Human Talks

Hogyan élj tovább, jobban? Egy tested van, és egész életedben ezzel élsz. Hogy húsz év múlva hogyan érzed magad, nagyrészt azon múlik, amit most csinálsz. De mi az a néhány dolog, ami tényleg számít? Orvosok, kutatók és gyakorlati szakemberek segítenek megérteni, mit tehetsz azért, hogy ne csak egészségesebb, hanem kiegyensúlyozottabb is legyél.

Enyém-e a testem? A menopauza nem foszt meg a szextől, de elsorvaszthatja a vágyat

A populáris kultúrában népszerű az az elképzelés, amely szerint a középkorú nő egyszer csak szexuális csúcsformába kerül, felszabadul, magabiztos lesz, és jobban kívánja a szexet, mint valaha. Jól hangzik. Csakhogy erre nincs meggyőző tudományos bizonyíték. Ráadásul éppen ezekben az években kezdődik sok nőnél a menopauzális átmenet, amely a szexualitást is átrendezheti. De vajon tényleg csökken a vágy? Mit tesznek a hormonok, mit a kapcsolat, és mi történik akkor, ha már maga az elképzelésünk is téves arról, hogyan „kellene” működnie a női vágynak?


Jön a Human Talks: Egy nap azokról a kérdésekről, amelyek mindannyiunkat érintenek

Hogyan lehet eligazodni az egészségünkről szóló, sokszor egymásnak is ellentmondó tanácsok között? Mit tudunk már biztosan a hosszabb, egészségesebb életről, és hol tart még csak a tudomány a kérdéseknél? November 19-én a Human Talks konferencián többek között a változókorról, az obezitás és a longevity kapcsolatáról, valamint az élet első éveinek mikrobiomra gyakorolt hatásáról is szó lesz.


Fiatalon csak kellemetlen, később az egészségünk is rámehet – miért kapott új nevet a rettegett PCOS?

Sok nő akkor találkozik először a PCOS diagnózisával, amikor rendszertelenné válik a ciklusa, nehezebben esik teherbe, vagy hormonális tünetei jelentkeznek. Ebből arra következtethetnénk, hogy ez elsősorban a termékeny évekre tartozó nőgyógyászati probléma. Az elmúlt évek kutatásai azonban más képet rajzolnak – olyannyira, hogy idén maga a szindróma is új nevet kapott: már PMOS-ként hivatkoznak rá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.


A vastagbélrák nem egyik napról a másikra érkezik – korai jelekre bukkant egy új kutatás

Van egy szervünk, amely évekkel korábban tudhat valamit rólunk, mint mi magunk. Egy friss kutatás szerint a bélmikrobiom összetételében akár több mint tíz évvel a diagnózis előtt is kimutathatók lehetnek a vastagbélrák kialakulásának nyomai. A tudósok olyan baktériumokat és anyagcseretermékeket azonosítottak, amelyek jóval a tünetek jelentkezése előtt elárulják, mi zajlik a testünkben. Milyen korai jelekre kell figyelni, és mit tehetünk azért, hogy a bélflóránk ne ellenünk, hanem értünk dolgozzon? Dr. Borbényi Erika onkológussal és dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal beszélgettünk.


Tény, hogy a nők tovább élnek – de vajon lassabban is öregednek?

A nők világszerte átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, de ebből még nem következik, hogy lassabban is öregszenek. A hosszabb élet és az egészségben töltött évek között ugyanis nagyobb lehet a különbség, mint elsőre gondolnánk. Friss kutatások szerint a női és férfi szervezet nem egyszerűen gyorsabb vagy lassabb tempóban változik, hanem más ritmusban – és ez különösen az élet közepén válhat látványossá. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.


A menopauza azt is jelenti, hogy a feleséged nem fogja tovább tűrni a hülyeségeidet

„Mintha a heréid összezsugorodnának, és két éven belül leszakadnának” – érzékelteti egy szakértő a férfiakkal, mihez foghatók a menopauzához vezető megpróbáltatások. Ráadásul ezek nemcsak a nőket alakítják, hanem hatással vannak a kapcsolataikra is. Ebben az életszakaszban sok a válás, de egy kapcsolat megerősödve is átjuthat a nehézségeken. A hormonális változásokkal járó alacsonyabb ingerküszöb pedig segíthet sok mindent tisztán látni.


Schwab Richárd: Bryan Johnson autoimmun betegsége fontos figyelmeztetés arról, hogy meddig lehet kontrollálni a testünket

A világ legismertebb biohackere, Bryan Johnson évek óta mindent mér, amit csak lehet: az alvását, laborértékeit, étrendjét, edzését és biológiai mutatóit is. Most mégis autoimmun betegséget diagnosztizáltak nála. Schwab Richárd gasztroenterológus és Fejes Lívia onko-dietetikus szerint Johnson esete nem azt bizonyítja, hogy a prevenció felesleges, hanem azt, hogy több ezer adatnál fontosabb lehet egyetlen eltérés okát jól megérteni.


Nem biztos, hogy a fogyás tesz egészségesebbé – mondja az antidiéta-szemléletű dietetikus

A diétakultúra sokáig azt ígérte, hogy ha elég fegyelmezettek vagyunk, elég keveset eszünk, eleget mérünk és eleget fogyunk, akkor egészségesebbek is leszünk. Asiama Evelyn antidiéta-szemléletű dietetikus szerint azonban érdemes lenne máshonnan indítani a kérdést: nemcsak azt nézni, hány kilót mutat a mérleg, hanem azt is, hogyan viszonyulunk az evéshez, a mozgáshoz, a testünk változásaihoz és azokhoz a társadalmi elvárásokhoz, amelyek sokszor egészségként adják el a soványságkultuszt.


Egy budapesti tanár a világ egyik leglassabban öregedő embere – a rutinja pedig bárki számára elérhető

A milliárdos, aki évi több millió dollárt költ arra, hogy fiatalabbnak tűnő szervei legyenek – megszokott szereplő a longevity világában. Helstáb Martin szembemegy a kialakult képpel, és bizonyítja, hogy a hosszú, egészségben eltöltött élet nem pénzkérdés. A Budapesten élő művésztanár és filmrendező szerény költségvetésből, hétköznapi boltokban kapható szerekkel és otthon is megvalósítható szokásokkal érte el, hogy a Longevity World Cup nemzetközi rangsorában a világ hetedik leglassabban öregedő embereként tartsák számon.


Túlvállalás, rágódás, önvád: miért sérülékenyebb a női mentális jóllét?

A mentális egészség nem egyszerűen azt jelenti, hogy nem vagyunk depressziósak, nem szorongunk, és valahogy működtetjük a mindennapokat. A jólléthez önismeret, célok, bizalmi kapcsolatok, határhúzás, és az is kell, hogy ne tekintsük gyengeségnek a segítségkérést. Nagy Henriett pszichológus írása azt mutatja meg, milyen kockázatok terhelhetik különösen a nők mentális egészségét, miért fáraszthatja ki őket a túlvállalás, a rágódás és az önvád, és hogyan válhat erőforrássá a kapcsolódás. Nagy Henriett pszichológus, egyetemi docens írása.


Az olimpikonok legveszélyesebb sérülése sokszor láthatatlan – hogyan írta át a mentális egészség az élsport szabályait?

A sportvilág sokáig a lelkierő romantizált képére épült: a fájdalom elviselése, a „nem adom fel” mentalitás és a határok folyamatos kitolása számított az igazi bajnoki hozzáállásnak. Az elmúlt években azonban egyre több élsportoló kezdte el lebontani ezt az ideált, és kimondani azt, amiről korábban alig esett szó: a mentális egészség ugyanolyan sérülékeny, mint a test, és legalább annyira védelemre szorul. Fejes Dóra sportpszichológussal beszélgettünk.