziósak, nem szorongunk, és valahogy működtetjük a mindennapokat. A jólléthez önismeret, célok, bizalmi kapcsolatok, határhúzás, és az is kell, hogy ne tekintsük gyengeségnek a segítségkérést. Nagy Henriett pszichológus írása azt mutatja meg, milyen kockázatok terhelhetik különösen a nők mentális egészségét, miért fáraszthatja ki őket a túlvállalás, a rágódás és az önvád, és hogyan válhat erőforrássá a kapcsolódás. Nagy Henriett pszichológus, egyetemi docens írása.