Hasi migrén, böfögési képtelenség, újonnan meghatározott táplálási zavarok is megjelennek a Róma V kritériumrendszerben, amely összefoglalja, mit tudunk ma a bél-agy kölcsönhatás zavarairól. Ezek világszerte nagyon sok embert érintenek, Magyarországon azonban a diagnosztika és az ellátás több ponton is komoly hiányosságokkal küzd.
Mielőtt rátérnénk a Róma V. kritériumrendszerre, érdemes pár mondatban kitérni magukra a bél-agy működési zavarokra, főleg, hogy talán a legtöbb embert érintő népbetegségről van szó, a lakosság 40 százalékát érinti (a nőket valamivel nagyobb arányban). Az irritábilis bél szindróma (IBS) a legismertebb betegség a bél-agy mikrobiom kölcsönhatás zavarai közül, de ezenkívül még számos egyéb kór ismert – mondta a HVG-nek dr. Czimmer József gasztroenterológus, belgyógyász, a Pécsi Tudományegyetem docense, a PTE Klinikai Központ Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetője.
Nagy számuk és komplexitásuk miatt az orvosok mára kezdik megérteni, hogy ezeket a zavarokat mi minden válthatja ki. Ez egy rendkívül összetett betegségcsoport. Akár egy fertőzés után is kialakulhat, és az is előfordul, hogy valaki az édesanyjától kapja meg az erre való hajlamot, de nem pusztán a génjein keresztül. Az is fontos jellemzője ennek a betegségnek, hogy míg az irritábilis bél szindróma fájdalommal jár, addig más bél-agy mikrobiom kölcsönhatás zavaránál ez nincs feltétlenül így, olykor „csak” kellemetlen érzések, hasi panaszok jelentkeznek, például gyakori puffadás. A betegek kétharmada nem fordult még orvoshoz, otthon próbál megküzdeni a betegséggel.
https://pulzus.hvg.hu/egeszseg/20250929_bel-agy-zavar-puffadas-irb-pte-czimmer-jozsef-kezeles
