Betöltés...
A csuklónk egészsége nem csak azért fontos, hogy fájdalom nélkül gépeljünk, emeljünk vagy bevásárlószatyrot cipeljünk. A kéz szorítóereje az általános izomerő és egészségi állapot egyik egyszerűen mérhető jelzője is lehet, amelyet kutatások a későbbi szív-érrendszeri kockázattal és az életkilátásokkal is összefüggésbe hoztak. Gyógytornász segítségével mutatjuk meg, hogyan őrizhető meg a csukló mozgékonysága és ereje.
Futás, szánhúzás, evezés, kitörés és falilabdázás: a Hyrox néhány év alatt globális fitneszjelenséggé vált. De mit tud ez a sport azon túl, hogy látványos és közösségi élményt ad? Pájer Bence Hyrox-versenyzővel arról beszélgettünk, kinek való, hogyan érdemes belevágni, és hol húzódik a határ a hasznos terhelés és a túlzás között.
Van egy állapot, amit könnyű összekeverni a hajlékonysággal, pedig nem ugyanarról van szó. Mit jelent a hipermobilitás, az emberek hány százalékát érinti, és hogyan lehet vele együtt élni? Geréby Fruzsinával és Simon-Hatala Boglárkával, a BodyGPS Hypermobilitás Életvezetési Központ alapítóival beszélgettünk.
Vannak színészek, akik legalább olyan sokat készülnek az edzőteremben egy filmszerepre, mint a próbákon. De mi a titkuk? Milyen edzéstervvel és diétával érte el csúcsformáját Brad Pitt, Sylvester Stallone vagy Simon Zoltán? Használtak-e szteroidokat, vagy naturál is elérhető az ideális alkat?
Matt Damon öt hónap alatt készült fel Odüsszeusz szerepére: edzett, kardiózott, lemondott az alkoholról és a cukorról, de nem akart Thor-méretű húsheggyé válni. Hollywoodban viszont nem minden testátalakítás ilyen józan történet. Chris Hemsworth Marvel-fizikuma és Ralph Fiennes extrém szálkásítása is azt mutatja, hogy a látványos filmszereplői testekből lehet ugyan tanulni, de nem mindegy, melyik módszert próbáljuk átültetni a saját életünkbe.
Sokan még mindig a felülést tartják a hasizomedzés alapjának: egyszerű, eszköz nélkül végezhető, és gyorsan érezni lehet tőle, hogy dolgozik a has. Csakhogy az, hogy egy gyakorlat égeti az izmokat, még nem biztos, hogy a leghatékonyabban fejleszti azt, amire a testünknek a mindennapokban és sportolás közben valóban szüksége van. Reisz Dániel erőnléti és funkcionális edző segítségével néztük meg, hogyan változott a hasedzésről való gondolkodás.
Sokunk hangulatát még mindig egyetlen szám határozza meg: amit reggel a mérlegen látunk. Ha kevesebb, elégedettek vagyunk, ha több, csalódottak. Pedig a longevitykutatások egyre inkább azt mutatják, hogy nem a testsúly, hanem a testösszetétel az igazán fontos. Két ember lehet ugyanannyi kiló, mégis teljesen eltérő egészségi kockázatokkal, anyagcserével és várható életkilátásokkal. A kérdés nem az, hogy mennyit mutat a mérleg, hanem az, hogy mennyi izmot és milyen zsírszövetet halmozunk fel az évek során. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A hosszú élet és az egészséges öregedés titka nem feltétlenül drága kezelésekben vagy extrém edzésprogramokban rejlik, sokkal inkább az alapvető, funkcionális mozgások rendszeres végzésében. Személyi edzők szerint néhány egyszerű, mégis hatékony gyakorlat kulcsszerepet játszhat abban, hogy meddig maradunk aktívak, erősek és önállóak. A modern longevity-kutatások egyre egyértelműbben hangsúlyozzák: az izomerő, az egyensúly és a mobilitás nemcsak a sportteljesítmény, hanem a mindennapi életminőség és az egészségben eltöltött évek alapjai is.
A hosszú élet titkát sokáig a génekben vagy az életmódban kerestük. Most egy meglepően egyszerű mérőszám került reflektorfénybe: hogy milyen erősen tudunk megszorítani valamit a kezünkkel. A fogáserő valóban összefügg az élettartammal és az általános egészségi állapottal – de nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. Nem a markunkban van a hosszú élet kulcsa, hanem abban, amit a markunk ereje valójában jelez rólunk.
A mozgékonyság megőrzésére, a helyes táplálkozásra és a bőséges folyadékbevitelre is figyelni kell, ha nem akarjuk, hogy az izmaink idő előtt sorvadni kezdjenek. De miért kell másként edzeni 40 fölött, mint korábban? Milyen gyakorlatokkal kerülhetjük el, hogy idősként kiszolgáltatottá váljunk? És mit tegyenek a nők másképp, mint a férfiak?
