Betöltés...
Egy krónikus betegség diagnózisa nemcsak testi, hanem komoly lelki veszteséggel is járhat: megváltozhat az, ahogyan a saját testünkre, a jövőnkre és önmagunkra gondolunk. Az ezzel járó érzelmi folyamat sokszor a gyászhoz hasonlít, és akár depresszióval is összetéveszthető. De hogyan lehet alkalmazkodni egy olyan élethez, amely már nem ugyanolyan, mint a diagnózis előtt?
A hosszú, egészséges élet nyomába eredve sokan keresik a legjobb, legoptimálisabb, legcélszerűbb mozgásformát. Keveseknek jut eszébe, hogy épp a balett lenne az, pedig a tudomány is alátámasztja: a balett minden életkorban képes a longevity szolgálatába állni, és nemcsak a fizikai ellenállóképességet erősíti, hanem az agy egészségét is védi. Nem is szólva arról, hogy a lelket is ápolja.
Futás, szánhúzás, evezés, kitörés és falilabdázás: a Hyrox néhány év alatt globális fitneszjelenséggé vált. De mit tud ez a sport azon túl, hogy látványos és közösségi élményt ad? Pájer Bence Hyrox-versenyzővel arról beszélgettünk, kinek való, hogyan érdemes belevágni, és hol húzódik a határ a hasznos terhelés és a túlzás között.
Nem csak az számít, hogy sportolunk-e és mit eszünk: a napközbeni néhány perces mozgás, a megfelelő alvás, a kevesebb só, sőt még a stressz csökkentését segítő zenehallgatás is hozzájárulhat a szív egészségéhez. Kardiológusok hat olyan hétköznapi szokást gyűjtöttek össze, amelyet ők maguk is beépítenek a napjaikba.
Puffadás, hasi fájdalom, hányinger, székrekedés vagy éppen hasmenés: a bél és az agy közötti kommunikáció zavarai a lakosság mintegy 40 százalékát érinthetik. A frissen megjelent Róma V kritériumrendszer új diagnózisokat is beemelt, és több ponton átalakította, hogyan gondolkodunk ezekről a panaszokról. Magyarországon azonban a megfelelő ellátáshoz sok beteg továbbra is nehezen jut hozzá.
Antibiotikum-rezisztenciára utaló jelek már olyan csecsemők bélrendszerében is megjelenhetnek, akik még soha nem kaptak antibiotikumot. Egy új kutatás szerint ebben az anyatej összetétele, a születés módja és az anya genetikai sajátosságai is szerepet játszhatnak.
A mellrákról gyakran a szűrés, a gyógyulás és a pozitív történetek nyelvén beszélünk. Flink Lili biológus saját diagnózisa után azonban azt is megtapasztalta, mennyi düh, veszteség, bizonytalanság és tévhit kísérheti a betegséget. BRCA1-mutációval, kemoterápiával és több műtéttel a háta mögött arról beszél, miért veszélyes a csodaszerekbe vetett hit, miért nem szabad a betegeket hibáztatni, és miért nem kötelesség hálásnak lenni a rákért.
A vörös hús fogyasztása nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek, illetve bizonyos daganatok kockázatával függhet össze, hanem a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában is szerepet játszhat. Ezt jelzik egy megfigyeléses tanulmány előzetes eredményei, amelyeket az Európai Cukorbetegség-kutató Társaság (EASD) milánói éves konferenciáján mutattak be. Az új tanulmány eredményei azonban összetett képet mutatnak a feldolgozott húsok és a molekulát szintén tartalmazó tejtermékek esetében is.
Egy új tanulmány szerint a vizsgaidőszak olyan stresszt okoz a hallgatóknak, ami a vércukorszint jelentős emelkedésével jár együtt, ezáltal pedig akár még a 2-es típusú cukorbetegség és az inzulinrezisztencia kialakulásához is hozzájárulhat.
A rövidlátás világszerte egyre gyakoribb, és az előrejelzések szerint 2050-re már az emberiség fele érintett lehet. Különösen gyorsan nő az aránya a gyerekek és a fiatalok körében, miközben a miópia nem pusztán annyit jelent, hogy szemüvegre van szükség: nagyobb fokú rövidlátásnál később súlyosabb szembetegségek kockázata is emelkedhet. Dr. Tapasztó Beáta szemészorvossal arról beszélgettünk a Kösz, jól podcast új epizódjában, mi áll a jelenség terjedése mögött, mit lehet már gyerekkorban tenni a megelőzésért, és milyen módszerekkel lassítható a romlás.
Derékfájás, ropogó térd, merev nyak: hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy minden panasz mögött valamilyen károsodás áll. Pedig a fájdalom és a test strukturális állapota nem mindig jár kéz a kézben, a túlzott kímélet pedig sok esetben többet árthat, mint használ. Kirván András gyógytornásszal arról beszélgettünk, mikor érdemes mozogni, mikor kell pihenni, és mely mozgásszervi tévhiteket lenne ideje elengedni.
A gombák ritkán kerülnek egy mondatba az egészséges öregedéssel, pedig több szempontból is különleges élelmiszerek. Olyan rostokat, mikrotápanyagokat és bioaktív vegyületeket tartalmaznak, amelyek közül néhányat egyre intenzívebben vizsgálnak az életkorral összefüggő folyamatokban. A laskagomba, a shiitake és a vargánya különösen érdekes lehet ebből a szempontból, de a csiperkét sem kell lebecsülni. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Egy dán tanulmány szerint ki kellene terjeszteni azoknak az embereknek a csoportját, akik fogyás miatt jogosultak a GLP-1 gyógyszerekre.
„Az első díjamnak azt tekintem, amikor egy vak ember bejelentette, hogy a kutatásaimnak köszönhetően tárgyakat lát” – mondta a HVG-nek Roska Botond neurobiológus, aki egy új génterápiával elérte, hogy látásukat felnőttkorukban elvesztő emberek ismét felismerhessenek tárgyakat. A tudóst nemrég a látáskutatás legnagyobb elismerésével jutalmazták, kutatócsoportjával most az arcfelismerésen dolgoznak, de a rövidlátás terjedését is megállítanák.
Van egy állapot, amit könnyű összekeverni a hajlékonysággal, pedig nem ugyanarról van szó. Mit jelent a hipermobilitás, az emberek hány százalékát érinti, és hogyan lehet vele együtt élni? Geréby Fruzsinával és Simon-Hatala Boglárkával, a BodyGPS Hypermobilitás Életvezetési Központ alapítóival beszélgettünk.
A módszerrel az orvosok gyorsabban dönthetnek arról, szükség van-e antibiotikumra, így a felesleges gyógyszerhasználat is csökkenthető lehet.
A gyulladás életet ment, ha időben jön és időben lecseng, az évek múltával azonban tartós háttérállapottá válhat. Egyre több kutatás szerint nem biztos, hogy maga az öregedés okozza a krónikus gyulladást, és az sem, hogy minden gyulladás káros. Fülöp Tamás öregedéskutatóval eredünk a krónikus gyulladás nyomába.
Nemcsak az számít, milyen meleg az ital, hanem az is, hogy naponta mennyit fogyasztunk belőle – állítja egy új kutatás.
Aki este egy tábla csokoládé mellett örül vagy búsul egy megterhelő nap végén, annál általában akaratgyengeséget vagy függőséget gyanítunk, mintha ugyanezt egy üveg bor mellett tenné. A legfrissebb neurobiológiai kutatások szerint a cukor utáni vágy hátterében az áll, hogy a bél érzősejtjei jelzik az agynak a cukor és a kalória érkezését, az agy pedig dopamin közvetítésével rögzíti az élményt. Így később ismét megkívánjuk az édességet. Három szakértő segített megérteni a „cukorfüggés” természetét.
Hogyan táplálkozzunk, hogy megelőzzük a kognitív hanyatlást? – erről beszélgettünk Fekete Mónika kutatóorvossal, annak a kutatásnak a vezetőjével, amely a polifenolok szerepét vizsgálta az agy egészséges öregedésében. Hogyan hatnak a bélrendszer mikroszkopikus lakói az agyra? Mire jók a polifenolok, és mennyit segítenek a táplálékkiegészítők? Milyen életmódot javasol a szakértő?
