Betöltés...

A szerv, amely gyorsabban öregszik nálunk – és nem csak a termékenységünk múlhat rajta

A petefészek öregedéséről legtöbbször akkor beszélünk, amikor a termékenység vagy a gyermekvállalás kerül szóba. Pedig ez a szerv jóval korábban kezd öregedni, mint a testünk legtöbb része, és a változásai nemcsak a petesejtek számát vagy minőségét érintik. A petefészek hormonális működése a szív- és érrendszerre, az anyagcserére, a csontokra és az agyra is hatással lehet, ezért egyre több kutató tekint rá a női longevity egyik fontos, sokáig alulértékelt szereplőjeként. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

Bár azt gondolhatjuk, hogy a petefészek öregedési folyamatainak lassítása csak akkor hangsúlyos, ha termékenységfokozás a cél, a terület jóval túlmutat ezen. A petefészek hamarabb kezd el öregedni, mint a legtöbb szervünk, és ez már azelőtt megkezdődhet, hogy az öregedés jól látható és érzékelhető jelei megjelennének.

Meghatározott petesejtkészlettel születünk, amely az életünk során fokozatosan csökken, ráadásul a petesejtek jelentős többsége nem az ovuláció során „fogy el”, hanem természetes módon veszítjük el.

Ugyanakkor a petesejtek számának csökkenése mellett a megmaradó petesejtek minősége is változik. És joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért szükséges ezzel a területtel akkor is foglalkozni, ha épp nem állunk gyermekvállalás előtt. A petefészek változásainak hatása a szív- és érrendszer, az anyagcsere, a csontok és az agy egészsége szempontjából is fontos lehet, hiszen a petefészek hormonális működésének életkorral járó változásai több szervrendszer működésére is hatással vannak, a korábban bekövetkező menopauza pedig számos későbbi egészségügyi kockázattal összefüggést mutat.

https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20260803_verkep-hscrp-ertek-mit-jelent-gyulladas-szervezet-laborertek

Hozzászólások

Andrew J. Scott: Nagyon különböző módon öregszünk, a 65. születésnap nem tesz mindenkit egyformán időssé

Két ember ugyanazon a napon töltheti be a 65-öt úgy, hogy az egyik még egészséges, aktív és dolgozni szeretne, a másik pedig már évek óta betegségekkel és csökkenő munkaképességgel él. Andrew J. Scott közgazdász szerint a hosszabb élet önmagában ezért még nem társadalmi nyereség: az számít, mennyi egészséges év jut nekünk, és milyen lehetőségekkel érkezünk meg az időskorba. Magyarországon ezt különösen élesen mutatják az egészséges életévekben látható regionális különbségek.