Betöltés...
A mentális könyvelés, a fizetés fájdalmának kerülése, az önuralom hiánya csak néhány azon hibáink közül, amelyek miatt – még a leggondosabb beosztás mellett is – borulhat a kassza. Miért és milyen helyzetekben költünk az indokoltnál többet? Hogyan lehet ezt elkerülni?
Aprólékos költségvetéssel, precíz beosztással tartja kordában családja pénzügyeit Jane, egy kis amerikai főiskola rendezvényszervezője. Az átláthatóság kedvéért a havi tervezett kiadásoknak kategóriák szerint külön borítékokat tart fenn, amelyekbe az arra szánt összeget teszi bele a hónap elején. Így például tudja, hogy csak 600 dollár mehet el élelmiszerre, 200 szórakozásra, és így tovább, de saját borítékjuk van az „éttermi vacsoráknak”, a házfelújításnak, az adóknak és az egészségügyi kiadásoknak is.
Utóbbi három boríték azért különleges, mert az év végén ezekben maradt összegekből finanszírozhatja a család a következő évi közös nyaralást. Jane gondosságát bizonyítja, hogy az utóbbi években mindannyiszor csodálatos helyeken tölthették a vakációt – olvasható Dan Ariely, a Duke Egyetem professzorának könyvében, amelyet a humorista Jeff Kreislerrel közösen jegyez, A (túl)költekezés pszichológiája – Miért költünk többet, mint kellene? címmel.
Ha egy családban drasztikusan sokfélén gondolkodnak a pénzről, az viharos konfliktusokat okozhat. A pénzzel való bánásmódunk azonban jóval több, mint hasznos vagy káros szokás: árulkodó tünet arról, hogyan érezzük magunkat a bőrünkben.
Postpartum rage, vagyis a szülés utáni düh – keveset beszélünk róla, pedig az újdonsült édesanyák egy része akár hónapokon át tapasztal magán lobbanékonyságot, sértettséget, haragot. Nem reklámozzák, mert szégyellik, hogy időnként átszakad a gát. Nem az ő hibájuk. Remek, szerető anyák ők egy közömbös és még mindig tabusító világban. Mi kavarog valójában a felszín alatt, amikor anya tombol, kiabál és csapkod, és hogyan tudunk neki a legtöbbet segíteni? Szakértőket és érintetteket is kérdeztünk a témában.
