Betöltés...

A legtöbben rossz számot figyelünk – ezért nem a testsúly alapján érdemes megítélni az egészségünket

Sokunk hangulatát még mindig egyetlen szám határozza meg: amit reggel a mérlegen látunk. Ha kevesebb, elégedettek vagyunk, ha több, csalódottak. Pedig a longevitykutatások egyre inkább azt mutatják, hogy nem a testsúly, hanem a testösszetétel az igazán fontos. Két ember lehet ugyanannyi kiló, mégis teljesen eltérő egészségi kockázatokkal, anyagcserével és várható életkilátásokkal. A kérdés nem az, hogy mennyit mutat a mérleg, hanem az, hogy mennyi izmot és milyen zsírszövetet halmozunk fel az évek során. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

A mérleg félrevezet

Az évek alatt nagyon sok olyan nővel találkoztam a munkám során, akiknek az életében a mérleg központi szerepet töltött be, vagy úgy is mondhatjuk: az életmódváltás sikerességét a mérleg által mutatott szám határozta meg. Vannak berögzült számok, amelyekhez mindenáron ragaszkodnak, és a cél elérésének sikerességét is ettől teszik függővé. Hiába látszódik kívülről a változás, javul a közérzet és az egészségügyi mutatók: a csalódottság ott marad.

Nagyon nehéz szakemberként ilyenkor hatással lenni valakire, hiszen ez a mintázat mélyen belénk van kódolva: ezt láttuk sokszor a női felmenőinktől is. Éppen ezért szeretném megdönteni ezeket a gátakat, hogy új szemléletet tegyünk magunkévá, és megértsük: két ember lehet ugyanannyi kiló, ugyanazzal a BMI-vel, mégis teljesen más testösszetétellel és metabolikus állapottal. A mérleg nem mutatja meg, hogy mennyi rajtunk az izom- és zsírszövet, vagy hogy hol helyezkedik el a zsír. Longevityszempontból sem a testsúly a legérdekesebb adat, mégis ehhez ragaszkodnak a legtöbben.

Hozzászólások

Drasztikus születésszám-csökkenés: a modern élet és a gyermekvállalás egyre nehezebben fér meg egymás mellett

Néhány évtizede még a túlnépesedéstől félt a világ, ma pedig egyre több országban a drasztikusan visszaesett születésszám okoz társadalmi, gazdasági és politikai feszültséget. A magyarázat azonban nem fér bele abba a kényelmes mondatba, hogy „a mai fiatalok nem akarnak családot”. A termékenységi válság mögött több tényező áll, mint gondolnánk: ilyen a lakhatás, a párkapcsolatok átalakulása, a nők kettős terhelése, a bizonytalanság, a digitális életmód, az elvárások megemelkedése és az a kérdés is: vajon van-e még egyáltalán elég társadalmi infrastruktúra ahhoz, hogy a vágyott gyermekek valóban megszülessenek?

Vizler-Nyirádi Luca