Az alvásminőséggel vagy az elalvási képtelenséggel kapcsolatos túlzott aggodalomnak ma már neve is van. A szorongással párhuzamosan növekvő üzletág az alvásturizmus. De hogyan minősítik az alvásbarát hoteleket?
Nagyban befolyásolja a táplálkozás az alvászavar és a migrén kialakulását – mondja Schwab Richárd gasztroenterológus. Miért társulhat a rossz alvás mellé a reggeli fejfájás? Milyen szerepe van mindebben a hisztaminnak, és mi a megoldás?
Van, aki nyolc órát tölt ágyban, mégis úgy ébred, mintha alig aludt volna. Más egész éjjel horkol, de fogalma sincs róla, vagy egyszerűen hozzászokik ahhoz, hogy napközben fáradt, ingerlékeny és nehezebben koncentrál. Várdi Katalin szomnológussal arról beszélgettünk, honnan lehet felismerni, amikor már nem egyszerűen egy rossz éjszakáról van szó – és mit tud ma kezdeni ezzel az alvásmedicina.
Mit tegyünk, ha megkapjuk a laborleletet, és az egyes értékek mellett csillagokat vagy felkiáltójeleket látunk? Mennyire viheti félre a pácienst, ha a mesterséges intelligenciával elemezteti az orvostól kapott leleteit? Kappelmayer János professzor segít eligazodni a diagnosztika útvesztőiben.
Az elhízás nem esztétikai kérdés, súlyos szövődményeket okozhat, és megrövidítheti az életünket. Jó hír, hogy a súlyosabb esetekben rendelkezésre áll gyógyszeres kezelés és akár műtéti segítség is. Március 4-e az elhízás világnapja, körképünkben megmutatjuk a lehetséges gyógymódokat.
Hogyan változott az étrendünk az elmúlt évtizedekben, és mit jelent az a sokkoló állítás, hogy gyakorlatilag egész nap desszertet eszünk? Mi történik a szervezetünkkel, ha 12, 16 vagy akár 24 órás szünetet tartunk a táplálkozásban? Lehetnek-e nem kívánt mellékhatásai az időszakos böjtnek? Mi a jó stratégia, ha sóvárgunk az étel után? Piacon vagy boltban vásároljunk? Csak nyersen együnk zöldséget? Többek között ezekről a témákról is beszélgettünk a HVG Címlapsztoriban Bartha Ákos élelmiszerbiológussal és Szabó Adrienn dietetikussal, akik azt is elmondták, ők maguk milyen étrendet követnek, vacsoráznak-e este hat után, és milyen táplálékkiegészítőt szednek.
Az inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegség előszobája lehet, a jó hír az, hogy megelőzhető és gyógyítható. A sok zöldséget és lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmazó menü mindenkinek ajánlott, az inzulinrezisztenciával és a diabétesszel élőknek pedig kötelező. Miért kell napi egy kiló zöldség-gyümölcs? Mikor együk a tejtermékeket? Hogyan szokjunk le az édességről? Ha már fehér kenyeret eszünk, hogyan csökkentsük az ártalmait? Szabó Adrienn dietetikussal beszélgettünk.