Betöltés...
A magyar középiskolások és egyetemisták túlnyomó többsége ivott már valamilyen energiaitalt, jelentős részük rendszeres fogyasztó. Az italok hatásai mellett az is aggasztó, hogy fogyasztásuk más káros szokásokkal jár együtt a kutatások szerint.
Sokáig azt hitték, hogy az agyunk a húszas éveink közepére felnőtté válik. Újabb kutatások szerint azonban egyes agyi hálózatok a harmincas, sőt esetenként a negyvenes éveinkben is tovább fejlődnek.
A gyulladásos bélbetegség diagnózisa után sokan a reggeli kávéról is lemondanak, mert attól tartanak, hogy a koffein ronthatja a tüneteiket. A legújabb kutatások azonban árnyalják a képet: a kávéfogyasztás és a Crohn-betegség, illetve a colitis ulcerosa kapcsolatában olyan összefüggéseket találtak, amelyekre érdemes odafigyelni. Vajon valóban árt a kávé a gyulladt bélnek, vagy bizonyos esetekben még kedvező hatása is lehet? Mennyi koffein számít mérsékelt mennyiségnek, és miért reagálhat egészen másképp ugyanarra a kávéra két ember szervezete? Gasztroenterológusokat kérdeztünk.
Két egykorú ember szervezete nem feltétlenül ugyanabban az ütemben öregszik. A társadalmi-gazdasági helyzet az epigenetikai öregedés egyes mutatóival is összefügghet, ráadásul ezek közül néhány már gyermekkorban kimutathat – állapította meg egy átfogó tanulmány. Cikkünkben annak jártunk utána, mit mérnek valójában az epigenetikai órák, és mit jelenthet mindez magyar szemmel.
Egy friss kutatás azt vizsgálta, hathat-e a világ egyik legismertebb és legtöbb ember által szedett gyógyszere az időskori kognitív hanyatlásra.
A magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata miatt a szakmai ajánlások következetesen a só csökkentésére biztatnak, közben egyre több kutatás vizsgálja azt is, mi történik, ha valaki túlzottan visszafogja a nátriumbevitelét. Dr. Csanaky Lilla táplálkozástudományi szakértővel beszélgettünk arról, mekkora az ideális mennyiség, és hogyan lehet ügyesebben elkerülni a sót.
A rákmegelőzés szempontjából fontos, hogy a nők ismerjék a saját mellüket, legyenek tisztában annak sűrűségével – mondja Tóth Mónika Anna radiológus, klinikai főorvos, emlőspecialista, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikája emlődiagnosztikai részlegének vezetője.
A mai gyerekeket olyan technológiák és ételek veszik körül, amelyeket túlzott használatra, függőség kialakítására hoztak létre. A leszokás nehéz, de nem lehetetlen a Dopaminkölykök című könyv szerzője szerint.
Olyan elváltozásokat figyeltek meg a magzati korban paracetamolnak kitett lányoknál, amelyek későbbi termékenységüket is befolyásolhatják.
A pilates ma már jóval több, mint divatos mozgásforma: stúdiók, reformerórák és különféle pilatesmódszerek lepik el a közösségi médiát, miközben egyre többen várnak ettől a mozgásformától erősebb törzsizmokat, jobb testtartást vagy éppen nagyobb hajlékonyságot. Kardos-Kővágó Henrietta pilatesoktató segítségével jártunk utána, mi az, amire tényleg jó a pilates, milyen élettani hatásai vannak, kinek érdemes belevágnia, és melyek a leggyakoribb tévhitek vele kapcsolatban.
Az alvásminőséggel vagy az elalvási képtelenséggel kapcsolatos túlzott aggodalomnak ma már neve is van. A szorongással párhuzamosan növekvő üzletág az alvásturizmus. De hogyan minősítik az alvásbarát hoteleket?
A mesterséges intelligencia szerepe az onkológiában már nem ér véget a daganat felismerésénél. Egyre több kutatás vizsgálja, hogyan lehet képes a technológia évekre előre jelezni a magasabb daganatkockázatot. A lehetőségek ígéretesek, de a korai kockázati jelzés még nem jelent diagnózist, és a gyakoribb vizsgálat sem feltétlenül vezet jobb megelőzéshez. A téméban Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvosigazgatója segített eligazodni, aki közel húsz éve foglalkozik a daganatos betegségek személyre szabott diagnosztikájával és kezelésével.
A népbetegségnek számító magas vérnyomás hátterében sokféle ok húzódhat. Ezek közül az egyik hormonális, és a hagyományos diagnosztikai módszerekkel szinte észrevehetetlen. Egy új eljárás ígéretes eredményeket hozott.
A szuperbébik megrendelése egyelőre csak reklámfogás., de a módszer nagyon is hasznos lehet, ahogy már magyar példák is bizonyítják.
Lehet, hogy ugyanaz a reggeli, ebéd vagy vacsora nem ugyanazt váltja ki a szervezetünkből attól függően, mikor esszük meg. Az inzulinérzékenység, a glükóztolerancia és a biológiai óránk működése ugyanis a nap során változik. Ez pedig azt is befolyásolhatja, hogyan érdemes időzíteni az étkezéseinket – különösen akkor, ha időszakos böjtöt követünk, fogyni szeretnénk, vagy egyszerűen szeretnénk jobban együttműködni a saját ritmusunkkal. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Nem csak az izmokat és a csontokat viseli meg az űr, az emésztőrendszer működése is megváltozhat. Egy új kutatás szerint ehhez a gravitáció hiányának, illetve a túl sok fehérjét fermentáló baktériumoknak lehet közük.
A futást nem kell abbahagyni csak azért, mert telnek az évek, sőt, akár 70 éves korban is el lehet kezdeni. A rendszeres futás számos pozitív hatással lehet a szív- és érrendszerre, a mozgásszervrendszerre és a mentális egészségre, de nem mindegy, hogyan vágunk bele, és mikor érdemes óvatosabbnak lenni. Őry István futóedzővel arról beszélgettünk, mit adhat a futás egy életen át, hogyan kerülhetők el a sérülések, és miért lehet a legtöbb futónak többet ártani az edzéssel, mint amennyit használ.
Lehet, hogy a petefészek nemcsak tárolja a petesejteket, hanem azt is „számolja”, mennyi maradt belőlük? Egy kutatás szerint könnyen elképzelhető.
Egy laborleletnél sokan először az éhomi vércukrot nézik meg, és ha az rendben van, meg is nyugszanak. Csakhogy ugyanazon a leleten a HbA1c már mást mutathat, az OGTT pedig megint egy harmadik oldalról vizsgálja a cukoranyagcserét. Prof. Dr. Tabák Gy. Ádám diabetológussal azt jártuk körül, mit mond valójában ez a három vizsgálat, mikor térhetnek el egymástól, és mikor érdemes egy elsőre megnyugtató eredmény mögé nézni.
Van-e kényelmesebb és ízletesebb módja az esetleg szükséges vitaminok bevitelének, mint a vitaminos gumicukrok fogyasztása?
