Betöltés...

Nem elég jól rúgni: a futball legélesebb helyzetei fejben dőlnek el

A futball legélesebb helyzeteit néha az az egyetlen pillanat fogja eldönteni, hogy ki hogyan reagál. Az adott játékos szándékosan vagy bizonytalanságból torpan-e meg a tizenegyes előtt, bepánikol-e egy rossz passz után, szétesik-e egy kapott gólt követően, vagy úgy felcsigázza a teher és a nyomás, hogy egymaga viszi tovább a hátán a csapatot a dobogó felé. Nézőként ezeket a jeleneteket vagyunk hajlamosak a „fejben dől el” kategóriájába sorolni. Ám mi van, ha ez valamiféle ködös, utólagos magyarázat a játékosok által megélt emberi magasságokra és mélységekre? Mennyi köze van a profi sportteljesítménynek a mentális állapothoz? Szántai Levente sportpszichológussal és Juhász Roland korábbi válogatott labdarúgóval jártuk körbe, mi történik a játékosok fejében, amikor a stadion, a sajtó és az egész világ figyelme egyszerre nehezedik rájuk.

Az élsport ‒ így a profi futball esetén is valóban számos helyzet fejben dől el, ugyanis a modern sportban a mentális felkészítés ma már ugyanúgy különálló, komoly szakterület, mint maga az erőnlét, a rehabilitáció vagy a taktikai elemzés. Ahogy egyre világosabban látszik az is, milyen komoly szerepe van a koncentrációnak, a döntéshozatalnak, a stressztűrésnek és a hibák utáni visszaállás képességének a teljesítmény fokozásában.

A foci-vb kapcsán különösen izgalmas kérdés, mennyire fejben dől el egy-egy meccs, továbbjutás vagy akár a dobogóra jutás, és mit lehet tudni arról, hogyan készülnek mentálisan a legjobb játékosok. Azt gondolhatjuk, ha minden fejben dőlne el, akkor mindenki képes lenne győzni, hiszen mindenkinek ez a legfőbb vágya, csak eléggé akarni kell, nem? A futballban a pszichológiai állapot és a közös akarat azonban soha nem önmagában értelmezhető. Egy csapatjátékban a mentális teljesítmény összefügg a taktikával, az edzői kommunikációval, az öltözői hierarchiával, a közös rutinokkal, a korábbi sikerélményekkel, sőt azzal is, mennyire tudja egy játékos egymaga kizárni a külső zajokat. A kérdés tehát az, hogyan dolgozik együtt a fej, a láb és a komplett csapat akkor, amikor a stadion, a sajtó és az egész világ figyelme egyszerre nehezedik rá a játékosokra.

A „fejben dől el” mögött mérhető folyamatok állnak

A sportpszichológia a közbeszédnél sokkal pontosabban írja körül a mentális erőnlét fogalmát. Ilyenkor együttesen olyan tényezőkről beszélünk, mint a stressztűrő képesség, a figyelmi kontroll, a hibás megoldások gátlása, a gyors és pontos döntéshozatal, illetve az érzelmi állapot szabályozása. Ezek közül több ma már mérhető, fejleszthető, és az edzésmunkába is beépíthető.

Dopping vagy orvosi segítség? Serena Williams wimbledoni visszatérése nem csak az élsportban vet fel kérdéseket

Megkezdődött Wimbledon, a világ egyik legrangosabb tenisztornája, és az idei füves pályás szezon egyik legnagyobb szenzációja kétségkívül Serena Williams visszatérése. A hétszeres wimbledoni bajnok, 23-szoros Grand Slam-győztes amerikai legenda párosban már a Queens Clubban rendezett tornán is pályára lépett, ahol egyből győzelemmel jelezte, még mindig képes a világ legjobbjai között helyet követelni magának. A visszatérés azonban nem csak sporttörténeti pillanat. Williams ugyanis egy másik, jóval vitatottabb témában is reflektorfénybe került, miután nyíltan beszélt arról, hogy a fogyásában egy GLP–1 típusú gyógyszer segítette.

Hozzászólások

A csuklónk ereje az egész testünk állapotáról is mesélhet

A csuklónk egészsége nem csak azért fontos, hogy fájdalom nélkül gépeljünk, emeljünk vagy bevásárlószatyrot cipeljünk. A kéz szorítóereje az általános izomerő és egészségi állapot egyik egyszerűen mérhető jelzője is lehet, amelyet kutatások a későbbi szív-érrendszeri kockázattal és az életkilátásokkal is összefüggésbe hoztak. Gyógytornász segítségével mutatjuk meg, hogyan őrizhető meg a csukló mozgékonysága és ereje.