Valóban tönkreteszi a gerincünket az ülőmunka? Ártalmas lehet a guggolás a térdnek? Pihentetni kell a fájó testrészt, vagy a megfelelő mozgás segíthet a felépülésben? És honnan tudhatjuk, hogy egy panasz ártalmatlan jelenség, vagy már szakember segítségét igényli?
A HVG Human Talks konferencia azt járja körül, mit tehetünk ma azért, hogy hosszú távon is megőrizzük egészségünket és életminőségünket. A témáról Kirván András gyógytornásszal beszélgetünk, aki a leggyakoribb mozgásszervi problémák hátterének megértésében segít, és azt is megmutatja, mely hétköznapi szokásainkon érdemes változtatnunk. Mert a testünk állapota nem kizárólag az életkorunkon múlik. Az is számít, hogyan mozgunk, hogyan terheljük magunkat, és mit kezdünk a fájdalom első jeleivel.
A fájdalom nem feltétlenül jelenti azt, hogy valami elromlott
A mozgásszervi panaszok gyakran arra késztetik az embereket, hogy felhagyjanak bizonyos tevékenységekkel. Különösen igaz ez azokra, akik rendszeresen sportolnak, és egy sérülés vagy fájdalom miatt bizonytalanná válnak abban, folytathatják-e a megszokott edzéseiket. Kirván András tapasztalatai szerint a mozgás kerülése sok esetben indokolatlanul szűkíti be a lehetőségeinket.
„Klienseim jelentős részét sportolók és aktív életmódot élő emberek teszik ki, akik valamilyen mozgásszervi panasz vagy sérülés következtében, (sokszor orvosi javaslatra, máskor téves információk hatására), elkezdenek kerülni bizonyos mozgásformákat, vagy akár teljesen felhagynak velük. Pedig a legtöbb mozgásforma önmagában nem tekinthető károsnak vagy veszélyesnek. Hogy egy adott mozgás megfelelő-e számunkra, az mindig cél- és kapacitásfüggő” – kezdi a beszélgetést Kriván András, aki szerint a biztonságosan végezhető mozgások köre jóval szélesebb, mint azt sokszor gondolnánk, a testünk pedig rendkívül alkalmazkodóképes.
„Megfelelően felépített, fokozatos terheléssel elképesztően sok mindenre képessé válhatunk. Tehát, ha valaki szeret futni, de fájdalmai jelentkeznek, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a futással van probléma. Sok esetben inkább a terhelés adagolásán, felépítésén érdemes változtatni. Egy másik gyakori tévhit, hogy ha valami megfájdul, akkor az feltétlenül el is romlott, esetleg véglegesen károsodott.
Hajlamosak vagyunk katasztrofizálni a fájdalmat, pedig az nem feltétlenül jelent szöveti sérülést, és főleg nem visszafordíthatatlan állapotot.
„Erre a képalkotó vizsgálatok eredményei is sokszor ráerősítenek, holott a kimutatható strukturális elváltozások (pl.: porckororong előboltosulás) panaszmentes embereknél is gyakoriak, így önmagukban nem feltétlenül magyarázzák a fájdalmat. Fontos megértenünk, hogy a testünk nem egy elhasználódó gép, hanem egy élő, folyamatosan alkalmazkodó rendszer, amely képes a gyógyulásra és a kapacitásának növelésére” – magyarázza a gyógytornász.
A pilates ma már jóval több, mint divatos mozgásforma: stúdiók, reformerórák és különféle pilatesmódszerek lepik el a közösségi médiát, miközben egyre többen várnak ettől a mozgásformától erősebb törzsizmokat, jobb testtartást vagy éppen nagyobb hajlékonyságot. Kardos-Kővágó Henrietta pilatesoktató segítségével jártunk utána, mi az, amire tényleg jó a pilates, milyen élettani hatásai vannak, kinek érdemes belevágnia, és melyek a leggyakoribb tévhitek vele kapcsolatban.
Létezik egyáltalán helyes testtartás?
Az ülőmunka és a testtartás kérdése különösen sokakat foglalkoztat. A görnyedt ülés, a keresztbe tett láb vagy a számítógép előtt töltött hosszú órák gyakran kerülnek a mozgásszervi problémák lehetséges okai közé. A szakember szerint azonban a testhelyzet önmagában nem feltétlenül jelent veszélyt.
„Nincs egyetlen tökéletes testtartás, ahogy önmagában a görnyedt ülés vagy a keresztbe tett láb sem tekinthető károsnak. Az emberi test alapvetően mozgásra és változatos terhelésre lett tervezve, nem arra, hogy órákon keresztül ugyanabban a statikus pozícióban maradjunk. Érdekes, hogy még a szakemberek között sincs teljes egyetértés arról, pontosan hogyan is néz ki a helyes testtartás. Nem véletlenül, hiszen az erről alkotott elképzeléseinket nem csupán anatómiai és egészségügyi szempontok, hanem történelmi, társadalmi és kulturális hatások is formálták. A katonásan egyenes tartás például évszázadokon keresztül a társadalmi státusz és a jó modor szimbóluma is volt. A hosszas ülés kedvezőtlen hatásait ugyanakkor rendszeres mozgással jelentős részben ellensúlyozhatjuk. Nem véletlen, hogy a mai, jellemzően ülő életmód mellett sokunknak már tudatosan kell megteremtenünk azt a fizikai aktivitást, amely korábban természetesebben épült be a mindennapokba” – fejti ki Kirván András, akit arról is kérdeztünk, mennyire kell megijedni, ha valakinek sokat fáj a dereka.
