Betöltés...

A daganat, a szívbetegség és a demencia közös gyökeréről hallgat az uniós kutatáspolitika

Amíg az Európai Unió évről évre újabb milliárdokat különít el a daganatos, a szív- és érrendszeri, valamint a neurodegeneratív betegségek kutatására, addig egy vezető tudományos folyóiratban megjelent nemzetközi felhívás szerint a valódi probléma gyökerét, magát az öregedési folyamatot senki nem kezeli önálló kutatási területként. Több mint száz kutatóintézet, közöttük egy magyar szakértő is amellett érvel, hogy az egészséges öregedés és a longevity kutatása nem luxus, hanem az európai egészségügyi rendszerek jövőjének kulcskérdése.


„A közvéleményt fel kell készíteni, hogy az egészségügyben kemény évek következnek” – hogyan lehet itthon tartani az orvosokat?

Van az a pont, amikor egy orvos még szereti a hivatását, de már nem bírja a rendszert, amelyben dolgoznia kell. Írországban egyre több fiatal orvos jut el idáig, és sokan külföldön keresnek olyan munkahelyet, amely több szabadidőt, jobb feltételeket és nagyobb szakmai mozgásteret biztosít. Mechtler László onkológus professzor szerint ez Magyarországnak is figyelmeztetés: a szakembereket nem elég kiképezni, olyan ellátórendszer kell, amely nem őrli fel őket.


A nők nem gyerekek, mégis túl gyakran kezelik őket úgy, mintha felügyeletre szorulnának

A nők helyzetéről könnyű úgy beszélni, mintha különálló ügyekről lenne szó: munkaerőpiacról, abortuszról, családon belüli erőszakról, politikai képviseletről vagy anyaságról. Les Krisztina, a PATENT Jogvédő Egyesület munkatársa szerint ezek mögött ugyanaz a hatalmi kérdés húzódik meg: teljes értékű felnőttként kezeljük-e a nőket, akik dönthetnek a saját életükről. A kutatások és a magyar társadalmi attitűdök alapján erre még mindig nem magától értetődő a válasz.




Meskó Bertalan: Az AI az orvos partnerévé teheti a pácienst

Sokan még mindig laborokra, biohackingre és a leggazdagabbaknak elérhető orvosi innovációkra gondolnak, amikor longevityről esik szó. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint azonban a következő években nem a legfuturisztikusabb technológiák hozhatják a legkézzelfoghatóbb változást, hanem az, ha a mesterséges intelligencia értelmezhető visszajelzést ad a saját egészségünkről. Egy friss UniCredit-riport égy technológiát emel ki a longevitygazdaságban, de Meskó szerint ezek közül rövid távon valójában az AI lehet az, amely a mindennapi megelőzésben és az orvos-beteg kapcsolatban is új helyzetet teremt.



A magyarok négyötöde támogatná az orvosi kannabisz használatát – itthon mégis alig férnek hozzá a betegek

A magyar felnőttek négyötöde elfogadhatónak tartaná, hogy az orvos bizonyos betegségek esetén kannabisztartalmú készítményt írjon fel, tízből kilencen pedig saját vagy közeli hozzátartozójuk esetében is elfogadnák ezt a kezelést – derül ki a Medián friss felméréséből. A társadalmi nyitottság tehát egyértelmű, ennek ellenére Magyarország 2020-ban még az Európai Unió közös álláspontjával szemben a kannabisz gyógyászati jelentőségének elismerése ellen szavazott. Itthon jelenleg egy uniós engedélyű CBD-gyógyszer szerepel a hatósági adatbázisban, más készítményekhez egyedi eljárás vezet, átfogó orvosikannabisz-program azonban továbbra sem működik. Talán most ennek is eljöhet az ideje.


Kétéves kor alatt a képernyőhasználat kockázatosabb lehet, mint sok szülő gondolja

Miközben a képernyők már a munkától a bevásárlásig a családi élet szinte minden részébe beépültek, a legkisebb gyerekek képernyőhasználatáról még mindig sok a bizonytalanság. Egy új, nagyszabású áttekintés szerint két év alatt különösen óvatosnak kellene lenni: a kutatók nem a szülőket hibáztatják, hanem arra figyelmeztetnek, hogy a családoknak sokkal konkrétabb, ítélkezésmentes útmutatásra lenne szükségük.


Mit adhat egy virtuális erdő annak, aki hetek óta kórteremben fekszik?

Mit jelenthet egy virtuális erdő annak, aki hetek óta ugyanazt a kórházi plafont nézi? A MOME ZenctuaryVR+ projektje nem egyszerűen digitális természetet épít, hanem azt kutatja, hogy egy jól tervezett, pszichológus által kísért VR-élmény visszaadhat-e valamit abból, amit a hosszú kórházi ellátás gyakran elvesz: kontrollt, jelenlétet és kapcsolódást a környezethez.


Lőrinc Katalin táncművész: A nőnek nem kell elviselnie a szenvedést, de ismernie kell a fájdalmat

Lőrinc Katalin táncművész-pedagógus szerint a női életben mindig ott lüktet valamilyen kaland, még akkor is, ha a társadalmi elvárások gyakran stabilizáló, alkalmazkodó szerepbe terelik a nőket. Az ő életében a balett fegyelme, a kortárs tánc felszabadító ereje, a testtel kapcsolatos orvosi jóslatok megcáfolása, az anyaság, a holokauszttúlélő szülők elhallgatott múltja és a később megérkező szabadság mind ugyanannak az ívnek a részei. Azt mondja, 68 évesen olyan szabadságot él meg, amelyhez most már nemcsak vágy, hanem tudás is társul.


Átestünk a ló túloldalára a helikopterszülővé válással: a gyerekeink lelki immunrendszer nélkül tapasztalják a valóságot

A párkapcsolati, gyereknevelési nehézségekről rengeteg információ áll rendelkezére, mégis kevésbé figyelünk arra, mit okoznak a saját megoldatlan problémáink. Kivéve, ha valami már nagyon nem stimmel – mondja Komáromi Sándor, a Bántalmazó kultúra című könyv szerzője. Miért csökkent minimálisra a társadalomban a frusztrációtűrés? Hogyan kapcsolódik mindez a rendszerabúzushoz?


Az egészséges öregedés nem lehet a tehetősek kiváltsága – de mit kezd Európa azzal, hogy egyre tovább élünk?

A longevity ma már ott van kozmetikai krémeken, luxushotelek csomagjaiban és biohackingprogramok ígéreteiben is. Európa azonban ennél jóval prózaibb kérdés előtt áll: mit kezdünk azzal, hogy egyre tovább élünk, miközben sokan az utolsó tíz-tizenöt évüket krónikus betegségekkel, gyógyszerekkel és kiszolgáltatottsággal töltik? Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa egy több mint száz intézményt összefogó nemzetközi kezdeményezés egyetlen magyar résztvevőjeként azon dolgozik, hogy az egészséges öregedés önálló európai kutatási és szakpolitikai programmá váljon.


Egészséges szenvedély vagy modern megszállottság? Miért edzenek az amatőrök úgy, mint a profik?

A sport ma sokak számára nem csupán mozgás, hanem identitás, közösség és életforma. De minél inkább hasonlít az amatőr sportolók világa az élsportéhoz, annál fontosabb feltenni a kérdést: azért sportolunk, hogy jobban éljünk – vagy már az életünket szervezzük a sport köré? A kérdés talán nem is az, hogy túl sokat foglalkozunk-e a sporttal, hanem az, hogy mikor válik a szenvedély teljesítménykényszerré. Hol húzódik a határ az egészséges elköteleződés, a hobbi, az önmegvalósítás és a megszállottság között? Ezekről beszélgettünk Vincze Zsófia futóedzővel.


Szervnyomtatás és génterápia: Putyin 26 milliárd dolláros útja az örök élet felé

Az öregedés lassítása és az emberi élettartam radikális meghosszabbítása már nem pusztán tudományos kísérlet, hanem geopolitikai és stratégiai kérdés is. Vlagyimir Putyin 26 milliárd dolláros programja azt jelzi, Oroszország komolyan hisz abban, hogy az öregedés elleni küzdelem a jövő egyik legfontosabb tudományos és politikai versenyterülete lehet. A cél nem kevesebb, mint az öregedés biológiai folyamatainak befolyásolása, sőt hosszú távon akár visszafordítása. De vajon meddig terjedhet a tudomány, és hol kezdődik az a pont, ahol az örök élet keresése már politikai hatalmi kérdéssé válik?


Balin, egy jógaoktató-képzésen kerestem a belső békét, de nem csak spiritualitást találtam

Bali sokak számára a földi paradicsom és a tökéletes jógaelvonulás szinonimája, de egy 25 napos jógaoktató-képzés egészen más arcát mutatta meg a szigetnek. A hajnali kezdések, a szigorú napirend, az ájurvédikus étrend és a folyamatos testi-lelki kihívások hamar világossá tették: ez nem egy klasszikus luxus jóganyaralás. Kiderült, hogy a „belső béke” felé vezető út néha sokkal keményebb, mint gondolnánk – és nem biztos, hogy mindenki jógaoktatóként tér haza. De milyen valójában egy jógaoktató-képzés Balin az Instagram tökéletes képei, a látványos pózok és a spirituális klisék mögött?


Hiába világszínvonalú a tudomány, Európa egyre gyengébb ott, ahol ebből pénz lesz

Európa tudományos teljesítménye világszínvonalú, a klinikai fejlesztések, a tőke, a gyártás és a gazdasági előnyök mégis túl gyakran máshol összpontosulnak – a súlyos innovációs lemaradásra egy múlt heti brüsszeli szeminárium világított rá. Mit kell tennie Európának, hogy képes legyen megtartani és a saját előnyére fordítani az innovációit? És mi a tanulság Magyarország számára?


75 év alatt már „nem illene” meghalni bizonyos betegségekben – sokatmondó ábrákon a magyar egészségügy mélyrepülése

Bizalomhiány, politikai mellőzöttség, hiányzó népegészségügyi stratégia, és árulkodó évtizedes trendek az egészségügyben – ezekről is beszélt Orosz Éva egészségügyi közgazdász a HVG-nek, akinek új könyve a rendszerváltás utáni magyar egészségügyet járja körbe. Az ELTE Társadalomtudományi Karának professzor emeritája, az MTA doktora elmondta, hogyan járult hozzá az egészségügy tartós alulfinanszírozása a magyar emberek kiugróan rossz egészségéhez, és azt is, milyen trendekre érdemes odafigyelni.


„Szinte minden héten van rá példa, hogy a hozzánk forduló gyereknek öngyilkossági gondolatai vannak, akár vagdossa is magát”

Az iskolapszichológusi rendszer jó ideje alapvető és súlyos hiányosságokkal küzd. Amellett, hogy nálunk ezer tanulóra jut egy iskolapszichológus, míg Szlovákiában például kétszázra, a segítő szakemberek azzal is gyakran szembesülnek, hogy a komolyabb ellátásra szoruló gyerekeket érdemben nem tudják hova továbbküldeni. Milyen krízishelyzetekkel találkoznak a leterhelt iskolapszichológusok, és miért okoz problémát, hogy a jelenlegi tanterv az elit számára készült? Szakemberekkel beszélgettünk.


Tizenhat év után: milyen nyomot hagy a lelkünkben a tartós politikai feszültség?

Az elmúlt évek politikai légkörében és a választások körül sokan nem egyszerű győzelemérzésről vagy csalódottságról számoltak be. Sokkal inkább testi-lelki kimerültségről, szorongásról, ürességről vagy apátiáról. Mit jelent az, ha egy társadalom hosszú időn át úgy működik, hogy az emberek életét a legapróbb szinten áthatja a politika, miközben egyre kevésbé érzik, hogy valódi ráhatásuk lenne a közös ügyeikre? Ha nem is nevezzük politikai traumának, miért fontos érteni, hogy nem pusztán egyéni megélésekről van szó?