Betöltés...

#egészség


Egészséges szenvedély vagy modern megszállottság? Miért edzenek az amatőrök úgy, mint a profik?

A sport ma sokak számára nem csupán mozgás, hanem identitás, közösség és életforma. De minél inkább hasonlít az amatőr sportolók világa az élsportéhoz, annál fontosabb feltenni a kérdést: azért sportolunk, hogy jobban éljünk – vagy már az életünket szervezzük a sport köré? A kérdés talán nem is az, hogy túl sokat foglalkozunk-e a sporttal, hanem az, hogy mikor válik a szenvedély teljesítménykényszerré. Hol húzódik a határ az egészséges elköteleződés, a hobbi, az önmegvalósítás és a megszállottság között? Ezekről beszélgettünk Vincze Zsófia futóedzővel.


Minél hidegebb, annál jobb? A hidegterhelés ígéretei és kockázatai

A hideg zuhany, a jeges merülés és a krioszauna mind erős testi élményt adnak: felgyorsul a légzés, kiélesedik a figyelem, és sokan utána energikusabbnak érzik magukat. De a hidegterhelés nem attól lesz hasznos, hogy minél extrémebb, és a jó közérzet nem mindig jelent bizonyított egészségnyereséget. Hormézis-sorozatunk új részében megnéztük, mit tudunk ma a hideg hatásairól, mikor segíthet a regenerációban, és hol kezdődik a túlzás.


A hosszú repülőút legnagyobb kockázata nem a jetlag

Repülés közben számos élettani hatás érhet minket, amelyek kellemetlen egészségügyi problémákat okozhatnak – hívják fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem szakértői közleményükben. Ha alaposan rákészülünk, akkor nem fogja elrontani a nyaralásunkat valamilyen kellemetlen állapot vagy betegség.


Receptre írnánk fel a teljesítménytúrázást – de hol a határ az egészséges és az extrém terhelés között?

A teljesítménytúrázás és a longevity első pillantásra távoli világoknak tűnhetnek, pedig a hosszú távú gyaloglás meglepően sok olyan előnnyel járhat, amely támogatja az egészséges öregedést. De vajon valóban jót tesz a szervezetnek egy 100 kilométeres teljesítménytúra, vagy egy ponton túl már inkább kockázatot jelent? Az általános fittség, az anyagcsere-egészség, a mentális ellenálló képesség és a várható élettartam között izgalmas összefüggések rajzolódnak ki. Lovász László edzővel arról beszélgettünk, hol húzódik a határ az egészséget támogató mozgás és az extrém terhelés között.



Miért mozgunk ilyen keveset, ha sportnemzetnek tartjuk magunkat?

Magyarország szeret sportnemzetként gondolni magára, az adatok mégis azt mutatják: a mindennapi fizikai aktivitásban az EU mezőnyének végén kullogunk. A magyarázat nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy lustábbak vagy fegyelmezetlenebbek lennénk másoknál. A mozgáshiány mögött ott van a munkaidő, az ingázás, a pénz, a lakókörnyezet, az iskolai sportélmények, a stressz, a társadalmi egyenlőtlenség, és az a kulturális beidegződés is, hogy a sportot jobban szeretjük nézni, mint csinálni.





Kösz, jól: Miért mennek túl későn orvoshoz a férfiak?

Miért érdemes minden középkorú férfinak ellenőriztetni a tesztoszteronszintjét? Hogyan csökkenthető a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázata? Miért van olyan rossz híre a sztatinoknak, és mi történik, ha kezeletlenül marad a magas vérnyomás és koleszterinszint? Minden kiderül a Kösz, jól! legfrissebb adásából, amely a férfiak egészségéről szól.


Dopping vagy orvosi segítség? Serena Williams wimbledoni visszatérése nem csak az élsportban vet fel kérdéseket

Megkezdődött Wimbledon, a világ egyik legrangosabb tenisztornája, és az idei füves pályás szezon egyik legnagyobb szenzációja kétségkívül Serena Williams visszatérése. A hétszeres wimbledoni bajnok, 23-szoros Grand Slam-győztes amerikai legenda párosban már a Queens Clubban rendezett tornán is pályára lépett, ahol egyből győzelemmel jelezte, még mindig képes a világ legjobbjai között helyet követelni magának. A visszatérés azonban nem csak sporttörténeti pillanat. Williams ugyanis egy másik, jóval vitatottabb témában is reflektorfénybe került, miután nyíltan beszélt arról, hogy a fogyásában egy GLP–1 típusú gyógyszer segítette.


Balin, egy jógaoktató-képzésen kerestem a belső békét, de nem csak spiritualitást találtam

Bali sokak számára a földi paradicsom és a tökéletes jógaelvonulás szinonimája, de egy 25 napos jógaoktató-képzés egészen más arcát mutatta meg a szigetnek. A hajnali kezdések, a szigorú napirend, az ájurvédikus étrend és a folyamatos testi-lelki kihívások hamar világossá tették: ez nem egy klasszikus luxus jóganyaralás. Kiderült, hogy a „belső béke” felé vezető út néha sokkal keményebb, mint gondolnánk – és nem biztos, hogy mindenki jógaoktatóként tér haza. De milyen valójában egy jógaoktató-képzés Balin az Instagram tökéletes képei, a látványos pózok és a spirituális klisék mögött?


Időszakos böjt és fogyás: már nyolc hét alatt átalakulhat a bélflóra

Az időszakos böjt, különösen az időben korlátozott táplálkozás egyre nagyobb figyelmet kap az elhízás kezelésében és az egészségre gyakorolt hatásában. Egy friss kutatás szerint már nyolc hét is elég lehet ahhoz, hogy az étkezések időzítésének megváltoztatása átalakítsa a bélflórát, és kimutatható változásokat idézzen elő a szervezet anyagcseréjében. A kutatók azt találták, hogy ezek a biológiai átrendeződések szorosan összefüggnek a fogyással, valamint a vérnyomás és az inzulinérzékenység javulásával. Az eredmények új megvilágításba helyezik, hogyan hat az étkezés időzítése nemcsak a testsúlyra, hanem a szervezet mélyebb anyagcsere-folyamataira is.


Amikor a profit fontosabb az egészségnél: Így befolyásolják az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyártói az étkezési szokásainkat

Az ultrafeldolgozott élelmiszerekről sokszor úgy beszélünk, mintha kizárólag egyéni döntés kérdése lenne, mit veszünk le a polcról. Csakhogy az olcsó, hiperízletes, agresszíven reklámozott termékek mögött óriási gazdasági érdekek, lobbihálózatok és vitatott önszabályozási rendszerek állnak. Élelmiszeripari szereplőkkel és népegészségügyi szakértővel beszéltünk arról, meddig bízhatjuk a fogyasztókra az egészségesebb választást, és milyen népegészségügyi javaslatcsomag kerülhet az új kormány elé.


Nem csak az életkor számít: ez a 7 mindennapi szokás gyorsíthatja a biológiai öregedést

Nem csak az évek múlása öregít: bizonyos mindennapi rutinok láthatatlanul gyorsíthatják a szervezet biológiai öregedését. A dohányzás, a rossz alvás, a tartós stressz, a mozgáshiány vagy a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend olyan folyamatokat indíthatnak el a sejtekben, amelyek hosszú távon az egészségre is hatással vannak. A változtatáshoz azonban nem mindig van szükség radikális életmódváltásra. De vajon melyek azok a szokások, amelyek a leginkább „öregítik” a szervezetet?


Hiába világszínvonalú a tudomány, Európa egyre gyengébb ott, ahol ebből pénz lesz

Európa tudományos teljesítménye világszínvonalú, a klinikai fejlesztések, a tőke, a gyártás és a gazdasági előnyök mégis túl gyakran máshol összpontosulnak – a súlyos innovációs lemaradásra egy múlt heti brüsszeli szeminárium világított rá. Mit kell tennie Európának, hogy képes legyen megtartani és a saját előnyére fordítani az innovációit? És mi a tanulság Magyarország számára?



75 év alatt már „nem illene” meghalni bizonyos betegségekben – sokatmondó ábrákon a magyar egészségügy mélyrepülése

Bizalomhiány, politikai mellőzöttség, hiányzó népegészségügyi stratégia, és árulkodó évtizedes trendek az egészségügyben – ezekről is beszélt Orosz Éva egészségügyi közgazdász a HVG-nek, akinek új könyve a rendszerváltás utáni magyar egészségügyet járja körbe. Az ELTE Társadalomtudományi Karának professzor emeritája, az MTA doktora elmondta, hogyan járult hozzá az egészségügy tartós alulfinanszírozása a magyar emberek kiugróan rossz egészségéhez, és azt is, milyen trendekre érdemes odafigyelni.


Rákdiagnózis után: hogyan segíthet a gyógyító képzelet a daganatos betegeknek?

Egy daganatos diagnózis után sok beteg első gondolata nem a kezelés, hanem a halál lehetősége. A félelem ilyenkor nemcsak érthető reakció, hanem olyan lelki teher is lehet, amely leköti a megküzdéshez szükséges erőforrásokat. Prezenszki Zsuzsanna pszichiáter, pszichoterapeuta új, ingyenesen elérhető kézikönyve abban segít, hogyan találhatnak a betegek kapaszkodókat a diagnózis után: légzéssel, relaxációval, imaginációval, a tévhitek átdolgozásával és a saját belső tartalékaik felfedezésével.