Betöltés...
Újabb bizonyíték született arra, hogy az agyunk és a testünk sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint korábban hittük. Egy új egérkísérlet szerint a hasi izmok mozgása enyhe agyi elmozdulást okozhat, ami befolyásolhatja az agy-gerincvelői folyadék áramlását.
Szakmája demisztifikálását tűzte ki célul a Németország legnagyobb és legmodernebb idegsebészeti centrumát vezető Peter Vajkoczy, akinek magyarul is megjelent könyve olvasók tízezreivel ismertette meg az idegsebészet világát. A berlini Charité magyar származású professzorával nehéz, nemegyszer tragikus esetekről, az idegsebészet jelenéről, jövőjéről beszélgettünk, és azt is megtudtuk, milyen zene szól a műtőben.
Az Alzheimer-kór kockázata már jóval a tünetek előtt, akár 40 éves korban elkezdhet kirajzolódni – állítja egy új kutatás. A tudósok szerint a D-vitamin hiánya összefügghet az agyban zajló, korai Alzheimerhez köthető elváltozásokkal, még teljesen egészséges embereknél is. Az eredmények arra utalnak, hogy egy egyszerű vérvizsgálat akár évtizedekkel előre jelezheti a demencia kockázatát. De vajon tényleg ennyire korán eldőlhet az agyunk jövője?
Az agyi öregedés és a memóriazavarok sokáig megállíthatatlan folyamatnak tűntek, egy friss kutatás azonban új reményt ad. Tudósok egy fehérje kiiktatásával egerekben elérték, hogy visszaforduljon a kognitív hanyatalás. Milyen összefüggésben a vasraktározás az öregedéssel?
A meditáció nemcsak a mentális, hanem a fizikai egészségünkre is kihathat – legalábbis erről árulkodik egy izgalmas, de szűk körben készült kutatás, amely drámai változásokat mért egy egyhetes elvonulás résztvevőinél.
Egy két éven keresztül zajló vizsgálat során azt mérték a tudósok, hogyan változik az emberek agyának szerkezete és egészsége, ha intenzív, közepes vagy minimális mozgást végeznek.
Akik rendszeresen több nyelvet használnak, azok nemcsak intelligensebbek és komplexebben látják a világot, hanem jobban ellenállnak a szellemi hanyatlásnak és más agyi betegségeknek is – tárták fel a kutatások. Míg a többnyelvűség Magyarországon ritkaságnak számít, globálisan inkább ez a norma, amely a legtermészetesebb módon teszi ellenállóvá az agyat az öregedés hatásaival szemben.
Több mint 120 ezer fő adatait vizsgálta az a brit kutatás, amely az agy szerkezetének átalakulása mellett a változókor idején alkalmazott hormonterápia lehetséges hatásait is igyekezett felmérni.
Ha kognitív erőforrásokat igénylő feladatokat kell végezni, többet dolgozik az obszesszív-kompulzív zavarral élők agya, mint egészséges társaikéé – állapította meg nemrég egy amerikai kutatás, amely MR-rel vizsgálta a kényszerbetegek agyát.
Képzeljük el, hogy egy váratlan útlezárás miatt nem tudunk a megszokott útvonalon továbbmenni. Van, aki ilyenkor percek alatt újratervez, másik utat keres, és megy tovább. Más ilyenkor leblokkol, dühös lesz, és hosszú ideig azon rágódik, miért nem úgy alakult minden, ahogyan elképzelte. A különbség nem pusztán habitus kérdése.
Egy új kutatás szerint a kognitív egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy finomított, illetve szűz vagy extraszűz olívaolajat iktatunk-e az étrendünkbe.
Senki sem egy csapásra, „ösztönösen” válik anyává, hanem csak annak a mélyreható és végleges agyi átalakulás hatására, ami leginkább a kamaszkor megrázkódtatásához hasonlítható – állítja egy új könyv. Miért huzalozódik át ilyenkor az agy? Mekkora a szülő nőkben tomboló hormonvihar? És mi történik ilyenkor az apák fejében?
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértőinkkel a bél-agy tengely működésének eredtünk nyomába. Mentális egészségünk befolyásolja a gyomor-bélrendszert, de belünk állapota (mikrobiomja) is kihat érzékelésünkre, pszichés világunkra. Megnézzük, hogy milyen kontrollt tudunk gyakorolni ez ügyben, és mit kell elengednünk, hogy létrejöjjön az igazi öngondoskodás.
Bár már van néhány vizsgálat, de ki kellene deríteni, mi az igazság a „Mommy Brain” jelenség mögött.
Sőt a házasságot is óvja az apák szülési szabadsága.
Sokáig azt gondolta a tudomány, hogy az elme egy nagy fiók, amely elraktározza az emlékeket és az ismereteket. Amikor rendet rakunk benne, szembesülhetünk azonban azzal, hogy más van a fiókban, mint hittük. Mostanában kezdjük megsejteni, hogy miért.
A gyerekeket természetes kíváncsiság hajtja a számok, a betűk világa felé. Ebben a korban az agysejtjeik közötti kapcsolatok túltermelődése jellemző, ami ráadásul nagyon gyors tanulást lesz lehetővé.
Amikor új szokásokra, sőt új szemléletmódra vágyunk, hogy az életünk megváltozzon, fontos tudnunk, hogy az agyunk a segítségünkre van – bár néha épp az ellenkezője látszik. A titok e becses szervünk neuroplaszticitásában rejlik.
Ha még nem mozdulunk ki otthonról teljes gőzzel, minden bizonnyal a filmnézés az egyik legkedveltebb időtöltésünk. A műfaj rajongói úgy vélhetik, eggyel több borzongás nem oszt, nem szoroz.
