Betöltés...

#szerelem

A társfüggőség sokszor nem a párkapcsolatban kezdődik, hanem a családi múltban

A társfüggőség sokszor nem ott kezdődik, ahol először látványossá válik: nem az első rossz párkapcsolatban, nem a szakítástól való rettegésben, és nem abban a mondatban, hogy „én csak segíteni akarok”. A háttérben gyakran családi minták, elhallgatott traumák, szorongások és generációkon át ismétlődő kapcsolati forgatókönyvek állnak. Kapitány-Fövény Máté pszichológus írása azt mutatja meg, hogyan válhat az elhagyástól való félelem, az önfeladás és a kontroll nemzedékről nemzedékre öröklődő működésmóddá – és hogyan lehet mégis átírni ezt a történetet.



Erről a 7 függőségről a legnehezebb leszokni

A függőségekről legtöbbször az alkohol, a cigaretta vagy az illegális drogok jutnak eszünkbe. A szakemberek és az érintettek tapasztalatai szerint azonban nem feltétlenül ezek azok a szenvedélyek, amelyektől a legnehezebb megszabadulni. Egyes viselkedések, érzelmi kötődések vagy akár hétköznapi szokások is olyan erős kapaszkodóvá válhatnak, hogy leküzdésük sokszor nagyobb kihívást jelent, mint azt elsőre gondolnánk.


Nem minden féltékenység a szerelem jele – kamaszok is kerülhetnek bántalmazó kapcsolatba

A tinédzserkor telis-tele van tanulnivalóval magunkról, a másikról, a világról. A párkapcsolat vagy maga a „randizás” egészen új készségek alkalmazását igényli a serdülőtől. Az első romantikus kapcsolatok ennek a tanulásnak a terepei és a későbbi párkapcsolatok szempontjából fontos mérföldkövei is egyben, de sajnos előfordul, hogy az első szerelmek nem jó emlékeket, hanem a bántalmazás nyomait hagyják maguk után.


Amikor a béke kedvéért lassan eltűnünk önmagunkból – hol kezdődik az önalávetés egy kapcsolatban?

Messziről nézve a dinamika egyszerűnek tűnik: az egyik fél domináns, parancsolgató, nagyhangú, a másik pedig tojáshéjon lépkedve kering körülötte, lesve minden hangulati rezdülését. Az erősebb diktál, a gyengébb csendesen fejet hajt, a konfliktusok rövidek, ha egyáltalán vannak még, és a viták egyoldalú utasításokban érnek véget. Belülről már sokkal összetettebb a kép. Dajka Emőke pszichológus írása.




Mintha találkoztatok volna már egy másik életben

Mi lenne, ha azt mondanám, létezik az igazi? Lehet, hogy egyedül vagy, lehet, hogy fásult kapcsolatban élsz, de a lelked mélyén még hiszel abban, hogy rád is vár valahol valaki. Vele már az első találkozásnál úgy érzed, mintha villám csapott volna beléd. Ha a végsőkön túl is kitartasz, akkor elérheted, ami keveseknek sikerül: újra egyesülhetsz a lelked másik felével, az ikerlángoddal.



Így készül a nagy Ő

Sokak számára az élet egyik célja az igazi megtalálása lehet. Vajon honnan ered és mi a gond azzal, ha lányregényszereplőként monitorozzuk a másik nemet?



Volt már szerelmes a viszonzatlan szerelembe?

Mi kell ahhoz, hogy érett felnőttként reménytelenül vágyakozzunk valaki elérhetetlen után? Egy fiatal nő történetéből kiderül, hogy semmi patológiás, szinte logikusan követték egymást a lépések. Mégis sokat elárul rólunk az ilyen helyzet, és az is, hogy miként tudunk kijönni belőle.



Így hat a pornó a vágyainkra

A felnőttfilmek beépültek a hétköznapjainkba, észrevétlen kötődést, függőséget kialakítva, kiváltképp a férfiak esetében. Vajon megismerik-e az új generációk a szerelmet, a vágyat a valós emberek iránt?