Betöltés...
Mi lenne, ha egy egyszerű mintavétel megmutatná, mennyire súlyos az inzulinrezisztencia, és milyen irányba halad a 2-es típusú diabétesz? Egy friss kutatás szerint a bélflóra összetétele – gépi elemzéssel – képes lehet feltárni azokat a rejtett mintázatokat, amelyek az anyagcserezavarok mögött állnak. A mikrobiom ez alapján nemcsak következménye, hanem aktív alakítója is lehet a cukorbetegségnek.
Ha hajlamos a cukorbetegségre, akkor éljen magasan a tengerszint felett – kis túlzással így összegezhető amerikai kutatók felfedezése, amelyben sikerült tisztázni egy sokáig rejtélyesnek tartott kapcsolatot.
Ez nem azt jelenti, hogy teljesen ki kell iktatni az étrendből a vörös húsokat, a mértékletesség viszont kulcsfontosságú ahhoz, hogy hosszú távon megőrizzük az egészségünket.
Az időnk 80-90 százalékát beltérben töltjük, pedig egy kutatás szerint a napvilág az anyagcserét és a cirkadián ritmust is pozitívan befolyásolhatja.
Inzulinrezisztencia, 2-es vagy 1-es típusú cukorbetegség, esetleg szimpla fogyás – több oka is lehet annak, hogy valaki belekezd a vércukorértékei folyamatos nyomon követésébe. De mit remélhetünk a glükózmonitortól? Mennyibe kerül, és mekkora kényelmetlenséggel jár? Miért érdemes sonkát enni a sárgadinnyéhez, és mi viszi le jobban a cukrot, a séta vagy az úszás? Rákóczi Gabriella anyagcserekutatóval beszélgettünk a glükózmonitorról, és kifaggattuk tapasztalataikról az eszközt használó kollégáinkat is.
Az inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegség előszobája lehet, a jó hír az, hogy megelőzhető és gyógyítható. A sok zöldséget és lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó menü mindenkinek ajánlott, az inzulinrezisztenciával és a diabétesszel élőknek pedig kötelező. Miért kell napi egy kiló zöldség-gyümölcs? Mikor együk a tejtermékeket? Hogyan szokjunk le az édességről? Ha már fehér kenyeret eszünk, hogyan csökkentsük az ártalmait? Szabó Adrienn dietetikussal beszélgettünk.
