Betöltés...

#fogyás

Meglepő mellékhatása lehet a fogyókúrás gyógyszereknek: a rák terjedését is lassíthatják

Négy friss tudományos vizsgálat szerint a világ legnépszerűbb fogyókúrás és cukorbetegség elleni gyógyszerei, köztük az Ozempic és a Mounjaro, nem csupán a testsúlyra és a vércukorszintre hatnak jótékonyan, hanem lassíthatják a rákos daganatok növekedését is. Az amerikai kutatók többféle rákos betegek adatait elemezve azt találták, hogy a GLP-1 készítményeket szedők körében jóval ritkábban terjedt tovább a betegség, és túlélési esélyeik is jelentősen javultak. A tudomány egyelőre csak találgat azzal kapcsolatban, hogy mi állhat a jelenség hátterében, az eredmények mégis alapjaiban írhatják át azt, amit eddig a gyógyszercsoport lehetőségeiről tudtunk.

Miért tér vissza olyan könnyen a leadott súly? – dietetikussal beszélgettünk a nők fogyási nehézségeiről

Miért hízik meg egy nő gyakran könnyebben, és miért tér vissza a leadott súly szinte mindig? A válasz messze túlmutat az akaraterőn: a hormonális ciklus, a stresszhormon kortizol, a menopauza és az érzelmi evés együtt alakítja, hogyan viszonyulunk az ételhez. Kopjár Ildikó dietetikussal jártuk körül, miért olyan makacs a jojóhatás, mit érdemes tudni a menstruáció előtti édességvágyról, és milyen tévhitek tartják fogva azokat a nőket, akik végre tartósan szeretnének megszabadulni a felesleges kilóktól.

A késői vacsora ára: így reagál a szervezetünk az esti étkezésre

Ha este tízkor ugyanazt esszük meg, amit délben ettünk volna, a szervezetünk nem feltétlenül reagál ugyanúgy. Ennek egyik oka, hogy biológiai szempontból reggel és este „nem ugyanazok” az emberek vagyunk. A késői étkezés ezért nem feltétlenül jó ötlet: a kutatások szerint érdemes a nagyobb étkezéseket inkább a nap korábbi részére időzíteni.

Mi lesz az életmódváltással, ha egy injekció is segíthet lefogyni?

A GLP-1-es fogyókúrás gyógyszerek, köztük az Ozempic és a Wegovy, néhány év alatt teljesen átalakították, hogyan beszélünk az elhízás kezeléséről. Egy friss elemzés szerint az ilyen készítmények iránti Google-keresések száma huszonötszörösére nőtt, miközben a diéta, mozgás és más életmód-alapú módszerek iránti érdeklődés inkább stagnált. Ez egyszerre lehet jó hír és figyelmeztetés: a gyógyszeres áttörés új embereket is bevonhat a testsúlyról való gondolkodásba, de nem lenne szerencsés, ha közben elfelejtenénk, hogy az életmódváltás egészségnyeresége nem csak a fogyásról szól.

Kutatás: a fogyás mérsékelheti bizonyos daganatok kockázatát

Egy friss tudományos áttekintés arra jutott, hogy a klasszikus súlycsökkentő beavatkozások (mozgás, diéta, pszichoterápia) csökkenthetik az elhízással összefüggő rákos megbetegedések kockázatát a túlsúlyos embereknél.

Tényleg le kell mondani a kenyérről, ha egészségesebben akarunk étkezni?

Kevés ételhez kapcsolódik ma annyi bűntudat, mint a kenyérhez: egyszerre félünk a szénhidráttól, a gluténtól, a hízástól és attól, hogy rosszul választunk. Pedig a szakértők szerint nem az a kérdés, ehetünk-e kenyeret, hanem hogy milyet választunk, mennyit eszünk belőle, és mi kerül mellé a tányérra. Az új kenyér ünnepe alkalmából Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakértővel és Szabadfi Szabolcs mesterpékkel néztük meg, mit tud a kovász, mit nem tud az ősbúza, és hogyan lehet felismerni a valóban jó kenyeret.

Megfoszották az egereket a hozzáadott cukortól, és korántsem az történt, amit a kutatók vártak

Nem várt módon befolyásolhatja a bélflórát a hozzáadott cukor teljes elhagyása az étrendből – állítják kuvaiti kutatók, akik egereken kísérletezve vizsgálódtak. De az eredményeiket más szakemberek szerint érdemes fenntartásokkal kezelni.

Savanyú káposztán él a Trump-kabinet fele – állítólag ez a fiatalság titka

Robert F. Kennedy Jr., J.D. Vance és több más washingtoni vezető politikus ugyanazt a szigorú étrendet követi: rengeteg fermentált zöldséget, legeltetett marha húsát eszik, alkoholt és cukrot pedig egyáltalán nem fogyasztanak. A diéta mögött egy orvos áll, aki tanácsadásért akár 18 ezer dollárt is elkér. Cserébe látványos fogyást, tisztább bőrt és több energiát ígér – még akkor is, ha a fermentált ételek jellegzetes, kissé kénes illata otthon néha feszültséget okoz az étkezőasztalnál.

Miért jönnek fel könnyebben a kilók menopauza alatt? A koplalás csak ronthat a helyzeten

Sok nő a menopauza környékén úgy érzi, mintha a teste hirtelen ellene fordult volna: ugyanaz az étrend és mozgás már nem ugyanazt az eredményt hozza, a hasi zsír könnyebben gyűlik, a fogyás pedig nehezebben indul el. A háttérben azonban nem egyszerűen a „lelassult anyagcsere” áll, hanem hormonális és testösszetételi változások egész sora: csökkenő izomtömeg, átrendeződő zsíreloszlás, romló inzulinérzékenység és megváltozott energiafelhasználás. A megoldás ezért nem a további megvonás, hanem egy fenntarthatóbb stratégia felállítása. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

Hogyan fordítható vissza a cukorbetegség?

Nem jelent ma már feltétlenül élethosszig tartó krónikus betegséget, ha valakit 2-es típusú diabétesszel diagnosztizálnak, hiszen a folyamatot vissza is lehet fordítani. De miért nehéz gyógyszerek nélkül megvalósítani az ehhez szükséges életmódváltást? Mi a különbség a prediabétesz, az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség között? És miért szednek diabéteszgyógyszereket olyanok is, akiknek a szervezete jól tudja szabályozni a vércukorszintet? Nagy Géza belgyógyász-endokrinológussal beszélgettünk.

Dopping vagy orvosi segítség? Serena Williams wimbledoni visszatérése nem csak az élsportban vet fel kérdéseket

Megkezdődött Wimbledon, a világ egyik legrangosabb tenisztornája, és az idei füves pályás szezon egyik legnagyobb szenzációja kétségkívül Serena Williams visszatérése. A hétszeres wimbledoni bajnok, 23-szoros Grand Slam-győztes amerikai legenda párosban már a Queens Clubban rendezett tornán is pályára lépett, ahol egyből győzelemmel jelezte, még mindig képes a világ legjobbjai között helyet követelni magának. A visszatérés azonban nem csak sporttörténeti pillanat. Williams ugyanis egy másik, jóval vitatottabb témában is reflektorfénybe került, miután nyíltan beszélt arról, hogy a fogyásában egy GLP–1 típusú gyógyszer segítette.

Időszakos böjt és fogyás: már nyolc hét alatt átalakulhat a bélflóra

Az időszakos böjt, különösen az időben korlátozott táplálkozás egyre nagyobb figyelmet kap az elhízás kezelésében és az egészségre gyakorolt hatásában. Egy friss kutatás szerint már nyolc hét is elég lehet ahhoz, hogy az étkezések időzítésének megváltoztatása átalakítsa a bélflórát, és kimutatható változásokat idézzen elő a szervezet anyagcseréjében. A kutatók azt találták, hogy ezek a biológiai átrendeződések szorosan összefüggnek a fogyással, valamint a vérnyomás és az inzulinérzékenység javulásával. Az eredmények új megvilágításba helyezik, hogyan hat az étkezés időzítése nemcsak a testsúlyra, hanem a szervezet mélyebb anyagcsere-folyamataira is.

Megdőlhet a fogyás legnagyobb szabálya: a gyorsabb módszer tartósabb eredményt hozhat?

Aki próbált már fogyni, valószínűleg találkozott azzal a tanáccsal, hogy ne akarjon túl gyors eredményt. A szakértők, az internet és a jó szándékú ismerősök évtizedek óta ugyanazt ismételgetik: a lassú fogyás tartósabb. De mi van akkor, ha a történet nem ennyire egyszerű? Egy friss kutatás most olyan eredményeket mutatott be, amelyek új megvilágításba helyezhetik a fogyásról alkotott elképzeléseinket.

A gyors fogyásnak nem csak előnyei lehetnek – új hírek érkeztek a GLP–1-készítményekről

A GLP–1-alapú fogyasztószerek az elmúlt években forradalmasították az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, látványos fogyást és kedvező anyagcsere-változásokat eredményezve. Egy friss kutatás azonban arra figyelmeztet, hogy a hosszabb távú használat mellett nőhet a csontritkulás kockázata. A szakértők szerint a gyors testsúlycsökkenés nemcsak izomvesztéssel, hanem a csonttömeg csökkenésével is járhat, ami különösen az erre hajlamos csoportokban jelenthet problémát.

A csodákat ígérő diétákon túl: a tudomány szerint így lehet valójában lefogyni

Vannak csodamódszerek, amelyek egy-két hét alatt tíz kilótól is megszabadítanak, a kalóriaszámlálás pedig badarság – állítják egyes bulvárlapokban és a közösségi médiában felkapott fogyókúrákról. Ezek a divatos módszerek sokaknál hatástalanok, súlyos szövődményeik lehetnek, a jojóhatásról nem is beszélve. Utánanéztünk, melyik hogyan működik – ha egyáltalán működik.

A GLP-1 gyógyszerek nemcsak a testsúlyt csökkenthetik, hanem az ultrafeldolgozott ételek iránti vágyat is

Az elhízás kutatásának és kezelésének egyik legfontosabb európai fórumán olyan elemzést ismertettek, amely szerint a GLP-1-típusú fogyasztószerek nemcsak a testsúlyt, hanem az elhízásról szóló közbeszédet is átformálhatják. A szerzők szerint ha ezek a gyógyszerek valóban csökkentik az ultrafeldolgozott élelmiszerek iránti sóvárgást, annak hatását már az élelmiszer- és italgyártók is megérezhetik.

A fogyás 65 év felett is lehetséges: biztató eredményeket mutat egy új kutatás az időskori elhízás kezelésében

A European Congress on Obesity (ECO), Európa vezető elhízástudományi kongresszusa idén 2026. május 12–15. között Isztambulban zajlik, ahol a kutatók a legfrissebb eredményeket osztják meg az elhízás megelőzéséről és kezeléséről. A testsúlyproblémákkal kapcsolatos kutatások idén is kiemelt figyelmet kapnak, különösen a szemaglutidhoz hasonló új generációs fogyókúrás gyógyszerek, amelyek alapjaiban formálhatják át az elhízás terápiáját. Egy friss elemzés szerint a szemaglutid a 65 év feletti felnőtteknél is jelentős fogyást és kedvező anyagcsere-változásokat eredményezhet, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, az időskori fogyás továbbra is érzékeny és sok kockázatot rejtő terület. Vajon valóban biztonságos lehet a gyógyszeres fogyás idősebb korban, vagy újabb egészségügyi dilemmák előtt állunk?

„Alig eszem, mégsem fogyok” – a kellemetlen igazság az inzulinrezisztencia és a pajzsmirigy mögött

Sokan hiszik, hogy a hormonok felülírják a kalóriadeficitet, és ezért lehetetlen megszabadulni a plusz kilóktól, de vajon igaz ez? Miért nem sikerül a fogyás még diéta mellett sem? Cikksorozatunk 2. részében utánajárunk a leggyakoribb tévhiteknek, az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a vércukor-ingadozás szerepének, és megmutatjuk, mi történik valójában a szervezetben.

Kalóriadeficit, kortizol, stressz és hormonok – mi dönt valójában a fogyásról?

Miért nem fogynak le sokan még tudatos étrend és rendszeres mozgás mellett sem? A közbeszédben egyre gyakrabban jelenik meg magyarázatként a kortizol, a stressz és a hormonok szerepe, miközben a kalóriadeficit kérdése háttérbe szorul. De vajon valóban közrejátszanak ezek a tényezők a testsúly alakulásában, vagy inkább félreértelmezett, leegyszerűsített magyarázatokról van szó? Pangl-Szarka Dorottya dietetikussal beszélgettünk a legelterjedtebb fogyókúrás tévhitekről és arról, mit tart a tudomány a fogyás valódi mechanizmusairól.

Így aktiválhatod a hormonális csodafegyvert a tartós fogyás érdekében

A GLP-1 hormon az utóbbi évek egyik legfelkapottabb fogyási kulcsszava lett, főként az olyan gyógyszeres megoldások miatt, mint az Ozempic – pedig a tested magától is képes termelni és befolyásolni az étvágyat, a jóllakottságot és a vércukorszintet. Hogyan támogathatod a saját hormonrendszeredet, és mi a tartós fogyás valódi titka? Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

1 2