Betöltés...
Futás, szánhúzás, evezés, kitörés és falilabdázás: a Hyrox néhány év alatt globális fitneszjelenséggé vált. De mit tud ez a sport azon túl, hogy látványos és közösségi élményt ad? Pájer Bence Hyrox-versenyzővel arról beszélgettünk, kinek való, hogyan érdemes belevágni, és hol húzódik a határ a hasznos terhelés és a túlzás között.
A Hyrox manapság az egyik legnépszerűbb sportverseny világszerte, és az érdekessége az összetettségében rejlik. Futásból és funkcionális erőgyakorlatokból áll, a résztvevők nyolc kilométert futnak, és minden kilométer után egy újabb állomáson dolgoznak. Szerepel benne szánhúzás, evezés, kitörés súlyzóval és falilabdadobás is. A formátum minden versenyen azonos, így az eredmények világszerte összehasonlíthatók. Elit sportolónak sem kell lenni a rajthoz, kezdők, rutinos amatőrök és profik állnak egymás mellett, egyéniben, párban vagy váltóban.
A sport körül szinte divatjelenség alakult ki, tele közösségi médiás képekkel és fiatalos lendülettel. Felmerül a kérdés, hogy van-e mögötte valódi egészségmegőrző érték, és hosszú távon jó választás-e egy ilyen intenzív, vegyes terhelésű mozgásforma. Pájer Bence Hyrox-versenyzőként belülről látja a sportot, és a HVG Human Talks november 19-i rendezvényén is ott lesz a „Futás egy életen át – Technika, prevenció és hosszú távú egészség” című kerekasztal résztvevőjeként.
„A Hyrox eredetileg Németországból indult. Egy standardizált versenyt akartak létrehozni, ami ötvözi a futást és a funkcionális erő-állóképességi feladatokat. 1 kilométer futással indul a verseny, majd egy gyakorlat követi és ez ismétlődik 8-szor, mindig más gyakorlattal. Mivel ugyanaz a táv, a mennyiség, a súlyok, így szinte mindegy, hogy New Yorkban vagy Budapesten megyünk el egy versenyre, ugyanaz lesz a megmérettetés” – magyarázza a sportoló és azt is tisztázza, hogy a kilométerek közti állomások sorrendje is rögzített, és két kategória közül lehet választani.
Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnokként nagyon korán megtapasztalta, milyen az, amikor a teljesítmény szinte összenő azzal, amit saját magáról gondol.
„A 8 gyakorlat sorrendben: ski erg (sí ergométer), szántolás, szánhúzás, burpee távolugrással, row erg (evező ergométer), cipelés, kitörés és wallball (medicinlabdás falra dobás guggolással). Van Open és Pro kategória is, ahol az a különbség, hogy utóbbinál nagyobb súlyokkal kell dolgozni, így ebben csak annak érdemes elindulni, aki már rendelkezik megfelelő felkészültséggel és tapasztalattal” – teszi hozzá.
A sport hirtelen népszerűségét a futás reneszánszával magyarázza, ami szerinte nem független a fiatalok életmódjától. „Az elmúlt években a futóversenyek is rekordlétszámmal zajlanak és főként a fiatalok kezdtek el nagyobb arányban futni. Talán ez a nagyobb egészségtudatosságnak és a közösségi élménynek tudható be. Így nem meglepő, hogy egy javarészt futásból álló verseny, ami még pár gyakorlattal is megfűszerezi ezt, az nagy népszerűségnek fog örvendeni. Továbbá a fiatalokat vonzza, hogy egy versenynek olyan hangulata van, ahol zene szól, lehet adni a külsőségekre is és párként ugyanolyan felszerelésben tudnak indulni” – sorolja Pájer Bence.
A nők Magyarországon naponta átlagosan 75 perccel több időt töltenek háztartási munkával, mint a férfiak, miközben a kisgyerekes anyák munkába való visszatérését a bölcsődei férőhelyek hiánya és a rugalmas foglalkoztatás szűkössége is nehezíti. Gyurkó Helga fejlesztési szakemberrel arról beszélgettünk, mennyire valódi választás, hogy ki marad otthon a gyerekkel, és hogyan lesz a családon belüli munkamegosztásból hosszú távú karrier- és kereseti hátrány.
