Betöltés...

Hogyan fordítható vissza a cukorbetegség?

Nem jelent ma már feltétlenül élethosszig tartó krónikus betegséget, ha valakit 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak, hiszen a folyamatot vissza is lehet fordítani. De miért nehéz gyógyszerek nélkül megvalósítani az ehhez szükséges életmódváltást? Mi a különbség a prediabétesz, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között? És miért szednek diabéteszgyógyszereket olyanok is, akiknek a szervezete jól tudja szabályozni a vércukorszintet? Nagy Géza belgyógyász-endokrinológussal beszélgettünk.

A világon minden tizedik ember szenved cukorbetegségtől, Magyarországon az arány ennél is picit rosszabb lehet. A Magyar Diabetes Társaság becslése szerint 1,1–1,2 millió honfitársunk érintett ebben a krónikus anyagcsere-működési zavarban.

Ennél is többen lehetnek azonban a veszélyeztetettek, ha figyelembe vesszük, hogy nem diagnosztizálnak minden diabéteszes esetet, ráadásul sokan még (vagy már) a cukorbetegség előszobájának számító prediabétesz állapotában vannak, amikor a testi tüneteikből nem, csak a laboratóriumi eredményeikből lehet(ne) arra következtetni, hogy hamarosan őket is eléri ez a népbetegség.

„A glikémiás index elve évekkel ezelőtt megdőlt” – kipróbáltuk a vércukrot folyamatosan mérő kütyüt, és kiderült, az sem mindegy, mit mivel eszünk

Inzulinrezisztencia, 2-es vagy 1-es típusú cukorbetegség, esetleg szimpla fogyás – több oka is lehet annak, hogy valaki belekezd a vércukorértékei folyamatos nyomon követésébe. De mit remélhetünk a glükózmonitortól? Mennyibe kerül, és mekkora kényelmetlenséggel jár? Miért érdemes sonkát enni a sárgadinnyéhez, és mi viszi le jobban a cukrot, a séta vagy az úszás? Rákóczi Gabriella anyagcserekutatóval beszélgettünk a glükózmonitorról, és kifaggattuk tapasztalataikról az eszközt használó kollégáinkat is.

Hozzászólások

Egy másik testtel és egy másik élettel kell továbbmenni – mi történik a nőkkel a mellrákból való gyógyulás után?

Amikor valaki túl van a műtéten és a kezeléseken, kívülről úgy tűnhet, hogy lezárult a betegség legintenzívebb időszaka. Sok nő számára azonban ekkor kezdődik egy újabb, kevésbé látható időszak: alkalmazkodni kell a megváltozott testhez, a kiújulástól való félelemhez, illetve a szexualitás, a munka és a hétköznapok átrendeződéséhez. Prof. Dr. Kahán Zsuzsanna onkológus, sugárterapeuta és Halom Borbála, a Mellrákinfó Egyesület alapító-elnöke segítségével annak jártunk utána, mit jelent valójában tovább élni a mellrák után.