Tényleg javítja a teljesítményt a céklalé? Itt a tudományos válasz
A céklalé nem varázsital, de úgy tűnik, mégsem véletlenül isszák olyan sokan futó- vagy biciklis versenyek előtt.
A 2026-os labdarúgó-világbajnokságon Erling Haaland volt az a játékos, akiről a torna alatt a legtöbbet beszéltek. A norvég csatár hét góllal zárta a szereplését, csapatával pedig történelmet írt: Norvégia most először jutott be világbajnoki negyeddöntőbe, ahol végül csak hosszabbítás után, szoros csatában maradt alul a későbbi elődöntős Angliával szemben. A 25 éves Haaland a fejpárbajok közel nyolcvan százalékát nyerte meg, a labdaérintéseinek pedig szinte minden tizennegyedikéből gólt szerzett – ez a fajta hatékonyság az elmúlt évtizedek egyik legjobb világbajnoki mutatója.
Még nincs abban a korban, amikor egy csatár pályafutásának alkonyán jár, sőt: ha ezt a fizikai és mentális szintet tartani tudja, minden esély megvan rá, hogy még jó néhány világbajnokságon csodálhatja a képernyő előtt a rajongótábora – amelyben, valljuk be, kifejezetten sok a hölgy tag. De mi áll a gólok, a robbanékonyság és a szinte sérülésmentes szezonok mögött?
https://pulzus.hvg.hu/pszichologia/20260717_futball-mentalis-jelenlet-pszichologia-mentalis-allapot-profi-sport-foci-vb
A test, amit nem a génjei építettek
Haaland esetében a válasz nem egyetlen csodaszer, hanem egy aprólékosan felépített, minden napra kiterjedő rutin, amelyben az edzés csak az egyik elem a sok közül. Az alvás, a táplálkozás és a tudatos regeneráció legalább akkora szerepet kap, mint maga a munka az edzőpályán. Érdemes közelebbről megnézni, hogyan épül fel egy csúcsformában lévő élsportoló napja – és azt is, mi az, amit ebből egy átlagember is hasznosítani tud.
