Betöltés...
Van kapcsolat, amelyben magabiztosak és felszabadultak vagyunk, egy másikban féltékenyebbek, bizonytalanabbak vagy éppen sokkal szenvedélyesebbek. Ugyanaz az ember is egészen más oldalunkat hozhatja elő attól függően, kit szeretünk, mennyire bízunk benne, és milyen tapasztalatokat viszünk magunkkal a kapcsolatba. Hevesi Krisztina szexuálpszichológus azt járja körül, miből áll össze az az érzés, amelyet egyszerűen csak szerelemnek nevezünk.
Cupidót nem véletlenül nevezik olykor a földkerekség legnagyobb pancserének, hisz évezredek óta lődözi a nyilait, mégis óriási hibaszázalékkal dolgozik. „A plátói szerelem vegetáriánus tigris” – fogalmazott híres írónk, Molnár Ferenc. A szerelem az egyik legvágyottabb, legeuforikusabb emberi érzés, de veszélyes érzelmi befektetés is, hisz veszteség és fájdalom forrása lehet.
Talán ezért is igaz, hogy míg korábban a szexualitást fojtottuk el, ma az érzelmeinket, ami gyakran az intimitástól való félelem formájában jelentkezik. Azok a bástyák azonban, amelyek a sérülésektől védenek meg, egyben a legmámorosabb emberi élmények megélésétől is megfoszthatnak.
Sokak életében eljön az a pont, amikor már nem elég, hogy „működik” az életük. Lehet, hogy kívülről minden rendben van, mégis megjelenik egy nyugtalanító érzés: másra lenne szükségem, de nem tudom pontosan, mire. Az életközepi válság ilyenkor nem feltétlenül baj, hanem annak a kezdete, hogy végre komolyabban vesszük a saját kérdéseinket.
A csuklónk egészsége nem csak azért fontos, hogy fájdalom nélkül gépeljünk, emeljünk vagy bevásárlószatyrot cipeljünk. A kéz szorítóereje az általános izomerő és egészségi állapot egyik egyszerűen mérhető jelzője is lehet, amelyet kutatások a későbbi szív-érrendszeri kockázattal és az életkilátásokkal is összefüggésbe hoztak. Gyógytornász segítségével mutatjuk meg, hogyan őrizhető meg a csukló mozgékonysága és ereje.
