Betöltés...
A sportvilág sokáig a lelkierő romantizált képére épült: a fájdalom elviselése, a „nem adom fel” mentalitás és a határok folyamatos kitolása számított az igazi bajnoki hozzáállásnak. Az elmúlt években azonban egyre több élsportoló kezdte el lebontani ezt az ideált, és kimondani azt, amiről korábban alig esett szó: a mentális egészség ugyanolyan sérülékeny, mint a test, és legalább annyira védelemre szorul. Fejes Dóra sportpszichológussal beszélgettünk.
Alysa Liu, Simone Biles, Naomi Osaka vagy Michael Phelps más és más sportágakban jutottak a csúcsra, történeteik mégis ugyanabba az irányba mutatnak. Mindannyian olyan helyzetekről beszéltek nyíltan, amikor a versenyzés helyett a visszalépést választották, mert a teljesítmény mögött olyan belső terhek halmozódtak fel, amelyek már nem tették lehetővé a biztonságos folytatást. Ezek a döntések sokszor heves nyilvános vitákhoz vezettek, ugyanakkor új korszakot is nyitottak:
a mentális egészséggel foglalkozni nem gyengeség, hanem a hosszú távú sportkarrier egyik kulcsa lett.
A sportpszichológia szerepe ezzel párhuzamosan látványosan felértékelődött. Ma már nem csupán a teljesítmény fokozásáról szól, hanem arról is, hogyan lehet megelőzni a kiégést, kezelni a szorongást, és hogyan tud egy sportoló egészséges önképpel jelen lenni folyamatos nyomás alatt is.
Mentális erőnléti edzés – így lehetne röviden összefoglalni a lényegét a HVG új podcastjának, amelynek Kenyeres András és Szilágyi Áron lesz a műsorvezetője. A háromszoros olimpiai bajnok kardvívóval a mentális egészség és felkészülés fontosságáról, pályafutása egyik legnagyobb kihívásáról, a sportolókkal szembeni elvárásokról, a sport utáni életről és persze a műsorról is beszélgettünk.
A kérdés nem az, hogy elég erős vagy-e, hanem az, hogy hogyan tudsz hosszú távon stabil maradni egy olyan rendszerben, amely folyamatosan extrém elvárásokat támaszt. Fejes Dóra sportpszichológussal arról beszélgettünk, hogyan írja át az élsport világát a felismerés: a mentális egészség a hosszú távú teljesítmény egyik alapja.
Hogyan élj tovább, jobban? Egy tested van, és egész életedben ezzel élsz. Hogy húsz év múlva hogyan érzed magad, nagyrészt azon múlik, amit most csinálsz. De mi az a néhány dolog, ami tényleg számít? Orvosok, kutatók és gyakorlati szakemberek segítenek megérteni, mit tehetsz azért, hogy ne csak egészségesebb, hanem kiegyensúlyozottabb is legyél.
Egy krónikus betegség diagnózisa nemcsak testi, hanem komoly lelki veszteséggel is járhat: megváltozhat az, ahogyan a saját testünkre, a jövőnkre és önmagunkra gondolunk. Az ezzel járó érzelmi folyamat sokszor a gyászhoz hasonlít, és akár depresszióval is összetéveszthető. De hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan élethez, amely már nem ugyanolyan, mint a diagnózis előtt?
