Mikor lehet visszafordítani a fogszuvasodást, és mitől függ, mennyit fúr a fogorvos?
Sokkal jobb esélyei vannak a fogak megmentésének, mint néhány évtizede – feltéve, hogy a páciens hajlandó többet tenni a szájhigiénia érdekében.
Illényi Balázs
Az AI csak tetteti az együttérzést és hízeleg – de más oka is van, hogy nem alkalmas pszichológusnak
Az algoritmust nem a betegellátásra optimalizálták, hanem arra, hogy minél tovább a képernyő előtt tartsa a felhasználót, mégis egyre többen kérnek akár napi szinten mentális segítséget a mesterséges intelligenciától. Miért nem alkalmasak a jelenlegi chatbotok arra, hogy terapeutaként használjuk őket? Mire kell a leginkább figyelni, amikor tanácsot kérünk az AI-tól? És hogyan lehetne mégis hasznát venni a mentális egészség megőrzésében?
Hogyan fordítható vissza a cukorbetegség?
Nem jelent ma már feltétlenül élethosszig tartó krónikus betegséget, ha valakit 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak, hiszen a folyamatot vissza is lehet fordítani. De miért nehéz gyógyszerek nélkül megvalósítani az ehhez szükséges életmódváltást? Mi a különbség a prediabétesz, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között? És miért szednek diabéteszgyógyszereket olyanok is, akiknek a szervezete jól tudja szabályozni a vércukorszintet? Nagy Géza belgyógyász-endokrinológussal beszélgettünk.
Egyetlen szám, amelyből kiolvasható, mennyire bírja a testünk a terhelést
Az edzettségi állapotot, az aktuális stressz-szintet és betegségek jelenlétét is ki lehet olvasni a HRV-ből, de csak akkor, ha mindenki saját magához és a szervezete változásaihoz méri a pontszámát. Hogyan lehet a szívdobbanásokból mindezekre következtetni? Milyen egyéni különbségekre kell ügyelni az értelmezésekor? És milyen HRV-értéknél kezdjünk aggódni az egészségünk miatt?
A legnagyobb biológiai rejtélyek egyike – élhetnek-e valaha olyan sokáig a férfiak, mint a nők?
Úgy tűnik, egy dologban elvitathatatlan a nők előnye a férfiakkal szemben: a hosszabb életkilátások tekintetében. Ám hogy ennek mi az oka, azt még ma sem tudjuk egészen biztosan. Miért változik ez korról korra? Miért élnének tovább herék nélkül a férfiak, és mi mindent magyaráz az XX kromoszómapár?
A szám, amely többet árul el az egészségünkről, mint a vérnyomásunk
Nemcsak az általános állóképességet, hanem az életkilátásokat is meglepően biztosan jelzi előre egy manapság egyre többet emlegetett mérőszám. Mit jelent pontosan a VO2 max, és miért lett a longevitymozgalom kulcsfontosságú adata? Hogyan tükrözi a sportolók és az átlagemberek teljesítménye közti különbséget? Miként változik az életkorral, és mit tehetünk azért, hogy minél tovább a biztonságos tartományban tartsuk?
Miért hasznos egy kis depresszió? – beszélgetés Bereczkei Tamás pszichológussal
Miért volt egykor a depresszió hasznos énvédő mechanizmus, és miért kontraproduktív a túlzott kényelem? Bereczkei Tamás Elhangolódás című könyvében feltárja, mennyire fontos megértenünk a biológiai evolúció természetét – hiszen a kulturális környezet csak az utóbbi évezredekben vált meghatározóvá, és még nem igazán alkalmazkodtunk hozzá. Ez az elhangolódás olyan területekre is hatással van, mint a párkacsolat és a gyermekvállalás.
A külön alvás lehet a boldog párkapcsolat egyik titka – állítják alváskutatók
Nem a párkapcsolat megromlására, hanem a helyes alvási higiéniára utal, ha külön ágyban vagy szobában tölti a (házas)pár az éjszakát. Mivel a kutatási adatok ellentmondásosak, minden párnak magának érdemes döntenie az „alvási válásról”. Hogyan hat a testi és lelki egészségre a franciaágy? Milyen alternatívái vannak a különköltözésnek? És száz éve miért nem aludhattak együtt a házaspárok sem?
Tényleg lusta vagy, vagy csak nincs értelme annak, amit csinálsz?
Nem önmagában az erőfeszítést, csupán a feleslegesnek ítélt erőfeszítést kerüljük ösztönösen – derült ki lustaságkutatásokból –, de a „költséghatékonysági megfontolásokon” túl számos más oka is lehet a feladat- vagy tevékenységkerülésnek. Mi a különbség a lustaság, a halogatás és a tétlenség között? És létezik-e egyáltalán lustaság?
A humor mint longevityeszköz: így hat a testre és az agyra a nevetés
A humor nagyrészt tanult viselkedés, és érdemes minél hamarabb elkezdeni fejleszteni, mert idősebb korban a megküzdés egyik fontos eszközévé válhat. Miért alakul át a humorérzék az életkor előrehaladtával? Milyen élettani hatásai vannak a nevetésnek? És mi köze a viccelődésnek az önismerethez?
Este 6 után ne együnk, reggel viszont mindenképp? – szakértő tanácsok és tévhitek az étkezések időzítéséről
Kevés dietetikai szabály vonatkozik az étkezések szigorú időzítésére, leginkább a vacsoránál érdemes, az éhségérzeten túl, az órára is figyelni. A táplálkozástudomány szerint viszont a reggelit akkor sem érdemes kihagyni, ha fogyni szeretnénk. Dietetikus szakértővel arról is beszéltünk, hogy miért ne együnk közvetlenül lefekvés előtt, mivel serkenthetjük a szervezet öntisztulását, mennyi haszna van az időszakos böjtöknek és miből álljon egy egészséges reggeli.
Túlélte Auschwitzot, és megtanított minket élni – Edith Eva Eger öröksége
98 évesen elhunyt Edith Eva Eger magyar-amerikai pszichológus, író, holokauszttúlélő, aki Auschwitz poklából indulva vált a trauma feldolgozásának egyik legismertebb alakjává. Tizenhat évesen deportálták, szüleit a megérkezés napján megölték, ő maga pedig csodával határos módon élte túl a koncentrációs tábort. Évtizedekkel később azt tanította: nem az határoz meg minket, ami történt velünk, hanem az, hogyan viszonyulunk hozzá. Öröksége ma különösen aktuális: hogyan válhatunk saját életünkben a múltunk foglyaiból valóban szabad emberré.
Hogyan lehet túljutni a holtponton – és mi történik ilyenkor a testben?
Az Ultrabalatonon indulók is megtapasztalhatják, hogy önmaguk és az esetleges holtpontok legyőzéséhez fizikai, mentális és érzelmi akadályokat is le kell küzdeniük. Mi történik a futók szervezetében a 30. kilométer táján? Miért jutnak el a férfiak gyakrabban a (vég)kimerülés határáig, mint a nők? És mikor érdemes megkötni az Odüsszeusz-szerződést?
Mit tegyünk, ha a gyász nem csillapodik – és mi segít akkor, amikor az idő nem
Rájöttek, mi történik azok agyában, akiknél az átlagosnál jobban elhúzódik a gyász, de ezt a lelki zavart továbbra sem elsősorban gyógyszerekkel, hanem pszichoterápiával kezelik. Mi állhat egy komplikált gyász hátterében? Miért nehéz egy ilyen megrázkódtatásból felállni? És hogyan segíthetnek ilyenkor a barátok? Gyászterapeutával beszélgettünk.
Ezért telnek el évek egy szempillantás alatt – és így élhetünk hosszabbnak tűnő életet a tudomány szerint
Az idő érzékelése az emlékeinken és az érzelmeinken is múlik. Nem vagyunk kiszolgáltatva agyunk szubjektív benyomásainak, tudatosan alakíthatjuk, milyennek érezzük az idő múlását. De hogyan tehetjük fiatalossá a gondolkodásunkat és időérzékelésünket, ha úgy érezzük, csak rohannak a napok és az évek? Mit tanulhatunk a magánykísérletekből? És miért azt listázzuk, amit már megcsináltunk, nem pedig azt, hogy mik a feladataink?
Az önállóságunk múlik rajta: így készítsük fel az izmainkat idősebb korunkra
A mozgékonyság megőrzésére, a helyes táplálkozásra és a bőséges folyadékbevitelre is figyelni kell, ha nem akarjuk, hogy az izmaink idő előtt sorvadni kezdjenek. De miért kell másként edzeni 40 fölött, mint korábban? Milyen gyakorlatokkal kerülhetjük el, hogy idősként kiszolgáltatottá váljunk? És mit tegyenek a nők másképp, mint a férfiak?
Mi növeli az Alzheimer-kór kockázatát – és mit tehetünk ellene?
Az elöregedő társadalmak miatt az Alzheimer-kór robbanásszerű terjedése várható, ám még mindig rengeteg a bizonytalanság a betegség kialakulásával kapcsolatban, és hatékony terápia sincs ellene. Azt viszont tudják, hogy mivel lehet minimalizálni a kockázatát.
A demencia évekkel később jelentkezhet, ha valaki több nyelven beszél – így edzi az agyat a nyelvek közti váltás
Akik rendszeresen több nyelvet használnak, azok nemcsak intelligensebbek és komplexebben látják a világot, hanem jobban ellenállnak a szellemi hanyatlásnak és más agyi betegségeknek is – tárták fel a kutatások. Míg a többnyelvűség Magyarországon ritkaságnak számít, globálisan inkább ez a norma, amely a legtermészetesebb módon teszi ellenállóvá az agyat az öregedés hatásaival szemben.
Szokatlan okok is állhatnak az alvászavarok mögött – a Magyar Alvástársaság elnökével beszélgettünk
40 fölött megszaporodnak a szervi és pszichés eredetű alvászavarok, a nők pedig utolérik a férfiakat a lehetséges problémák terén. Az alvászavar azonban nem mindig menopauzatünet, vashiány és fel nem ismert gyulladások is okozhatják. Az alvás világnapja alkalmából az idősebbek rizikófaktorairól, az immunrendszer és az éjszakai pihenés kapcsolatáról, valamint az okosórák hasznáról is kérdeztük Kunos László tüdőgyógyászt, szomnológust, a Magyar Alvástársaság elnökét.