Betöltés...

Naturál vagy szteroid? Brad Pitt, Stallone és a hollywoodi álomtestek nyomában

Vannak színészek, akik legalább olyan sokat készülnek az edzőteremben egy filmszerepre, mint a próbákon. De mi a titkuk? Milyen edzéstervvel és diétával érte el csúcsformáját Brad Pitt, Sylvester Stallone vagy Simon Zoltán? Használtak-e szteroidokat, vagy naturál is elérhető az ideális alkat?

Manapság újra elvárás a hollywoodi színészeknél, hogy legyenek rendesen kipattintva. Az Odüsszeuszt eljátszó Matt Damon a filmre készülve több hónapot edzett, mint amennyi idő alatt bemagolta a szövegét, a tizedik alkalommal Thort eljátszó Chris Hemsworth izmai Arnold Schwarzenegger Conanját idézik, de még a 60 fölötti Ralph Fiennes is olyan sportos és szálkás alkatot villantott – szintén Odüsszeusz szerepében –, hogy azt olimpikonok is megirigyelhetnék. Az ő edzéstervükről már beszámoltunk a sorozatunk első részében:

Odüsszeusz, Thor és az 5 százalékos testzsír: mit tanulhatunk a sztárok edzésterveiből?

Matt Damon öt hónap alatt készült fel Odüsszeusz szerepére: edzett, kardiózott, lemondott az alkoholról és a cukorról, de nem akart Thor-méretű húsheggyé válni. Hollywoodban viszont nem minden testátalakítás ilyen józan történet. Chris Hemsworth Marvel-fizikuma és Ralph Fiennes extrém szálkásítása is azt mutatja, hogy a látványos filmszereplői testekből lehet ugyan tanulni, de nem mindegy, melyik módszert próbáljuk átültetni a saját életünkbe.

De érdemes felsorolni a körülrajongott – hollywoodi megbízásokkal kitömött – amerikai coach, Jason Walsh rendszeres ügyfeleit, hogy lássuk, ma már nem elég az átlagos testalkat, sportosnak, edzettnek kell lenni: Bradley Cooper, Matt Damon, Brie Larson, Emma Stone, John Krasinski, Jake Gyllenhaal, Pedro Pascal.

Hozzászólások

Szaglógödröcskéinktől is függ, hogy kibe leszünk szerelmesek

Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?