Betöltés...

Bryan Johnson: A biohacker, aki vércserével, őssejtekkel és önmaga klónozásával küzd a halál ellen

Bryan Johnson mindent mér, mindent szabályoz, és az egész életét annak rendeli alá, hogy minél tovább éljen. A világ legismertebb biohackere egyszerre tette divatossá a biomarkereket, az alvásoptimalizálást és a megelőzést, miközben a Blueprintből üzletet, a Don’t Die szlogenből pedig már-már világnézetet épített. De mit ér a teljes kontroll ígérete, ha közben nála is olyan betegség jelenik meg, amelyet a tökéletes rutin sem előzött meg?

Bryan Johnson neve ma már azokhoz is eljut, akik nem akarnak százötven évig élni, csak szeretnének jobban aludni, kevésbé kimerülni a nap végére, vagy megérteni, miért romlik olyan könnyen az energiaszintjük és a koncentrációjuk. Johnson erre a nagyon ismerős bizonytalanságra adott szélsőséges választ. Nem egyszerűen azt mondja, hogy együnk jobban, mozogjunk többet és figyeljünk az alvásra. Azt állítja, hogy az egész életünket a halál elkerülése köré kell szerveznünk. Nála ez már nem egyszerű életmódprogram, hanem olyan küldetés, amely köré nemzetközi közösséget és mozgalmat is szervez.

A longevity arcait bemutató sorozatunkban eddig többféle nézőpontból vizsgáltuk meg, ki mit ért az egészségben eltöltött évek tudományán. Andrea B. Maier a longevity klinikai és közegészségügyi józanságát képviselte. Rhonda Patrick a bonyolult biológiát fordította le a hétköznapok nyelvére, Peter Attia életünk utolsó évtizedeinek állapotát tette a gondolkodása középpontjába, Valter Longo a táplálkozás ritmusán és a böjtön keresztül közelített ugyanahhoz a kérdéshez, Andrew Huberman pedig azt mutatta meg, hogyan kapcsolódik az idegrendszer működése az alváshoz, a stresszhez, a figyelemhez és a mindennapi teljesítményhez. Bryan Johnson ebbe a sorba úgy illik bele, hogy nála a longevity már nemcsak kutatási vagy életmódbeli kérdés, hanem nyilvánosan felépített személyes vállalkozás, üzleti modell és egyre inkább világnézet is.

Hozzászólások

Kösz, jól: Miért lesz egyre több gyerek rövidlátó, és mit lehet tenni ellene?

A rövidlátás világszerte egyre gyakoribb, és az előrejelzések szerint 2050-re már az emberiség fele érintett lehet. Különösen gyorsan nő az aránya a gyerekek és a fiatalok körében, miközben a miópia nem pusztán annyit jelent, hogy szemüvegre van szükség: nagyobb fokú rövidlátásnál később súlyosabb szembetegségek kockázata is emelkedhet. Dr. Tapasztó Beáta szemészorvossal arról beszélgettünk a Kösz, jól podcast új epizódjában, mi áll a jelenség terjedése mögött, mit lehet már gyerekkorban tenni a megelőzésért, és milyen módszerekkel lassítható a romlás.