Betöltés...
Nagyban befolyásolja az alvásunk minőségét, hogy milyen testhelyzetekben töltjük az éjszakákat, meg persze azt is, hogy másnap sajgó nyakkal vagy végtagokkal ébredünk-e. Sok elmélet kering arról, hogy milyen pózban kellene aludnunk, de az orvosok szerint ez javarészt inkább az egyéni körülményektől függ.
A gyerekkorunk akkor is velünk marad, amikor már felnövünk – mindenféle módon. Egy több mint 27 ezer nőt vizsgáló norvég kutatás szerint a nehéz gyerekkori élmények a későbbi termékenységgel és bizonyos terhességi kockázatokkal is összefügghetnek.
A szingliségnek is lehetnek előnyei, például több lehetőségünk nyílhat új dolgokat kipróbálni és önállóbban alakítani az életünket. Nem mindegy azonban, hogyan tekintünk erre az élethelyzetre.
Egy friss spanyol kutatás szerint nem csak a génjeink határozzák meg, mikor érik nővé egy kislány: egy gombaölő szerből származó vegyület korábbra tolhatja az első menstruációt, míg egy másik, rovarirtó eredetű anyag meglepő módon éppen késleltette azt. A tudósok szerint az összefüggés egyelőre nem bizonyított ok-okozati kapcsolat, de a korai pubertás hosszú távon egészségügyi kockázatokkal járhat, ezért nagyobb vizsgálatokat sürgetnek a téma további tisztázására.
Az úgynevezett örök vegyi anyagok már a születés előtt bekerülhetnek a szervezetünkbe, és egy új kutatás szerint kapcsolatuk lehet a gyerekek későbbi bélrendszeri gyulladásával. De ez nem jelenti azt, hogy mindenképpen betegséget okoznak.
Az, hogy valakinek a családjában nem fordult elő mellrákos megbetegedés, még nem jelent alacsony kockázatot. Brit kutatók szerint éppen ez lehet az egyik oka annak, hogy a jelenlegi beutalási rendszer sok olyan 50 év alatti nőt nem azonosít magasabb kockázatúként, akinél később kialakul a betegség.
A koronavírus-járvány első hullámának lezárásai nemcsak a felnőttek életét forgatták fel, hanem azoknak a gyerekeknek a fejlődésére is hatással lehettek, akik ezekben a hónapokban születtek.
A gyerek- és serdülőkori mentálhigiénés ellátás egyik alapígérete, hogy a korai segítség megváltoztathatja egy fiatal életútját. Egy nagy skóciai kutatás most azt mutatja: azok közül, akik 18 éves koruk előtt bekerültek az állami ellátásba, sokan felnőttként is megjelentek a pszichiátriai rendszerben. Ez nem a kezelések kudarcát bizonyítja, hanem azt, hogy a mentális egészségügyben is sokkal többet kellene tudnunk a hosszú távú kimenetekről.
Számos betegség jár szaglásvesztéssel, a tünettel a koronavírus-járvány óta a társadalom széles rétegei találkoztak, és van, aki azóta is szenved tőle. Új kezelések fejlesztéséhez vihet közelebb egy friss amerikai felfedezés.
A longevity ma már ott van kozmetikai krémeken, luxushotelek csomagjaiban és biohackingprogramok ígéreteiben is. Európa azonban ennél jóval prózaibb kérdés előtt áll: mit kezdünk azzal, hogy egyre tovább élünk, miközben sokan az utolsó tíz-tizenöt évüket krónikus betegségekkel, gyógyszerekkel és kiszolgáltatottsággal töltik? Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa egy több mint száz intézményt összefogó nemzetközi kezdeményezés egyetlen magyar résztvevőjeként azon dolgozik, hogy az egészséges öregedés önálló európai kutatási és szakpolitikai programmá váljon.
Az ősz hajszálakra eddig az öregedés természetes jeleként is tekinthettünk, ám új kutatások szerint kapcsolatban állhatnak a DNS-károsodással, sőt a melanoma kialakulásának kockázatával is. A vizsgálatok arra utalnak, hogy az őszülés a melanocita őssejtek védelmi válasza lehet a potenciálisan daganatos átalakulással szemben. A folyamat így nem csupán esztétikai változás, hanem a szervezet sejtszintű daganatellenes mechanizmusainak lenyomata is lehet. A felfedezés új összefüggésbe helyezi az öregedés és a bőrrák biológiáját.
Drasztikus változtatásokra nincs szükség, akár napi harminc perc is számíthat. Ennyi közepes-intenzív mozgás is csökkentheti a kamaszoknál az inzulinrezisztencia későbbi kialakulásának esélyét.
Újabb bizonyíték született arra, hogy az agyunk és a testünk sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint korábban hittük. Egy új egérkísérlet szerint a hasi izmok mozgása enyhe agyi elmozdulást okozhat, ami befolyásolhatja az agy-gerincvelői folyadék áramlását.
Új kutatás erősíti meg, hogy az elhízás és a daganatos betegségek kapcsolata jóval összetettebb annál, mint korábban gondolták. A tudósok szerint nemcsak a túlsúly mértéke, hanem az is meghatározó, hogy valaki mikor kezd el hízni.
A Greenpeace megbízásából készült elemzés két ismert bébiételmárka termékeiben is mikroműanyag-részecskéket mutatott ki, ami újra ráirányítja a figyelmet arra, hogyan kerülhetnek ezek az apró műanyagdarabok már egészen korán a szervezetünkbe – és mennyit tudunk egyáltalán a hosszú távú hatásaikról.
A European Congress on Obesity (ECO), Európa vezető elhízástudományi kongresszusa idén 2026. május 12–15. között Isztambulban zajlik, ahol a kutatók a legfrissebb eredményeket osztják meg az elhízás megelőzéséről és kezeléséről. A testsúlyproblémákkal kapcsolatos kutatások idén is kiemelt figyelmet kapnak, különösen a szemaglutidhoz hasonló új generációs fogyókúrás gyógyszerek, amelyek alapjaiban formálhatják át az elhízás terápiáját. Egy friss elemzés szerint a szemaglutid a 65 év feletti felnőtteknél is jelentős fogyást és kedvező anyagcsere-változásokat eredményezhet, miközben a szakértők arra figyelmeztetnek, az időskori fogyás továbbra is érzékeny és sok kockázatot rejtő terület. Vajon valóban biztonságos lehet a gyógyszeres fogyás idősebb korban, vagy újabb egészségügyi dilemmák előtt állunk?
Egy magyar kutatócsoport az immunrendszer működésén keresztül vizsgálta meg, hogy a mozgás miként befolyásolja a szervezet védekezőképességét. Kvell Krisztián, Garai Kitti és Kisjós Bálint pécsi kutatókkal beszélgettünk.
Lenkei Zsolt neurofarmakológus és francia fizikusok összefogásából jött létre egy új diagnosztikai eszköz, amivel nagyobb felbontású képet kaphatnak az orvosok az agyi folyamatokról, és jóval olcsóbb, mint az MRI.
A korai sikeres diagnózissal nagyságrendekkel több esetet fedeznek fel, a hátrányos helyzetben élőkre azonban ez a legtöbb esetben nem igaz. Melyek a szklerózis multiplex főbb tünetei, és mi lehet az első jele?
Sok egyéb mellett a fájdalom időtartama is különbözik a férfiaknál és a nőknél, és ebben az esetben utóbbiak vannak hátrányban: általában tovább tart náluk a fájdalom, és gyakrabban válik krónikussá. Ez a megfigyelés nem újkeletű, azonban sokáig pszichológiai, érzelmi vagy társadalmi tényezőkkel indokolták a különbséget.
