Magyarországon nemrég csodálkozhatott rá a közvélemény, hogy fél évtized alatt kevesebb mint a felére esett vissza a nyelvvizsgázók száma. Ez a trend – ami egyenes következménye annak, hogy 2023 óta a diploma megszerzésének nem feltétele a nyelvvizsga –, ha nem is jelzi pontosan, hányan beszélnek és használnak rendszeresen idegen nyelveket, de mindenképpen mutatja, hogy idehaza csökkent az érdeklődés a nyelvtanulás iránt. Ez nemcsak azért baj, mert emiatt sokan elesnek ettől a munkaerőpiacon jól kamatoztatható kompetenciától, hanem azért is, mert a nyelvtudás olyan képesség, amely egész életen át fejleszti és védi az agyat.
Nagyobb szürkeállomány, magasabb intelligencia
Amúgy csak a felületes szemlélőnek tűnhet úgy, hogy manapság, a mesterséges intelligencia és a fordítókütyük korában jól el lehet boldogulni egy nyelvvel is, aki pedig netán angol anyanyelvűnek születik, az egyenesen megütötte a főnyereményt. A világon manapság is több mint 7 ezer nyelvet beszélnek, a Föld lakóinak többsége (egyes becslések szerint 60–70 százaléka) két vagy több nyelvet használ a hétköznapokban. Jó pár olyan ország létezik, ahol több hivatalos nyelv van forgalomban, és nem csupán kontinensnyi államokban, hanem például Dél-Afrikában is, ahol éppenséggel 11 hivatalos nyelvet tartanak számon. A két- vagy többnyelvűség egyébként meglehetősen tág fogalom: a legelső pillanatoktól, már a családi közegben vagy az iskolában két nyelven beszélőkön túl ide számítanak azok is, akik később sajátítottak el valamilyen idegen nyelvet és azt rendszeresen használják.
A kutatók egyébként már régóta pedzegetik, hogy az emberi agynak kifejezetten jót tesz, ha napi szinten váltogatnia kell a nyelvek között. A vizsgálatok egyebek mellett kimutatták, hogy
még a felnőtt korban (de lehetőleg 60 éves kor előtt) elsajátított idegen nyelv használata is jótékony hatással van a kognitív funkciókra, különösen a tanulásra, az emlékezetre, a munkamemóriára, a végrehajtó tevékenységekre és a nyelvi kompetenciákra.
https://pulzus.hvg.hu/pszichologia/20240409_mar-nem-megy-a-tanulas-ne-csak-egy-dolgot-tanuljon-egyszerre
Az már több mint fél évszázada tudható, hogy a kétnyelvű gyerekek jobban teljesítenek mind a verbális, mind a nonverbális intelligenciateszteken azoknál, akik csak az anyanyelvüket használják. Azóta az is kiderült, hogy a több nyelven kommunikálók agyában jól láthatóan nagyobb a szürkeállomány, elsősorban az a terület, amely kulcsszerepet játszik a gondolkodás, az érzelemszabályozás, a döntéshozatal és a figyelem irányításában. Ez igaz a fiatalabb és a középkorú többnyelvűekre is.
