Ujhelyi Nelli: A 46 kilogrammos fogyásomnál bevált egy egyszerű kapaszkodó
„Az egészséges választásnak nem kellene állandó akaraterőpróbának lennie” – vallja Dr. Ujhelyi Nelli kulturális antropológus, longevity- és táplálkozáskultúra-kutató.
A sématerápia is terítékre kerül a HVG Human Talks konferencián, ahol Lóki Eszter is a vendégek között lesz. Szó esik arról, hogyan hatnak felnőttkori kapcsolatainkra a gyerekkorban kialakult mintáink, és miként ismerhetjük fel azokat a visszatérő működéseket, amelyek megnehezítik az életünket. A sématerápia abban segíthet, hogy jobban megértsük önmagunkat, és tartós változást érjünk el a kapcsolatainkban.
Milyen pszichológiai módszerekkel dolgozol, mik állnak hozzád a legközelebb?
Elsősorban sématerápiás szemlélettel dolgozom, ami a gyerekkori mintáink alapján segít megérteni a jelenbeli viselkedésünket. Ezen kívül viszont sokféle irány inspirált, az egyik a pozitív pszichológia, ami a jövőbe tekint, és arra helyezi a hangsúlyt, hogy hogyan tudja az ember fejleszteni az erősségeit, nem elsősorban hiányokban, traumákban gondolkodik. A pozitív pszichológiában nagy a szerepe a hála gyakorlásának, az optimizmusnak, az ellenállóképesség fejlesztésének is. Ez persze nem jelenti azt, hogy a múltat a szőnyeg alá söpörjük.
A sématerápiát azért is kedvelem, mert gyakorlati eszközöket ad, de van benne traumafeldolgozás is, tehát egyszerre tud a múlttal foglalkozni és közben kapaszkodókat adni jelenben.
Szerintem a két megközelítés jól kiegészíti egymást: ha valaki sok traumával a háta mögött kér tőlem segítséget, nem mondhatom azt, hogy legyen pozitív és hálás, mert ebben az állapotban számára ez nem reális, nem elérhető. Ezeken kívül szomatikus, azaz testfókuszú módszerekkel is dolgozom.
Először mesélj egy kicsit a sématerápiáról. Kezdjük azzal, hogy mik is azok a sémák?
A sématerápia azt mondja, hogy a sémáink, azaz a hosszú távon fennálló gondolkodási, viselkedési, érzelmi mintázataink gyerekkorban alakulnak ki annak mentén, hogy az alapvető érzelmi szükségleteinket mennyire elégítették ki a körülöttünk lévők. Például ha a szüleink érzelmileg kiszámíthatatlanok voltak gyerekkorunkban, ebből azt tanulhattuk meg, hogy folyamatosan résen kell lennünk, mert bármikor bármire kaphatunk rossz reakciót. Ennek következtében kialakulhat az úgynevezett elhagyatottság sémánk, ami a felnőttkori kapcsolatainkban úgy jelenhet meg, hogy attól tartunk, el fognak minket hagyni, és azt gondoljuk, nem számíthatunk a másikra. Nagyon leegyszerűsítve, a sémák tulajdonképpen szemüvegek, amiken keresztül szemléljük és értelmezzük a világot.
Egy másik gyakori séma a könyörtelen mércék/hiperkritikusság. Akinél ez a séma működik, az gyakran irreálisan magas elvárásokat támaszt önmagával szemben, és úgy érzi, mindig teljesítenie kell. Nehezen engedi meg magának a pihenést, mert úgy érzi, hogy az idejét hasznosabban is tölthetné. Ha pedig elér valamit, sokszor nem tud igazán örülni neki, mert már a következő feladaton gondolkodik.
Ez a séma például olyan gyerekkori környezetben is kialakulhat, ahol a teljesítmény nagy hangsúlyt kapott, a hibázás viszont kevésbé volt elfogadható. Előfordulhat az is, hogy a túlzott teljesítményre törekvés más sémákhoz kapcsolódik. Például valaki azért próbál mindenben tökéletesen teljesíteni, mert attól fél, hogy ha hibázik, akkor kevésbé lesz szerethető, vagy akár el is hagyhatják.
Human Talks
Hogyan élj tovább, jobban? Egy tested van, és egész életedben ezzel élsz. Hogy húsz év múlva hogyan érzed magad, nagyrészt azon múlik, amit most csinálsz. De mi az a néhány dolog, ami tényleg számít? Orvosok, kutatók és gyakorlati szakemberek segítenek megérteni, mit tehetsz azért, hogy ne csak egészségesebb, hanem kiegyensúlyozottabb is legyél.
