#mikrobiom

Mit árul el a bőrünk a test öregedéséről?

A bőr sokat elárul arról, hogyan élünk. Nyomot hagy rajta az életmód, a napfény és az idő múlása. De következtethetünk-e ezekből a jelekből a szervezet egészének állapotára is? Erre keresi a választ egy nagyszabású kutatás. Andrea B. Maierrel, a NUS Academy for Healthy Longevity alapító-igazgatójával, valamint Magali Moreau-val, a L’Oréal Research & Innovation Advanced Research tudományos vezetőjével arról beszéltünk, mit tud ma a tudomány a bőr és az egészséges öregedés kapcsolatáról, és hol vannak még nyitott kérdések.

Egészség

Új szintre lépett a bél-agy kapcsolat kutatása: a bélflóra a stresszt és a depressziót is befolyásolhatja

Sokáig úgy gondoltuk, hogy a bélflóra legfeljebb az emésztés miatt fontos, ma azonban egyre több kutatás vizsgálja a bél-agy tengely és az agyműködés kapcsolatát. A bélflóra nemcsak a szervezet működésére, hanem a hangulatra és akár a depresszió kialakulására is hatással lehet. De vajon valóban a bélben keresendők a lelki egészség rejtett összefüggései? A tudomány új válaszokat keres arra, hogyan kommunikálnak a bélbaktériumok az aggyal. Dr. Boros András, a Semmelweis Egyetem adjunktusa segít eligazodni az új kutatásokban.

Egészség

Fontos heti harmincféle növényi eredetű ételt fogyasztani? És miért pont ennyit?

A heti harmincféle növényi eredetű étel fogyasztása az elmúlt években látványos táplálkozási trend lett, de első hallásra sokaknak irreálisnak tűnhet. Pedig nemcsak zöldségek és gyümölcsök számíthatnak bele, hanem hüvelyesek, gabonák, magvak, fűszerek, teák, sőt bizonyos esetekben a kávé és az étcsokoládé is. A kérdés inkább az, mennyire kell komolyan venni a harmincas számot, és mit tudunk biztosan arról, hogyan hat a növényi sokféleség a bélmikrobiomra.

Egészség

Lehet, hogy a bélbaktériumoknak is van beleszólásuk a menopauzába?

A menopauzáról legtöbbször a hormonok, a hőhullámok, az alvászavar vagy a testsúlyváltozás jut eszünkbe, pedig a változókorban a bélrendszer is fontos szereplő lehet. Az utóbbi évek kutatásai szerint a bélmikrobiom és a hormonrendszer oda-vissza hatnak egymásra: a bélbaktériumok beleszólhatnak az ösztrogén-anyagcserébe, miközben a csökkenő ösztrogénszint maga is átalakíthatja a bél-, a szájüregi és a hüvelyi mikrobiomot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy máris létezne menopauzára való csodaprobiotikum – inkább egy új szemléletet ad ahhoz, hogyan gondolkodjunk a női egészségről. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.

Egészség

Időszakos böjt és fogyás: már nyolc hét alatt átalakulhat a bélflóra

Az időszakos böjt, különösen az időben korlátozott táplálkozás egyre nagyobb figyelmet kap az elhízás kezelésében és az egészségre gyakorolt hatásában. Egy friss kutatás szerint már nyolc hét is elég lehet ahhoz, hogy az étkezések időzítésének megváltoztatása átalakítsa a bélflórát, és kimutatható változásokat idézzen elő a szervezet anyagcseréjében. A kutatók azt találták, hogy ezek a biológiai átrendeződések szorosan összefüggnek a fogyással, valamint a vérnyomás és az inzulinérzékenység javulásával. Az eredmények új megvilágításba helyezik, hogyan hat az étkezés időzítése nemcsak a testsúlyra, hanem a szervezet mélyebb anyagcsere-folyamataira is.

Egészség

Egy új kutatás szerint már két nap zabfogyasztás javíthat a koleszterinszinten

Mi lenne, ha a koleszterinszintünk javításához nem hónapokig tartó diétára, hanem mindössze két napra lenne szükség? Egy új német kutatás szerint a rövid, intenzív zabdiéta meglepően tartós anyagcsere-előnyökkel járhat. A történet azonban nem ennyire egyszerű: úgy tűnik, nem mindenkinél működik ugyanolyan hatékonysággal.

Egészség

A boldogság a gyomorban kezdődik? – A bél–agy tengely meglepő hatása a mentális egészségre

A bél–agy tengely működése ma már nem pusztán tudományos érdekesség: egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és a bélmikrobiom közvetlen hatással van a mentális egészségre, a hangulatra és a stresszkezelésre. Vajon tényleg a „második agyunk” irányítja, hogyan érezzük magunkat nap mint nap? És ha igen, mennyiben múlik mindez azon, mit eszünk? A válaszok nemcsak meglepőek, hanem a mindennapi döntéseinket is alapjaiban változtathatják meg.

Egészség

Nemcsak a vérkép árulkodik: az inzulinrezisztencia súlyosságát a bélmikrobiom is jelezheti

Mi lenne, ha egy egyszerű mintavétel megmutatná, mennyire súlyos az inzulinrezisztencia, és milyen irányba halad a 2-es típusú diabétesz? Egy friss kutatás szerint a bélflóra összetétele – gépi elemzéssel – képes lehet feltárni azokat a rejtett mintázatokat, amelyek az anyagcserezavarok mögött állnak. A mikrobiom ez alapján nemcsak következménye, hanem aktív alakítója is lehet a cukorbetegségnek.

Egészség

Hogyan alakítja az edzés a mikrobiomunkat?

A sportteljesítményről a legtöbben még mindig az izmok és az edzés intenzitása alapján gondolkodnak, pedig a legújabb kutatások szerint a bélmikrobiom legalább ennyire fontos tényező lehet. A bélbaktériumok összetétele ugyanis az energiafelhasználásra, a regenerációra és akár a teljesítményre is hatással van. Egy friss vizsgálat arra jutott, hogy a sport és a sportolói étrend együtt formálja a mikrobiomot, nem mindig előnyös irányba.

Egészség

3. Az étkezés mint longevitytaktika – mit egyél és miért?

Mit egyek, hogy egészséges legyek? – ezt a kérdést mindannyian feltesszük, mielőtt elveszünk a diéták dzsungelében. Paleo, keto, vegán – mindegyik mást javasol, és közben egyre kevésbé értjük, mi is lenne jó igazán. Pedig a válasz egyszerű! Nem a „mit ne egyél" listára kell fókuszálni, hanem arra, hogy mit raksz a tányérodra, és az hogyan hat az izmaidra, az anyagcserédre és a bélmikrobiomodra. Az edzés elindítja a változást, de az étrend tart pályán és dönti el, hogy épülsz, vagy leépülsz. A cél nem a trendi diéta, hanem egy fenntartható étkezési minta, amely védi a testösszetételed, támogatja az anyagcserédet, és együtt dolgozik a bélmikrobiomoddal.

Egészség

Bél-agy zavar: magyarok millióinak puffad a hasa, és nem tudják, miért

A magyar lakosság 40 százalékát érinti az a titokzatos, de a kutatók által egyre inkább megismert betegségcsoport, amelyet a bél-agy kölcsönhatás zavarainak szoktak nevezni. Hogyan befolyásolja a bélmikrobiom a hangulatot, milyen mentális zavarokkal járhat együtt ez a betegség, és hogyan adhatják át a hajlamot az anyák a gyermekeiknek? Mik a legfőbb tünetek, és milyen kezelési lehetőségek vannak? Czimmer József, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetője mondta el.

Egészség

Veszekednek vagy jól elvannak? Agyunk és belünk folyamatosan kommunikálnak

A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértőinkkel a bél-agy tengely működésének eredtünk nyomába. Mentális egészségünk befolyásolja a gyomor-bélrendszert, de belünk állapota (mikrobiomja) is kihat érzékelésünkre, pszichés világunkra. Megnézzük, hogy milyen kontrollt tudunk gyakorolni ez ügyben, és mit kell elengednünk, hogy létrejöjjön az igazi öngondoskodás.

Pszichológia

Schwab Richárd gasztroenterológus szerint megbocsátóbbnak kell lennünk a testünkkel

Tanulni, változni, megelőzni, egészségben sokáig élni – az öngondoskodás egészen új magyar formáit propagálja az ország gasztroenterológus-edukátora, akit az újabb orvosi felismerések, a bél-agy tengely, a mikrobiom és a pszichés állapotok összefüggéseiről is kérdeztük.

Pszichológia

Boldogságbacik – Depresszió és mikrobiom

A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?

Pszichológia

Egy különleges kapcsolat: A bél–agy tengely

A nyugati orvostudomány egészen a közelmúltig sem a diagnózisnál, sem a gyógyításnál nem vette figyelembe, hogy az emberi test nem egymástól független részek egésze. Az pedig, hogy az agy, a bél és a bélben élő mikroorganizmusok sem külön-külön működnek, hanem folyamatosan kommunikálnak egymással, egészen forradalmi felismerésnek számít.

Pszichológia