Betöltés...

A cukor több mint ötven néven bújhat el az élelmiszerekben – mivel visszük be a legtöbbet anélkül, hogy észrevennénk?

Sokkal több cukrot veszünk magunkhoz a hétköznapokban, mint gondolnánk, köszönhetően a gyártók trükközésének és a hiányos ismereteinknek. Ebből a szempontból a méz és egyes alkoholok is becsapósak. Mitől más a természetes és a hozzáadott cukor? Miért fontos a glikémiás index?

Jelentős előnnyel indulhatnak azok a gyerekek, akik első éveikben csak nagyon kis mennyiségben fogyasztanak cukrot. Az első ezer nap (vagyis a fogantatástól nagyjából a második születésnapig terjedő időszak) ebből a szempontból kulcsfontosságú lehet – világított rá két közelmúltbeli kutatás is.

Az így felnövekvő gyerekek körében évtizedekkel később sokkal – akár 70 százalékkal is – kisebb eséllyel fordulnak elő különféle daganatos betegségek (mint a máj-, az emlő-, a prosztata-, a végbél- vagy a tüdőrák). De ugyancsak kisebb volt náluk a későbbi demencia, ezen belül az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata, legalábbis évekkel később alakult ki náluk – ha egyáltalán –, mint azoknál, akiket gyermekkorukban jobban elkényeztettek cukros ételekkel.

Hozzászólások

Ha az anyósával van baja, előbb-utóbb a párjával is lehet

Egy beszólás az anyóstól, egy vasárnapi ebéd körüli sértődés vagy egy vita arról, kinél töltsük a karácsonyt elsőre apróságnak tűnhet. Pedig a párunk szüleivel kialakuló viszony sokkal többet árul el a kapcsolatunk működéséről, mint gondolnánk. Az igazi feszültség gyakran ott kezdődik, amikor nem világos, hol ér véget a származási család befolyása, és hol kezdődik a pár közös élete. Orvos-Tóth Noémi pszichológus azt mutatja meg, miért válhat az anyós–após konfliktus könnyen párkapcsolati konfliktussá is.

Orvos-Tóth Noémi