A rendszeres testmozgás egészségre gyakorolt pozitív hatásai ma már aligha szorulnak bizonyításra. Számos kutatás igazolta, hogy a fizikai aktivitás a többi között csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás, valamint a daganatos megbetegedések kockázatát, miközben javítja az életminőséget és a mentális jóllétet. A „miért érdemes mozogni?” kérdésre tehát régóta vannak válaszaink, a „hogyan működik mindez a szervezetben?” azonban még mindig számos meglepetést tartogat.
A sport fizikálisan és mentálisan is felszabadít. Az életkor nem lehet kifogás, soha nem késő belevágni. Czine Szilvia személyi és sportrehabilitációs trénerrel, háromszoros fitnesz világbajnokkal és Szilágyi Mónika medicalfitnesz-szakértővel többek között arról beszélgettünk, miért és hogyan érdemes 50 éves kor felett mozogni – akár sportmúlt nélkül is –, mi a teendő, ha egészségügyi panaszunk van, illetve mire fontos figyelni a táplálkozás és a pihenés terén.
Egy hazai kutatócsoport a téma mélyére ásott, és azt kezdte el vizsgálni, hogy a rendszeres testmozgás milyen változásokat indít el molekuláris szinten. A közös nevező a sport és a tudomány szeretete volt. A csapatot vezető dr. Kvell Krisztián egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerészi Biotechnológia Intézetének vezetője korábban már dolgozott együtt egy hasonló témán dr. Garai Kittivel, aki a doktori disszertációját azokról a molekuláris mechanizmusokról írta, amelyek a rendszeres testmozgás egészségvédő hatását adják. Hozzájuk csatlakozott a Nemzeti Tudósképző Akadémia tehetségprogramján keresztül Kisjós Bálint, a Pécsi Tudományegyetem negyedéves orvostanhallgatója.
Mi a biztosíték, hogy valóban a mozgás hozza meg a kívánt eredményt?
A kutatók elsősorban az immunrendszer működésére koncentráltak, illetve arra a kérdésre, hogy a fizikai aktivitás miként befolyásolja a szervezet védekezőképességét. A cél az volt, hogy ne csupán statisztikai összefüggéseket lássanak, hanem konkrét, mérhető molekuláris változásokat azonosítsanak.
A vizsgálat első szakaszába olyan egészséges egyetemistákat vontak be, akik korábban nem sportoltak rendszeresen.
Nem fáj, nem látványos, nem jelez azonnal – mégis alattomosan rombolja a szervezetet. A mozgáshiány ma már nem egyszerű életmódbeli, kényelmi kérdés, hanem az egyik legsúlyosabb, mégis alulértékelt népegészségügyi probléma. Miközben sokan a testsúlyttekintik az egészség legfőbb mércéjének, a szakértők szerint a valódi kockázat gyakran rejtve marad: az izomzat, az anyagcsere és a belső szervek működése már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt romlani kezd.
