„Megbocsátóbbnak kell lennünk a testünkkel” – vallja Schwab Richárd gasztroenterológus a vele készült interjúban. Tanulni, változni, megelőzni, egészségben sokáig élni – az öngondoskodás egészen új magyar formáit propagálja az ország gasztroenterológus-edukátora, akit az újabb orvosi felismerések, a bél–agy tengely, a mikrobiom és a pszichés állapotok kapcsolatáról is kérdeztük.
A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan? Szakács Hanna pszichológus a depresszió és a mikrobiom összefüggéséről írt.
A fejem fáj vagy a lelkem? – teszi fel a kérdést Megyeri Zsuzsanna pszichológus cikkében. Ahogy szerelem képes arra, hogy az egekbe repítsen és minden bajunkat elmulassza, a kiábrándulás vagy a csalódás is válhat betegségek, testi nyavalyák okozójává. Még akkor is, ha ezeket a tüneteket nem kapcsoljuk össze a kapcsolati problémákkal. Sőt. Valójában annál inkább.
Ahogy ebből is kiderül, az egyik legerősebb érzelmi és társas kötelék az életünkben a párkapcsolat. Bár elméletben jól tudjuk, hogy két egyenrangú személy szabad döntésén alapul, gyakran elkövetjük azt a hibát, hogy a kapcsolat szinte minden mozzanatát megpróbáljuk az irányításunk alá vonni. Harmat László pszichológus, egyetemi docens tanácsokat ad arra nézve, hogyan jöhetünk ki a kontrollmániából.
Ha a környezet impulzusaira figyelünk, belső elvárássá válhat, hogy miként kell kinéznünk ahhoz, hogy tetsszünk. Hogyan befolyásolja a testképünk az ismerkedést és a pártalálást, illetve az erotikus érdeklődésünket? Többek között erről kérdeztük Váradi Fanni szexuálpszichológust.
Sokan evéssel reagálnak arra, ha szomorúak, dühösek, magányosak vagy éppen unatkoznak. Ők jellemzően bizonyos ételeket kívánnak meg, amelyeket azonnal el is fogyasztanak, anélkül, hogy valódi éhséget éreznének. Lukács Liza evészavarokkal foglalkozó szakpszichológus a vele készült interjúban arról beszél, miért kapott ilyen fontos szerepet az evés, és mit tehet az, aki egészségtelen étkezési mintákat sajátított el gyerekkorában.
Biztonságban, támogatottságban és szeretetben érzik magukat a lelkileg egészséges család tagjai. Az összetartozás mellett lehetőség van mindenki számára, hogy függetlenül is boldoguljon a saját életében. Az ilyen családban készülhetnek fel igazán a gyerekek a felnőttkorra – állítja Filep Orsolya Veronika pszichológus írásában.
„Tudomásul kellene venni, hogy a gyerekek nem egyformák” – állítja Gyarmathy Éva pszichológus. Már évtizedekkel ezelőtt leírta Vekerdy Tamás, hogy az iskola betegít, de mások is figyelmeztettek, hogy a közoktatás sok gyereknek okoz túlzott szorongást, stresszt, ami aztán könnyen pszichoszomatikus tünetekben jelentkezik. Erről kérdeztük a neveléslélektani szakértőt.
A stressz olyan, mint a rosszul nevelt vendég: nemcsak bejön, hanem át is jár egyik szobából a másikba. Ha a munkahelyen rossz napunk volt, előbb-utóbb megtalálja az utat az otthoni vacsoraasztalig. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus a spillover és a crossover jelenségével ismertet meg minket.
A böjt több és más, mint az éhezés. Ha a mindfulnessnek nevezett hozzáállással közelítünk hozzá, testet és lelket átalakító folyamattá válhat, amely segít mentálisan is ráhangolódni saját magunkra, miközben fizikailag is kifejti a gyógyhatását. Ezzel foglalkozik a legjobb böjtfajtákról szóló cikkünk.
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazin kapható az újságosoknál, benzinkutakon, nagyobb élelmiszerboltokban. Online is megrendelhető.
