Betöltés...

Több millió embernek segíthetnének a GLP-1 fogyókúrás gyógyszerek – ha jogosultak lennének a szedésükre

Egy dán tanulmány szerint ki kellene terjeszteni azoknak az embereknek a csoportját, akik fogyás miatt jogosultak a GLP-1 gyógyszerekre.

  • Pulzus

Ha kiterjesztenék, további több millió embernek segíthetnének a GLP-1 fogyókúrás gyógyszerek a szívbetegségek megelőzésében

– erre hívja fel a figyelmet egy kutatás, amit az Európai Cukorbetegség Kutató Társaság (EASD) milánói éves konferenciáján mutattak be idén ősszel.

A GLP-1 receptor-agonisták (GLP-1-RA-k), mint a szemaglutid és a tirzepatid, fogyás céljából Magyarországon is engedélyezettek olyan felnőttek számára, akiknek a BMI-je, azaz testtömeg-indexe 30-nál magasabb, vagy 27-nél magasabb, de utóbbi esetben legalább egy súlyhoz kapcsolódó egészségügyi problémájuk van. Ez utóbbi lehet a diszlipidémia (egészségtelen koleszterin- vagy egyéb zsírszint a vérben), a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a korábbi szív- és érrendszeri betegség. A 25–26,9 közötti BMI-vel rendelkezők azonban nem jogosultak a gyógyszerre, annak ellenére, hogy ők is a túlsúlyos tartományba tartoznak.

A tanulmány több százezer dán és brit ember adatait elemezte, akiket 25 vagy annál magasabb BMI-érték alapján határoztak meg túlsúlyosnak, és akiknél a kutatás kezdetén nem állt fenn koszorúér-betegség vagy cukorbetegség. Dr. Karen Hvid, a Koppenhágai Egyetemi Kórház (Copenhagen University Hospital) munkatársa és kollégái összehasonlították a 25–26,9 közötti BMI-vel, magas maradék koleszterinszinttel és/vagy enyhe gyulladással rendelkező személyek koszorúér-betegségének kockázatát azokéval, akik ennél magasabb BMI-vel rendelkeztek, így fogyás céljából jogosultak voltak GLP-1-RA-k szedésére.

A krónikus, enyhe gyulladás és a maradék koleszterin szintje egyaránt növeli a szívbetegségek kockázatát, és gyakran előfordul a túlsúlyos embereknél. A GLP-1-RA-k csökkenthetik a koleszterinszintet és a gyulladást, valamint a szívrohamok, a stroke-ok és más szív- és érrendszeri problémák kockázatát – mutat rá Karen Hvid, hogy miért volt aktuális a vizsgált kérdés.

Hozzászólások

Roska Botond: 2050-re a rövidlátás lesz a vakság leggyakoribb oka

„Az első díjamnak azt tekintem, amikor egy vak ember bejelentette, hogy a kutatásaimnak köszönhetően tárgyakat lát” – mondta a HVG-nek Roska Botond neurobiológus, aki egy új génterápiával elérte, hogy látásukat felnőttkorukban elvesztő emberek ismét felismerhessenek tárgyakat. A tudóst nemrég a látáskutatás legnagyobb elismerésével jutalmazták, kutatócsoportjával most az arcfelismerésen dolgoznak, de a rövidlátás terjedését is megállítanák.