Miért kell egyáltalán aludnunk? Rengeteg elvesztegetett idő.
Az alvás egyáltalán nem passzív állapot. Miközben látszólag nem csinálunk semmit, a szervezetünk nagyon is dolgozik. Az éjszaka nem egyetlen hosszú, egyforma alvásból áll. Nagyjából másfél órás ciklusokban különböző alvásfázisokon haladunk végig. Ilyenkor történik a napközben tanult és átélt dolgok rögzítése és rendezése, az érzelmi élmények feldolgozása, az idegrendszer regenerációja, valamint a hormonális, immunológiai és energia-háztartási folyamatok szabályozása. Az alvás során részben előkészítjük azt is, ahogyan másnap tanulunk, figyelünk, döntünk, érzünk és alkotunk.
Az éjszaka a nappalban van elásva, az éberség, az alkotás és az egészség pedig az alvásban.
Sokan nehezen és rosszul alszanak, mi áll ennek hátterében?
Az ember nagyon sokáig együtt élt a nappalok és éjszakák, valamint az évszakok váltakozásával. Aztán jött a mesterséges világítás és a koffein, majd az iparosodás, a 24 órás társadalom, végül a digitális világ. A szervezetünk azonban ennél sokkal lassabban alkalmazkodik. Az agyban működő központi biológiai óra hangolja össze a nappali éberséget és a biológiai éjszakát. A sötétedés hatására emelkedő melatoninszint ennek a biológiai éjszakának az egyik legfontosabb jelzése: a régi korok embere ekkor aludni tért, mi viszont csak ritkán, ezzel megzavarjuk a biológiai óránk működését. Az éberség fenntartásában többek között az orexin- és a hisztaminrendszer játszik fontos szerepet.
Várdi Katalin tüdőgyógyász, szomnológus
HVG / Reviczky Zsolt
Mikor beszélünk alvászavarról?
