Betöltés...
Magyarországon is egyre népszerűbb az arcjóga, amely az arc izmainak tornáztatásával és lazításával ígér frissebb külsőt. Hasonlóan a jógához, ez sem csak testgyakorlás: a feladatok stresszoldó hatásúak. Milyen tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy hatásos a ráncok ellen? Miért nem tűnik jó ötletnek a botoxkezelés?
Sokunk napja szinte észrevétlenül telik el ülve, a testünknek pedig egyáltalán nem válik a javára, hogy ehhez az inaktív állapothoz alkalmazkodik. Az aktív sport sajnos nem írja jóvá a tartozást.
Magyarországon a mozgáshiányról sokat beszélünk, arról viszont még mindig meglepően keveset, hogy a testkép, a megszégyenítés, az iskolai testnevelés rossz élményei és a társas szorongás hogyan zárhatják emberek tömegeit egy olyan életmódba, amiről ők maguk is tudják, hogy nem jó nekik. A kérdés ezért nem csupán az, miért nem mozgunk eleget, hanem az is, hogyan lehet úgy visszatalálni a mozgáshoz, hogy közben ne újabb szégyenforrás legyen, hanem valami, ami megtart, megerősít és felszabadít. Gyömbér Noémi sportpszichológussal és Gáspár Anna gyógytornásszal beszélgettünk.
Nem mindegy persze, hogy mit nassolnak a krónikus emésztőrendszeri problémával élő emberek.
A 100 éves természettudós sosem szeretett életmódtanácsokat osztogatni, és következetesen állítja, hogy a hosszú élet elsősorban szerencse kérdése. De a természet közelségének, a mozgásnak és a rendkívüli kíváncsiságának is köze lehet ahhoz, hogy ennyi idősen is ilyen jó formában van.
„Attól jobban érzem magam, hogy a hétvégén elmentem két napra wellnessezni, de ez csak addig tart, amíg hétfőn nem tol le a főnököm. A jóllétért dolgozni kell, és néha szenvedni is” – vallja Puczkó László közgazdász, wellnesskutató. A wellness szó tartalma folyton változik, most éppen az a fő trend, hogy a wellnesshelyszínek fokozatosan átalakulnak longevityklinikákká. Mire ügyeljünk a sok változás közepette? Kinek nem tesz jót a gyógyvízben üldögélés?
Sokat beszélgetünk, olvasunk, írunk a boldogságról – de gyakran esünk abba a hibába, hogy csakis egyéni szinten gondolkodunk erről, holott Sik Domonkos szociológus szerint a szenvedéseink jelentős része a társadalom működésében gyökerezik. Mi az a hat meghatározó tényező, amely összefügg a boldogsággal? Mit értünk modern szenvedés alatt, miért menekül a mai ember a valóságtól, és miért van szüksége a közönyre?
Egy magyar kutatócsoport az immunrendszer működésén keresztül vizsgálta meg, hogy a mozgás miként befolyásolja a szervezet védekezőképességét. Kvell Krisztián, Garai Kitti és Kisjós Bálint pécsi kutatókkal beszélgettünk.
Valóban a futás és az edzőtermi edzés a hosszú élet titka, vagy egészen máshol kell keresnünk? Egy több évtizeden átívelő kutatás most megmutatta, mely sportok mennyire növelik a várható élettartamot, és az eredmények sokakat meglephetnek. Úgy tűnik, a fenntartható és társas aktivitással járó sportágak teszik értünk a legtöbbet.
Nem fáj, nem látványos, nem jelez azonnal – mégis alattomosan rombolja a szervezetet. A mozgáshiány ma már nem egyszerű életmódbeli, kényelmi kérdés, hanem az egyik legsúlyosabb, mégis alulértékelt népegészségügyi probléma. Miközben sokan a testsúlyt tekintik az egészség legfőbb mércéjének, a szakértők szerint a valódi kockázat gyakran rejtve marad: az izomzat, az anyagcsere és a belső szervek működése már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt romlani kezd.
Rhonda Patrick nem azért lett a longevity egyik legismertebb szereplője, mert könnyű válaszokat ad. Épp ellenkezőleg: részletesen, kutatásokra támaszkodva és feltűnő óvatossággal magyarázza el, hogyan hatnak a mindennapi döntéseink a szervezet működésére. Egy olyan közegben, ahol a hangerő gyakran fontosabb a hitelességnél, ez önmagában ritka érték.
Hogyan vágjunk bele kezdőként a rendszeres sportba? Nagyban kell gondolkodnunk, vagy már egy kis testmozgásnak is van mérhető pozitív hatása? Hogyan építsünk izmot, ha még egy háromkilós súlyzót sem tudunk felemelni? Rászoktathatjuk-e magunkat a napi mozgásra akkor is, ha eddig inaktívak voltunk? És vajon mi köze a fogáserőnek és a combhajlító izomnak a hosszú élethez? Erről szól a Kösz, jól! legújabb adása Feövenyessy Krisztina mozgásterapeutával és Galba Zsolt edzővel.
A magas kalóriatartalmú, számos ipari feldolgozási folyamaton átesett ételek és italok fogyasztása nemcsak a testsúlyunkra van rossz hatással – derült ki egy csaknem 7000 fő szokásait vizsgáló kutatásból.
Fabricius Gábor új, Prófécia című filmje bár a Z-generációról szól, a rendező hangsúlyozza: a film valójában empátiagyakorlat, és mint olyan, az egymáshoz kapcsolódás, a transzgenerációs minták és az identitáskeresés univerzális emberi kérdéseit veti fel. A filmvetítésen jártunk, ezután pedig lehetőségünk nyílt a rendezővel is beszélgetni a Kolorádó Fesztiválon forgatott, intim hangulatú dokumentumfilmről.
Az emberek manapság sokkal nyitottabbak a prevencióra, mint korábban; sokan azok közül, akik élénken érdeklődnek a longevity iránt, már elkezdték megtapasztalni az öregedéssel járó nehézségeket a szüleikkel, nagyszüleikkel – mondja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, aki hamarosan új rovattal jelentkezik a Pulzuson. Arról is kérdeztük, hogy a tökéletesség hajszolása helyett miként tudunk „elég jól” táplálkozni, milyen jelei és következményei vannak, ha túlélő üzemmódban létezünk, és miért hathat a böjt másként a nőkre, mint a férfiakra.
Akik rendszeresen több nyelvet használnak, azok nemcsak intelligensebbek és komplexebben látják a világot, hanem jobban ellenállnak a szellemi hanyatlásnak és más agyi betegségeknek is – tárták fel a kutatások. Míg a többnyelvűség Magyarországon ritkaságnak számít, globálisan inkább ez a norma, amely a legtermészetesebb módon teszi ellenállóvá az agyat az öregedés hatásaival szemben.
Arról, hogy mi vezet a rotátorköpeny sérüléséhez, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük a bajt, Rimán Ferenc gyógytornásszal és fizioterapeutával beszélgettünk.
Ausztrália világelsőként lépte meg, hogy a 16 éven aluliaknak ne lehessen hozzáférésük az olyan alkalmazásokhoz, mint a Facebook, az Instagram vagy a TikTok. Milyen pozitív hozadéka lehet ennek a drasztikusnak tűnő tiltásnak, és mennyire könnyű megkerülni? Ausztráliai szülők meséltek a tapasztalataikról.
A hagyományos mérőszámok sokszor elmennek amellett, hogy az emberi szervezet állapota – fájdalom – folyamatosan romlik. Egy kutatócsoport ezért új fogalom bevezetését javasolja a tényleges élettartam és az egészségben eltöltött évek helyett.
A szexuális élet sem áll meg 60 felett, az viszont kétségtelen, hogy átalakul: nem a mennyiség, hanem a minőség válik hangsúlyossá. Szükség van nyitottságra, önismeretre, idősek ábrázolására a médiában, és a ritkán emlegetett szexedukációra – erről Jámbor Eszter tabukommunikációs szakembert, a Testsuli közösség alapítóját kérdeztük. Mihalec Gábor párterapeuta pedig arról beszélt lapunknak, hogy mi minden változik egy több évtizedes kapcsolatban, és mit lehet tenni azért, hogy hosszú távon képesek legyünk újra és újra kapcsolódni partnerünkkel.
