Betöltés...

#egészség

„A közvéleményt fel kell készíteni, hogy az egészségügyben kemény évek következnek” – hogyan lehet itthon tartani az orvosokat?

Van az a pont, amikor egy orvos még szereti a hivatását, de már nem bírja a rendszert, amelyben dolgoznia kell. Írországban egyre több fiatal orvos jut el idáig, és sokan külföldön keresnek olyan munkahelyet, amely több szabadidőt, jobb feltételeket és nagyobb szakmai mozgásteret biztosít. Mechtler László onkológus professzor szerint ez Magyarországnak is figyelmeztetés: a szakembereket nem elég kiképezni, olyan ellátórendszer kell, amely nem őrli fel őket.

Sok anya nem depressziós szülés után, hanem traumatizált

A szülés sok nő számára nem felszabadító élmény, hanem trauma, amelynek következményei hónapokkal később is megmaradhatnak. Egy brit elemzés szerint évente több mint 15 ezer nő szenvedhet úgy szüléshez kapcsolódó PTSD-ben, hogy a problémát nem ismerik fel.

Tíz éve génterápiával kísérletezik magán a longevity egyik legvitatottabb arca

Liz Parrish 2015-ben Kolumbiába utazott, hogy saját magán próbáljon ki két olyan kísérleti génterápiát, amelyeket az Egyesült Államokban ilyen formában nem engedélyeztek volna. Nem halálos betegség miatt vállalta a beavatkozást, hanem azért, hogy közvetlenül az öregedés biológiai folyamataiba avatkozzon be. Támogatói úttörőnek tartják, kritikusai szerint viszont éppen azokat a biztonsági lépéseket kerülte meg, amelyeknek ki kellene deríteniük, működik-e egy kezelés, és milyen kockázatai lehetnek hosszú távon.

Már napi egy cukros üdítő is összefügghet a gyomorrák magasabb kockázatával

Egy pohár üdítő ritkán tűnik többnek egyszerű frissítőnél. A cukros italok mégis egyre gyakrabban kerülnek a tudományos kutatások fókuszába, ahogy a szakemberek azt vizsgálják, milyen szerepet játszhatnak hosszú távon a daganatos betegségek kialakulásában.

Hol húzódnak most az emberi génterápia lehetőségeinek és veszélyeinek határai?

Hatéves kislány halálát okozta egy kísérleti génterápia Kínában. Az eset jelzi az új gyógymódok kockázatait, de aligha veti vissza tartósan a próbálkozásokat, amelyek több halálos betegség egyedüli orvosságának tűnnek.

Miért tér vissza olyan könnyen a leadott súly? – dietetikussal beszélgettünk a nők fogyási nehézségeiről

Miért hízik meg egy nő gyakran könnyebben, és miért tér vissza a leadott súly szinte mindig? A válasz messze túlmutat az akaraterőn: a hormonális ciklus, a stresszhormon kortizol, a menopauza és az érzelmi evés együtt alakítja, hogyan viszonyulunk az ételhez. Kopjár Ildikó dietetikussal jártuk körül, miért olyan makacs a jojóhatás, mit érdemes tudni a menstruáció előtti édességvágyról, és milyen tévhitek tartják fogva azokat a nőket, akik végre tartósan szeretnének megszabadulni a felesleges kilóktól.

A késői vacsora ára: így reagál a szervezetünk az esti étkezésre

Ha este tízkor ugyanazt esszük meg, amit délben ettünk volna, a szervezetünk nem feltétlenül reagál ugyanúgy. Ennek egyik oka, hogy biológiai szempontból reggel és este „nem ugyanazok” az emberek vagyunk. A késői étkezés ezért nem feltétlenül jó ötlet: a kutatások szerint érdemes a nagyobb étkezéseket inkább a nap korábbi részére időzíteni.

Lábon kihordott öregedés: mi múlik az izmainkon időskorban?

Sokan épp akkor engedik el végleg a rendszeres mozgást, amikor az már nem esztétikai kérdés, teljesítményügy vagy fiatalságpótlék, hanem maga az önálló élet egyik alapfeltétele. Ötven felett a sport segítségével izomerőt, egyensúlyt, esésmegelőzést, lassabb leépülést, jobb anyagcserét és nagyobb biztonságot építünk ki a hétköznapokban. Ennek ellenére Magyarországon a 65 év felettiek több mint fele 2,5 órát sem mozog egy egész hét alatt. A sport kérdésének idős korban már más súlya lesz: meddig tudunk segítség nélkül felállni, lépcsőzni, bevásárolni, közlekedni és önállóan létezni a saját életünkben?

A szerv, amely gyorsabban öregszik nálunk – és nem csak a termékenységünk múlhat rajta

A petefészek öregedéséről legtöbbször akkor beszélünk, amikor a termékenység vagy a gyermekvállalás kerül szóba. Pedig ez a szerv jóval korábban kezd öregedni, mint a testünk legtöbb része, és a változásai nemcsak a petesejtek számát vagy minőségét érintik. A petefészek hormonális működése a szív- és érrendszerre, az anyagcserére, a csontokra és az agyra is hatással lehet, ezért egyre több kutató tekint rá a női longevity egyik fontos, sokáig alulértékelt szereplőjeként. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

Sokat fáj a feje? És mennyit netezik?

Népbetegségnek számít a migrén és a tenziós fejfájás Magyarországon, amelyet a legtöbbször gyógyszerrel kezelnek. Ritkán kérdez rá az orvos a beteg képernyőidejére, pedig az újabb, köztük magyar kutatások szerint van összefüggés.

Életveszélyes anafilaxiás sokkot válthat ki az edzés – mi állhat a titokzatos kór hátterében?

Nem csupán jópofa fordulat, hogy valaki „allergiás” az edzésre, a testmozgás ritkán ugyan, de valóban kiválthat életveszélyes anafilaxiás sokkot. A jelenséget néhány évtizede ismerik, ám azóta sem egyértelmű, kiknél, milyen tényezők hatására alakul ki. Jó hír viszont, hogy tudatos életmóddal minimalizálható a kockázat.

Mi lesz az életmódváltással, ha egy injekció is segíthet lefogyni?

A GLP-1-es fogyókúrás gyógyszerek, köztük az Ozempic és a Wegovy, néhány év alatt teljesen átalakították, hogyan beszélünk az elhízás kezeléséről. Egy friss elemzés szerint az ilyen készítmények iránti Google-keresések száma huszonötszörösére nőtt, miközben a diéta, mozgás és más életmód-alapú módszerek iránti érdeklődés inkább stagnált. Ez egyszerre lehet jó hír és figyelmeztetés: a gyógyszeres áttörés új embereket is bevonhat a testsúlyról való gondolkodásba, de nem lenne szerencsés, ha közben elfelejtenénk, hogy az életmódváltás egészségnyeresége nem csak a fogyásról szól.

110 éves a nagypapa, csak harminc éve halott: hamis alapokra építették az egész longevitymozgalmat?

A hosszú élet titkát sokan a világ legidősebb embereinek étrendjéből, szokásaiból és lakóhelyéből próbálták kiolvasni. Csakhogy egy új könyv szerint a történet egyik alapja jóval ingatagabb lehet, mint gondoltuk: a szupercentenáriusok egy részénél még az sem biztos, hogy valóban annyi ideig éltek, mint állítják róluk. Ha pedig az életkorok mögött pontatlan nyilvántartások, eltűnt anyakönyvek vagy nyugdíjcsalások állnak, abból nehéz megbízható tanácsokat levonni az egészséges öregedésről.

Kutatás: a fogyás mérsékelheti bizonyos daganatok kockázatát

Egy friss tudományos áttekintés arra jutott, hogy a klasszikus súlycsökkentő beavatkozások (mozgás, diéta, pszichoterápia) csökkenthetik az elhízással összefüggő rákos megbetegedések kockázatát a túlsúlyos embereknél.

Kitiltották a diót és a mogyorót, csökkent a só, választható lett a menü – de tényleg egészségesebb lett az iskolai menza?

Melyik gyerek allergiás valójában, és melyiknél csak a szülői aggodalom szól közbe? Miért különbözik ennyire egymástól a laktózintolerancia és a tejfehérje-allergia, ha a tünetek sokszor annyira hasonlóak? Kopjár Ildikó dietetikus szerint a válaszok sokszor meglepőek, és komoly tévhiteket oszlatnak el azzal kapcsolatban, mit szabad, és mit nem szabad megvonni egy gyermek étrendjéből. A szakértővel arról is beszélgettünk, hogyan alakítja át a hazai menzák világát a friss szabályozás, amely kitiltotta a földimogyorót, a dióféléket és a szezámmagot az iskolai étkeztetésből, és amely 2028-ig felére csökkentheti a gyerekek napi sóbevitelét is.

Nem csak a genetika számít? Egy gombaölő szer bomlásterméke hormonzavart és korai pubertást okozhat a lányoknál

Egy friss spanyol kutatás szerint nem csak a génjeink határozzák meg, mikor érik nővé egy kislány: egy gombaölő szerből származó vegyület korábbra tolhatja az első menstruációt, míg egy másik, rovarirtó eredetű anyag meglepő módon éppen késleltette azt. A tudósok szerint az összefüggés egyelőre nem bizonyított ok-okozati kapcsolat, de a korai pubertás hosszú távon egészségügyi kockázatokkal járhat, ezért nagyobb vizsgálatokat sürgetnek a téma további tisztázására.

Egy lépéssel közelebb kerültünk az emberi végtagok újranövesztéséhez

Amerikai kutatók olyan gyógyító folyamatokat tártak fel az emlősök fiziológiájában, amelyek megmutatják, hogyan működik a testünk a traumás sérülésekből való felépülés során, és reményt ad arra, hogy valamikor majd a jövőben akár az ember is újjáépítse elveszített csontvázszerkezetét, még ha nem is tökéletes eredménnyel.

Az örök vegyi anyagok a gyerekek bélrendszerét is befolyásolhatják?

Az úgynevezett örök vegyi anyagok már a születés előtt bekerülhetnek a szervezetünkbe, és egy új kutatás szerint kapcsolatuk lehet a gyerekek későbbi bélrendszeri gyulladásával. De ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen betegséget okoznak.

Új szintre lépett a bél-agy kapcsolat kutatása: a bélflóra a stresszt és a depressziót is befolyásolhatja

Sokáig úgy gondoltuk, hogy a bélflóra legfeljebb az emésztés miatt fontos, ma azonban egyre több kutatás vizsgálja a bél-agy tengely és az agyműködés kapcsolatát. A bélflóra nemcsak a szervezet működésére, hanem a hangulatra és akár a depresszió kialakulására is hatással lehet. De vajon valóban a bélben keresendők a lelki egészség rejtett összefüggései? A tudomány új válaszokat keres arra, hogyan kommunikálnak a bélbaktériumok az aggyal. Dr. Boros András, a Semmelweis Egyetem adjunktusa segít eligazodni az új kutatásokban.

A családi előzmény nem minden: sok mellrákos esetet pont ezért nem talál meg a rendszer

Az, hogy valakinek a családjában nem fordult elő mellrákos megbetegedés, még nem jelent alacsony kockázatot. Brit kutatók szerint éppen ez lehet az egyik oka annak, hogy a jelenlegi beutalási rendszer sok olyan 50 év alatti nőt nem azonosít magasabb kockázatúként, akinél később kialakul a betegség.

1 2 3 4 ... 21