Társadalom | pulzus.hvg.hu

A nők havonta egy teljes munkahéttel többet dolgoznak otthon, mint a férfiak

A nők Magyarországon naponta átlagosan 75 perccel több időt töltenek háztartási munkával, mint a férfiak, miközben a kisgyerekes anyák munkába való visszatérését a bölcsődei férőhelyek hiánya és a rugalmas foglalkoztatás szűkössége is nehezíti. Gyurkó Helga fejlesztési szakemberrel arról beszélgettünk, mennyire valódi választás, hogy ki marad otthon a gyerekkel, és hogyan lesz a családon belüli munkamegosztásból hosszú távú karrier- és kereseti hátrány.

társadalom

A mobil már azzal megöli a beszélgetést, ha kikerül az asztalra

Az okostelefon egyszerre segít kapcsolatban maradni másokkal és képes elvonni a figyelmünket azoktól, akik éppen mellettünk vannak. Kutatások szerint már az is ronthatja egy beszélgetés megélését, ha a telefon látható helyen van, a közösségi média hatása pedig erősen függ attól, hogyan és mennyit használjuk. Hogyan alakíthatunk ki olyan viszonyt a mobilunkkal, amelyben az eszköz szolgál minket, nem pedig fordítva? Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta írása.

pszichológia

A fiús szülőknél gyorsabb kognitív hanyatlást figyelt meg egy kutatás

Számíthat-e az, hogy lányokat vagy fiúkat nevelünk abban, hogyan öregszik később az agyunk? Egy amerikai kutatás meglepő összefüggést talált a gyermekek neme és a szülők időskori kognitív változásai között. A háttérben pedig valószínűleg nem egyszerű biológiai magyarázat áll.

pszichológia

Andrew J. Scott: Nagyon különböző módon öregszünk, a 65. születésnap nem tesz mindenkit egyformán időssé

Két ember ugyanazon a napon töltheti be a 65-öt úgy, hogy az egyik még egészséges, aktív és dolgozni szeretne, a másik pedig már évek óta betegségekkel és csökkenő munkaképességgel él. Andrew J. Scott közgazdász szerint a hosszabb élet önmagában ezért még nem társadalmi nyereség: az számít, mennyi egészséges év jut nekünk, és milyen lehetőségekkel érkezünk meg az időskorba. Magyarországon ezt különösen élesen mutatják az egészséges életévekben látható regionális különbségek.

társadalom

Furcsa összefüggést találtak a testvérek száma és a szexuális orientáció között

Régóta ismert egy különös összefüggés: azoknál a férfiaknál, akiknek több idősebb fiútestvérük van, valamivel nagyobb a homoszexuális orientáció valószínűsége. Újabban azonban a nővérek száma is bekerült a képbe. Egy új elmélet azt próbálja megmagyarázni, mi állhat a háttérben – és hogyan kerülhet mindebbe az anya immunrendszere.

életmód

Nem maga a transzneműség a lelki teher, hanem az azzal járó rendszerszintű kirekesztés

A diszkrimináció és az elszigeteltség a transz emberek lelki egészségét nem csak Magyarországon terheli: Európa-szerte előfordul, hogy az egészségügyi ellátásban a hozzájuk fordulók identitását próbálják megváltoztatni, összekeverve a kirekesztés következményeit azzal, hogy valaki transz. Hogyan élik meg a mindennapokat itthon a transznemű emberek? Hogyan lehet támogatást nyújtani anélkül, hogy identitásukat betegségként bélyegeznénk meg? A PULSE európai újságírói együttműködés riportja.

egészségügy

Már a saját családunkban is ellenséget látunk? Így lehetne begyógyítani Magyarország politikai sebeit

Egy politikai korszak nem ér véget attól, hogy lezárul egy választás, megbukik egy rendszer vagy elcsendesedik egy kampány. Ahogy a feldolgozása sem ér véget annál, hogy megértjük, mi történt velünk. A következő lépés az, ha tisztázzuk: hogyan lehet visszaszerezni a hétköznapi kontrollt, a bizalmat, a vitaképességet és a közös cselekvés élményét egy olyan társadalomban, ahol sokan megtanultak hallgatni, gyanakodni, elkerülni egymást vagy politikai oldalak szerint mérni az embereket.

Magyarokra fejlesztett epigenetikai órán dolgozik egy kutatócsoport

Két egykorú ember szervezete nem feltétlenül ugyanabban az ütemben öregszik. A társadalmi-gazdasági helyzet az epigenetikai öregedés egyes mutatóival is összefügghet, ráadásul ezek közül néhány már gyermekkorban kimutathat – állapította meg egy átfogó tanulmány. Cikkünkben annak jártunk utána, mit mérnek valójában az epigenetikai órák, és mit jelenthet mindez magyar szemmel.

Riasztó trendek a magyarok időmérlegében: egyre többet dolgozunk, egyre kevesebbet alszunk és járunk társaságba

Napi 12 órába kell belesűríteni a munkát, a házimunkát és minden szórakozást is a KSH időmérlege szerint. Csoda, hogy sokan az alváson spórolnak időt?

társadalom

„Sok gyerekről tudom, hogy nekünk köszönhetően úszták meg a hajléktalanságot” – a fociegyesület, amely Szöulig röptette az állami gondozásban felnőtt gyerekeket

A Második Esély Sportegyesület húsz éve ad lehetőséget az ingyenes sportolásra – hajléktalanoknak, menekülteknek, mélyszegénységben élő gyerekeknek. Utóbbiak között sok az állami gondozásban élő fiatal is. Mikor kezdtek kijárni a hajléktalan focivilágbajnokságra, és milyen országokba jutottak már el? Miért jó a foci a hátrányos helyzetű gyerekeknek? És mit mesélt nekünk Benedek, Peti és Amanda arról, hogy milyen gyermekotthonban élni? Riport.

társadalom

A rendrakás, a főzés és az evésidő statisztikája is mutatja, mekkorát változott Magyarország

Több fiatal pakol a szobájában, mint negyven éve, egyre több idős dolgozik, húszból egy magyar csak mellékesen tud időt szánni az evésre. Az elmagányosodás pedig egyre nagyobb veszély. A KSH időmérlegének részletei között találtunk több érdekességet, amely sokat elmond arról, hogyan változott meg a magyarok élete.

társadalom

Az egészségesebb társadalom ára: újra kell írni a nyugdíj és a munka szabályait

A longevityt könnyű futurisztikus génterápiákkal és százötven éves élettel azonosítani, pedig a gyakorlatban már az is alapjaiban változtatná meg az életünket, ha tíz-húsz évvel tovább maradnánk jó fizikai és szellemi állapotban. Adam Gries, a Vitalism egyik alapítója szerint ennek hatása messze túlmutatna az egészségügyön: újra kellene gondolnunk a munkát, a nyugdíjat, a családot és azt is, mit tekintünk idős kornak.

társadalom

Gusztos Péter: A fogyatékossággal élők sokszor lesajnált emberekből hétköznapi hősökké válhatnak a sport segítségével

A mozgás legtöbbünknek magától értetődő, pedig sok fogyatékossággal élő ember számára már az is komoly akadály, hogy legyen hova eljutni, legyen megfelelő eszköz, és legyen szakember, aki tudja, hogyan segítsen. A SUHANJ! Fitness tíz éve próbálja megmutatni, milyen az, amikor a sport valóban mindenki számára elérhető. Gusztos Péterrel arról beszélgettünk, mit adhat a mozgás az önbizalomtól a közösségig, és miért lenne fontos, hogy egyszer ne különleges hely legyen az akadálymentes edzőterem.

társadalom

Egykor a szex ideális időpontjának tartották, ma a nap legfrusztrálóbb része lehet

Az ipari forradalom hozta magával az egyhuzamban alvást, korábban két éjjeli alvás között számos fontos tevékenységet végeztek az emberek.

egészség

Kutatás mutatta ki, hány gyereket érdemes vállalni a hosszú életért

Nagy meglepetés érte a finn tudósokat, amikor kiderült, nem csak a sok gyereket szülő nőknek jár gyorsabban a biológiai órájuk.

A daganat, a szívbetegség és a demencia közös gyökeréről hallgat az uniós kutatáspolitika

Amíg az Európai Unió évről évre újabb milliárdokat különít el a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a neurodegeneratív betegségek kutatására, addig egy vezető tudományos folyóiratban megjelent nemzetközi felhívás szerint a valódi probléma gyökerét, magát az öregedési folyamatot senki nem kezeli önálló kutatási területként. Több mint száz kutatóintézet, közöttük egy magyar szakértő is amellett érvel, hogy az egészséges öregedés és a longevity kutatása nem luxus, hanem az európai egészségügyi rendszerek jövőjének kulcskérdése.

társadalom

„A közvéleményt fel kell készíteni, hogy az egészségügyben kemény évek következnek” – hogyan lehet itthon tartani az orvosokat?

Van az a pont, amikor egy orvos még szereti a hivatását, de már nem bírja a rendszert, amelyben dolgoznia kell. Írországban egyre több fiatal orvos jut el idáig, és sokan külföldön keresnek olyan munkahelyet, amely több szabadidőt, jobb feltételeket és nagyobb szakmai mozgásteret biztosít. Mechtler László onkológus professzor szerint ez Magyarországnak is figyelmeztetés: a szakembereket nem elég kiképezni, olyan ellátórendszer kell, amely nem őrli fel őket.

társadalom

A nők nem gyerekek, mégis túl gyakran kezelik őket úgy, mintha felügyeletre szorulnának

A nők helyzetéről könnyű úgy beszélni, mintha különálló ügyekről lenne szó: munkaerőpiacról, abortuszról, családon belüli erőszakról, politikai képviseletről vagy anyaságról. Les Krisztina, a PATENT Jogvédő Egyesület munkatársa szerint ezek mögött ugyanaz a hatalmi kérdés húzódik meg: teljes értékű felnőttként kezeljük-e a nőket, akik dönthetnek a saját életükről. A kutatások és a magyar társadalmi attitűdök alapján erre még mindig nem magától értetődő a válasz.

pszichológia

Akkora dili lett a fehérjedús étrend, hogy már hiánycikk az egyik legfontosabb alapanyag

A valóban működő fogyasztószerek terjedése, a közösségi médiában népszerű fehérjedús étrend és az egészségtudatos táplálkozás trendje együtt olyan keresletet teremtett egy korábbi melléktermék iránt, hogy lassan a sajt veszi át tőle a melléktermék szerepet.

Belülről a „sperma-Tinder” – jó ötlet appon donort keresni a gyermekvállaláshoz?

„Klinikán, otthoni inszeminációval vagy közösüléssel?” – ezt is meg kell adni, amikor az ember regisztrál az Y Factoron. Az Európában is elérhető alkalmazás közvetlenül köti össze a leendő szülőket és a spermadonorokat, működése azonban komoly egészségügyi, jogi és bioetikai kérdéseket vet fel.

1 2 3 ... 4