Betöltés...

Az irigyelt test láthatatlan nehézségekkel – tömegeket érint a hipermobilitás

Van egy állapot, amit könnyű összekeverni a hajlékonysággal, pedig nem ugyanarról van szó. Mit jelent a hipermobilitás, az emberek hány százalékát érinti, és hogyan lehet vele együtt élni? Geréby Fruzsinával és Simon-Hatala Boglárkával, a BodyGPS Hypermobilitás Életvezetési Központ alapítóival beszélgettünk.

Hippokratész, akit az orvostudomány atyjaként szokás emlegetni, már időszámításunk kezdete előtt több száz évvel írt a túlzottan laza ízületekről a szkíta népeknél tett megfigyelése alapján. Bár azóta rengeteg idő eltelt, a hipermobilitásról csak mostanában esik egyre több szó, és még mindig sokan vannak, akik összekeverik a hajlékonysággal, pedig – ha van is átfedés – két különböző dologról van szó.

Utóbbi egy olyan, részben meghatározott, részben fejleszthető adottság, amelynek van egy szubjektív összetevője is, mégpedig az, hogy hogyan éli meg az illető, és ebből mi látszik. A hipermobilitás viszont egy objektíven mérhető testi állapot, ugyanis pontosan meghatározható, hogy külső erő hatására az ízület a statisztikai átlagnál nagyobb mozgásterjedelemben mozgatható-e. Az átfedés abban jelentkezik, hogy lehet valaki hipermobil anélkül, hogy különösebben hajlékonynak érezné magát, ahogyan az is előfordulhat, hogy valaki nagyon hajlékony, mégsem érintett hipermobilitásban.

A hipermobilitás hátterében a kötőszövet, pontosabban a legfontosabb alkotóelemének, a kollagénnek az eltérő szerkezete áll, amitől – egyszerűen fogalmazva – a kötőszövet túl laza lesz.

Többféle állapot van, amely összeköthető ezzel az adottsággal.

Hozzászólások