Betöltés...

Tizenhat év után: milyen nyomot hagy a lelkünkben a tartós politikai feszültség?

Az elmúlt évek politikai légkörében és a választások körül sokan nem egyszerű győzelemérzésről vagy csalódottságról számoltak be. Sokkal inkább testi-lelki kimerültségről, szorongásról, ürességről vagy apátiáról. Mit jelent az, ha egy társadalom hosszú időn át úgy működik, hogy az emberek életét a legapróbb szinten áthatja a politika, miközben egyre kevésbé érzik, hogy valódi ráhatásuk lenne a közös ügyeikre? Ha nem is nevezzük politikai traumának, miért fontos érteni, hogy nem pusztán egyéni megélésekről van szó?

Mikor válik egy közéleti helyzet tartós lelki-társadalmi terheléssé?

A köznyelvben ma már sok mindenre használjuk a trauma szót: szakításra, munkahelyi konfliktusra, közéleti csalódásra. Klinikai pszichológiai értelemben azonban a pszichológiai trauma olyan lélektani esemény, amely túlmutat az ember saját már rendelkezésre álló megküzdési módjain, a psziché védekező rendszerei elégtelenné válnak, így az esemény nem tud az egyén narratívájába beillesztődni, mintegy idegen testként marad a pszichés térben. Egy társadalmi folyamat is lehet mélyen megterhelő anélkül, hogy minden egyéni reakciót traumának neveznénk.

Hozzászólások

Tényleg vissza lehet fordítani az öregedést? Egy Harvard-kutató már húsz éve ezen dolgozik

Mi van akkor, ha az öregedő sejt nem egyszerűen elhasználódik, hanem részben elveszíti a képességét arra, hogy „olvassa” a saját fiatalabb működéséhez szükséges információt? David Sinclair harvardi genetikus laborjában éppen ezt a merész elképzelést próbálják tesztelni. Állatokban már olyan eredmények születtek, amelyek néhány éve még sci-finek tűntek – és most elérkezett a pont, amikor kiderülhet, meddig vihető el ez az elképzelés.

Soltész Krisztina