A túlsúly évszázadokon át előnyt jelentett – vajon mi változott meg?
Az elhízást ma gyakran egészségügyi problémaként kezelik, pedig évszázadokon át a gazdagság, a szépség és a hatalom jelképe volt a művészetben.
A súlygyarapodás története gyakran nem az étellel kezdődik – állítja egy friss kutatás
Az elhízás hátterében nemcsak életmódbeli, hanem pszichológiai és társadalmi tényezők is állhatnak.
Bécsben a szemünk előtt bontakozott ki az elöregedő európaiak jövője
A ViennaUP keretében rendezett Longevity Business Forumon már nemcsak orvosok és kutatók, hanem startupok, befektetők, diagnosztikai cégek és wellness-szereplők is ugyanazt a kérdést forgatták: hogyan lehet üzletet építeni arra, hogy tovább éljünk egészségben? A longevity Európában láthatóan kilépett a laborból, és elkezdett iparággá szerveződni.
Gyökeresen megváltozni látszik, amit a gyerekvállalásról gondol a magyar társadalom
Bár nagyon beivódott a köztudatba, hogy a nők egy időre kivonulnak a munkaerőpiacról, amikor gyerekük születik, ma már kevesebben vannak, akik azt mondják, az anya maradjon otthon, közben pedig megnőtt azoknak az aránya, akik szerint nincs is szükség fizetett ellátásra. Szalma Ivett szociológust arról is kérdeztük, miért mondják a jelenlegi magyar támogatási rendszerre, hogy burkolt családközpontúság jellemzi, hogy lehetne jobban ösztönözni a gyerekvállalási kedvet, mire szolgál az apakvóta, és hogyan függ össze ez az egész a házimunkával.
A Z generáció már nem akar részeg lenni – miért fordul el egyre több fiatal az alkoholtól?
Az alkoholfogyasztás csökkenése a Z generáció körében sokak szerint egyértelmű sikerjelenség, a háttérben azonban jóval összetettebb pszichológiai és társadalmi folyamatok zajlanak. A „sober curiosity” térnyerése, a közösségi média nyomása és a fokozott mentális egészségtudatosság egyszerre alakítják át a fiatalok szerhasználati szokásait. De vajon valódi életmódbeli fordulatról van szó, vagy csupán egy új, láthatatlanabb megküzdési forma jelenik meg az alkohol helyett? A válasz nemcsak a fiatalokról szól, hanem arról is, hogyan értjük ma a függőséget, a kontrollt és a mentális jóllétet. Cikkünk szakértője, Czuppon Zsuzsanna tanácsadó szakpszichológus nemcsak a szakmai tapasztalat és gyakorlat, hanem a saját szülői szerepe és küzdelmei által is érintett a témában.
Gyerekek a képernyők között: hogyan formálja az online tér a mentális jóllétüket?
A mai gyerekek nem egyszerűen használják az internetet, sokkal inkább belenőnek. A Z és Alfa generáció számára az online jelenlét nem külön tér, hanem a mindennapi élet szerves része, barátkoznak, szórakoznak, tanulnak, és egyre inkább itt építik a jövőképüket is. Ez a természetesség azonban komoly kérdéseket is felvet: vajon hogyan hat mindez a mentális egészségükre?
Kutatók szerint összefüggés lehet a hosszú munkaidő és az elhízás között
Európa vezető elhízástudományi kongresszusán minden évben az elhízás kutatásának, megelőzésének és kezelésének legfrissebb eredményeit mutatják be. Most egy olyan nemzetközi elemzést ismertettek itt, amely szerint az elhízás nem csupán azon múlik, mennyire vagyunk fegyelmezettek, hanem azon is, mennyit dolgozunk. A kutatás alapján a hosszabb éves munkaidő országos szinten is együtt járhat a magasabb elhízási aránnyal.
A tudós, aki miatt ma már a génjeinkből próbálják megjósolni a betegségeinket
Ma már néhány nap alatt feltérképezhető egy daganat genetikai háttere, ritka betegségek gyanúja esetén DNS-elemzést kérnek, és egyre többször halljuk, hogy az orvoslás jövője személyre szabott lesz. Ennek a genetikai forradalomnak az egyik legfontosabb és legvitatottabb alakja volt Craig Venter, aki nemcsak felgyorsította az emberi genom feltérképezését, hanem azt a kérdést is új szintre emelte: kié valójában az élet kódja?
100 éves lett David Attenborough: mit tanulhatunk az életmódjából?
A 100 éves természettudós sosem szeretett életmódtanácsokat osztogatni, és következetesen állítja, hogy a hosszú élet elsősorban szerencse kérdése. De a természet közelségének, a mozgásnak és a rendkívüli kíváncsiságának is köze lehet ahhoz, hogy ennyi idősen is ilyen jó formában van.
„Parasztvakításnak tekinthető, ha valaki azt mondja, egyhetes tartózkodással már hosszabbítani lehet az életet”
„Attól jobban érzem magam, hogy a hétvégén elmentem két napra wellnessezni, de ez csak addig tart, amíg hétfőn nem tol le a főnököm. A jóllétért dolgozni kell, és néha szenvedni is” – vallja Puczkó László közgazdász, wellnesskutató. A wellness szó tartalma folyton változik, most éppen az a fő trend, hogy a wellnesshelyszínek fokozatosan átalakulnak longevityklinikákká. Mire ügyeljünk a sok változás közepette? Kinek nem tesz jót a gyógyvízben üldögélés?
Összefüggést találtak a szavazáson való részvétel és a hosszabb élet között
A részvétel a fontos, legalábbis erre jutottak amerikai kutatók.
Hogyan találjuk meg az élet értelmét, ha munkaidőben felfüggesztjük az emberi létezést?
Sokat beszélgetünk, olvasunk, írunk a boldogságról – de gyakran esünk abba a hibába, hogy csakis egyéni szinten gondolkodunk erről, holott Sik Domonkos szociológus szerint a szenvedéseink jelentős része a társadalom működésében gyökerezik. Mi az a hat meghatározó tényező, amely összefügg a boldogsággal? Mit értünk modern szenvedés alatt, miért menekül a mai ember a valóságtól, és miért van szüksége a közönyre?
„Le kell nyelned a fájdalmat” – miért vannak a férfiak önmagukba zárva?
Magyarországon is egyre többen ismerik fel, hogy a hagyományos férfiszerep – miszerint egy férfi maradjon erős bármi áron – magukra a férfiakra is rendkívül káros lehet. Kiss Gergellyel, a Warrior Tribe férfiközösség létrehozójával és Dunai Marcell mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk férfiszerepekről és érzelmekről, de arról is, hogyan mozdulhatnak ki a férfiak ebből a felállásból, és miért érdemes ezt megtenniük.
„Az egészség a norma felső foka, a test minden” – ilyen lenne, ha egészségdiktatúrában élnénk
A disztópikus jövőben az egészséges életmód, a tudatos étkezés és a sport nem lehetőség, hanem kötelesség. Juli Zeh magyarul idén megjelent regényében egyetlen cigaretta elszívása is súlyos következményekkel jár, a személyes egészségi adatok gyűjtése pedig korlátlan. A német szerző előre ráérzett azokra a társadalmi trendekre, amelyek napjainkban váltak igazán uralkodóvá.
„Ha a munkatársak utálják egymást, tedd össze őket egy futócsapatba” – hogyan lett az Ultrabalaton Magyarország legnagyobb csapatépítője
Az NN Ultrabalaton mára nem csupán egy sportesemény, hanem egy társadalmi jelenség is: egyszerre szól az egészségtudatos életmódról, a közösség erejéről és arról, hogy a határaink sokkal kijjebb vannak, mint azt elsőre gondolnánk. A rendezvény mögött álló szervezőcsapat pedig évről évre azon dolgozik, hogy ezt az élményt egyre több ember számára tegye elérhetővé – legyen szó profi futókról, amatőr sportolókról vagy éppen olyan céges csapatokról, akik életükben először vágnak bele egy ekkora kihívásba.
Ahogyan hatalomra lehet jutni, úgy el is lehet azt veszíteni
Furcsa kölcsönhatásban él a hatalommal bíró a hierarchiában alatta állókkal. Egymás nélkül talán nem is léteznének. Fejlődés azonban csak akkor adódik mindkét fél számára, ha pozitív hatalomról beszélhetünk.
Amikor a kapcsolat hiánya megbetegít: mit tesz velünk a magány?
Egyre inkább bizonyított, hogy a magány jelentős egészségügyi kockázati tényező, kutatások szerint hatása akár a dohányzáséval is összemérhető. De mit jelent valójában magányosnak lenni, mi zajlik le a szervezetünkben, ha egy alapvető szükségletünk nincs kielégítve? És mit tehetünk egyénként és társadalomként, hogy visszafordítsuk a kedvezőtlen folyamatokat?
Ilyen őszintén még nem hallottuk beszélni a Z generációt
Fabricius Gábor új, Prófécia című filmje bár a Z-generációról szól, a rendező hangsúlyozza: a film valójában empátiagyakorlat, és mint olyan, az egymáshoz kapcsolódás, a transzgenerációs minták és az identitáskeresés univerzális emberi kérdéseit veti fel. A filmvetítésen jártunk, ezután pedig lehetőségünk nyílt a rendezővel is beszélgetni a Kolorádó Fesztiválon forgatott, intim hangulatú dokumentumfilmről.
Súlyos egészségügyi következményei lehetnek a magánynak
Ha valaki elszigetelten él, az nemcsak az érzelmeire, hanem a fizikai egészségére is hatással lehet. Hosszú távon mindez nemcsak társadalmi, hanem gazdasági kérdéseket is felvet.
Mérhető test, optimalizált élet: merre tart a wellnessipar a longevity korszakában?
A 2026-os trendek azt mutatják, hogy az egészség mérhetővé, optimalizálhatóvá és egyre inkább piacosítottá válik – miközben egyre több kérdés merül fel azzal kapcsolatban, mi szolgálja valóban a hosszú távú jóllétet.