Betöltés...

A tudósokat is meglepte, mi történik az agyunkban mozgás közben

Újabb bizonyíték született arra, hogy az agyunk és a testünk sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint korábban hittük. Egy új egérkísérlet szerint a hasi izmok mozgása enyhe agyi elmozdulást okozhat, ami befolyásolhatja az agy-gerincvelői folyadék áramlását.

Meglepő összefüggést fedeztek fel a tudósok egy egyszerű mozdulat és az agy egészsége között. Rájöttek, hogy minden alkalommal, amikor akár csak egy kicsit is megfeszítjük a hasizmainkat, az agyunk enyhén megmoccan a koponyánk belsejében – ez pedig elméletileg egyfajta tisztító hatást válthat ki benne.

Az agyunk a szívverésünk ritmusára, a vérkeringés és a gerincvelői folyadék pulzálása miatt mikromozgásokat végez, de a jelenséget eddig kevéssé vizsgálták. Rengeteg kérdés kapcsolódik például ahhoz, hogy milyen testrészeink mozgatásával előidézhető, tágabban értelmezve pedig, hogy miért és hogyan támogatja a fizikai aktivitás az agy egészségét.

A Nature Neuroscience-ben április 27-én közzétett tanulmányukban a Pennsylvania State University kutatói egérkísérletek és számítógépes szimulációk segítségével járták körül az agy moccanásának rejtelmeit.

Hozzászólások

A test 90 felett is képes fejlődni: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól?

Faudzsa Szingh 89 évesen kezdett rendszeresen futni, 100 évesen pedig maratont teljesített. Julia Hawkins százévesen állított fel korosztályos sprintrekordot, Robert Marchand pedig százon túl is javítani tudott a kerékpáros teljesítményén. Ezek a történetek nem azt üzenik, hogy mindenkinek maratont kell futnia időskorban, hanem azt, hogy a test még nagyon későn is képes alkalmazkodni, fejlődni és visszanyerni valamennyit abból, amit elveszettnek hittünk. A kérdés inkább az: mit tanulhatunk a százéves sportolóktól akkor is, ha nekünk a cél csak annyi, hogy jó erőben, stabilabban és önállóbban éljünk?