Betöltés...
Magyarországon is egyre népszerűbb az arcjóga, amely az arc izmainak tornáztatásával és lazításával ígér frissebb külsőt. Hasonlóan a jógához, ez sem csak testgyakorlás: a feladatok stresszoldó hatásúak. Milyen tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy hatásos a ráncok ellen? Miért nem tűnik jó ötletnek a botoxkezelés?
A modern ember szinte folyamatosan eszik. Reggelire kávé és péksütemény, napközben nassolás, cukros üdítők, késő esti vacsora, majd kezdődik minden elölről. Valter Longo szerint éppen ez lehet az egyik probléma. A világhírű longevitykutató úgy véli, a szervezetnek időnként nem több energiára, hanem több szünetre van szüksége. Kutatásai szerint a jól időzített visszafogottság olyan regenerációs folyamatokat indíthat be, amelyek az egészséges öregedés szempontjából is fontosak lehetnek.
Egy új kutatás szerint az öregedés tempója többet elárul arról, milyen hosszú életre számíthatunk, mint az, hányadik születésnapunkat ünnepeltük éppen.
A bőr öregedése nem az első ráncnál kezdődik. Sokszor már jóval előbb jelzi, hogy valami változik. Jobban húzódik zuhanyzás után, könnyebben kipirosodik, egy-egy folt nehezebben tűnik el. Mindez arra utal, hogy lassul a sejtek megújulása, gyengül a védőréteg, a tartószerkezet egyre sérülékenyebbé válik. Az igazi kérdés ezért nem pusztán az, mikor jelennek meg a ráncok, hanem hogy mi zajlik addig a felszín alatt. Remenyik Éva bőrgyógyász professzor segítségével azt jártuk körül, mit tud ma a tudomány biztosan a bőröregedés lassításáról.
A humor nagyrészt tanult viselkedés, és érdemes minél hamarabb elkezdeni fejleszteni, mert idősebb korban a megküzdés egyik fontos eszközévé válhat. Miért alakul át a humorérzék az életkor előrehaladtával? Milyen élettani hatásai vannak a nevetésnek? És mi köze a viccelődésnek az önismerethez?
Az otthon elvégezhető, biológiai életkort mérő tesztek piaca látványosan bővül, miközben a mögöttük álló tudomány még nem teljesen kiforrott. Valóban megmutathatják ezek a vizsgálatok, hogy „valójában” hány éves a szervezetünk? A robbanásszerűen növekvő longevity iparágban egyre többen keresik a választ: lassítható-e az öregedés, vagy csak egy újabb jól hangzó számot kapunk? Összegyűjtöttük, mit tud ma a tudomány a biológiai életkorról, és mire érdemes figyelni, mielőtt tesztet vásárolunk.
Az agyi öregedés és a memóriazavarok sokáig megállíthatatlan folyamatnak tűntek, egy friss kutatás azonban új reményt ad. Tudósok egy fehérje kiiktatásával egerekben elérték, hogy visszaforduljon a kognitív hanyatalás. Milyen összefüggésben a vasraktározás az öregedéssel?
A kutatókat már régóta foglalkoztatja egy komplex étrend-kiegészítő, amely képes lehet befolyásolni a biológiai öregedés DNS-alapú folyamatait. Mit jelentenek az eddig elért eredmények a hosszú élet és a prevenció szempontjából? Valóban lassíthatja az öregedést a mindennapos vitaminpótlás, vagy csak újabb egészségipari mítosszal van dolgunk? Egy friss kutatásban ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat a tudósok.
Az idő érzékelése az emlékeinken és az érzelmeinken is múlik. Nem vagyunk kiszolgáltatva agyunk szubjektív benyomásainak, tudatosan alakíthatjuk, milyennek érezzük az idő múlását. De hogyan tehetjük fiatalossá a gondolkodásunkat és időérzékelésünket, ha úgy érezzük, csak rohannak a napok és az évek? Mit tanulhatunk a magánykísérletekből? És miért azt listázzuk, amit már megcsináltunk, nem pedig azt, hogy mik a feladataink?
Az elöregedő társadalmak miatt az Alzheimer-kór robbanásszerű terjedése várható, ám még mindig rengeteg a bizonytalanság a betegség kialakulásával kapcsolatban, és hatékony terápia sincs ellene. Azt viszont tudják, hogy mivel lehet minimalizálni a kockázatát.
Az öregedés nem biológiai végzet, hanem korrigálható programozási hiba – vallja David Sinclair, a Harvard kutatóorvosa. A nevéhez fűződő cég nemrég olyan génterápiás készítményt dolgozott ki, amely epigenetikusan fiatalítja a retinát. A terápia már a klinikai kutatások fázisánál tart, de egyelőre nem szabad készpénznek venni, hogy működni is fog. Spisák Sándor, a HUN-REN TTK Epigenetika és Genomszerkesztés Kutatócsoportjának vezetője segített értelmezni az eredményeket.
Azok az emberek, akik nap mint nap nehézségeket okoznak nekünk, nemcsak a mentális egészségünknek ártanak – hívta fel a figyelmet egy új tanulmány.
A szexuális élet sem áll meg 60 felett, az viszont kétségtelen, hogy átalakul: nem a mennyiség, hanem a minőség válik hangsúlyossá. Szükség van nyitottságra, önismeretre, idősek ábrázolására a médiában, és a ritkán emlegetett szexedukációra – erről Jámbor Eszter tabukommunikációs szakembert, a Testsuli közösség alapítóját kérdeztük. Mihalec Gábor párterapeuta pedig arról beszélt lapunknak, hogy mi minden változik egy több évtizedes kapcsolatban, és mit lehet tenni azért, hogy hosszú távon képesek legyünk újra és újra kapcsolódni partnerünkkel.
Egy harminc év adatait felölelő európai kutatás szerint az élettartam növekedése a gazdagabb régiókban továbbra is megbízható ütemben zajlik, lassulás a leszakadó térségekben figyelhető meg. De jelentősen befolyásolta az eredményeket a középkorúak halálozása is.
A sejtjeinkben folyamatosan zajlik egy láthatatlan karbantartás: fehérjék milliói készülnek, hajtogatódnak, javulnak vagy tűnnek el. Ha ez a finom egyensúly – az úgynevezett proteosztázis – felborul, a hibás fehérjék felhalmozódnak, ami számos öregedéssel összefüggő betegséghez vezethet. Dr. Somogyvári Milán molekuláris biológussal arról beszélgettünk, hogyan működik a sejtek „minőségbiztosítása”, és mit tehetünk azért, hogy ez a rendszer minél tovább jól működjön.
A nők öregedéstől való félelme sejtszinten is nyomot hagyhat – állapította meg egy új kutatás.
„Az emberi test sokkal tovább és sokkal elegánsabban őrzi meg rugalmasságát, mint ahogy korábban feltételeztük. Az izom alkalmazkodik, az anyagcsere újrakalibrál” – mutat biztató jövőképet Andrea B. Maier, a longevity világszerte elismert szakértője, aki szerint lebecsüljük a test alkalmazkodóképességét. Mi az a minimum, amit ingyen is megtehetünk az egészséges öregedésért, milyen megoldásra érdemes pénzt áldozni, és mire nem? Miért meghatározó tényező az egészséges öregedésben az izomerő?
Az idősödő társadalmakban egyre sürgetőbb kérdés, hogyan lehet megelőzni az időskori magányt, a demenciát vagy a fizikai leépülést. A kutatások és a technológiai megoldások nagy része már rendelkezésre áll – a kérdés inkább az, hogy a szociális ellátórendszer képes-e alkalmazni őket. Az Újbudai Szociális Szolgálatnál most egy olyan modellel kísérleteznek, amely a mozgástól a memóriatréningen át a mesterséges intelligenciával működő eszközökig több módszert is ötvöz az idősek életminőségének javítására.
A kesernyés édesség egyik molekuláris összetevője segíthet, hogy lassabban öregedjünk – erre utal legalábbis egy friss kutatás.
Akár egyik napról a másikra, egy hirtelen jött stressz hatására is változhat, hogy epigenetikailag „hány évesek” vagyunk, és azt is kimutatták, hogy délben idősebbek vagyunk, mint a nap más időszakaiban. Ebből is látszik, hogy sejtjeink epigenetikai folyamatai jelentik az egyik legképlékenyebb, mégis kulcsfontosságú tényezőt abban, hogy hosszan egészségesek maradjunk. Kerepesi Csaba, a HUN-REN BioAgeAI és Megfiatalodás kutatócsoportok társvezetője segített megérteni az összefüggéseket.
