Betöltés...
A szingliségnek is lehetnek előnyei, például több lehetőségünk nyílhat új dolgokat kipróbálni és önállóbban alakítani az életünket. Nem mindegy azonban, hogyan tekintünk erre az élethelyzetre.
A statisztikák szerint a válásokat valóban gyakrabban kezdeményezik nők, de ez nem jelenti azt, hogy könnyebben szakítanának, vagy egyik napról a másikra döntenének. Sok kapcsolatban épp az a fél fárad bele előbb, aki hosszú ideje próbál beszélni a problémákról, javítani a kapcsolaton, és visszajelzést kérni a másiktól. Balog Andrea pszichológus szerint ezért tűnhet a szakítás az egyik félnek váratlan robbanásnak, miközben a másiknak már régóta tartó folyamat vége.
Egy elvált apa új kapcsolata ritkán indul tiszta lappal: ott vannak a gyerekek, a korábbi családhoz fűződő kötelékek, a bűntudat, az időbeosztás és az új partner saját vágyai is. Ha a férfi minden helyzetben apaként dönt, a párkapcsolata sérülhet; ha viszont a gyereket szorítja háttérbe, súlyos hiányérzet maradhat benne. Almási Kitti klinikai szakpszichológus arról ír, hogyan ütközhetnek válás után az apai és a férfiszerepek, és miért nem az elfojtás, hanem az őszinteség adhat esélyt az új egyensúlyra.
A társfüggőség sokszor nem ott kezdődik, ahol először látványossá válik: nem az első rossz párkapcsolatban, nem a szakítástól való rettegésben, és nem abban a mondatban, hogy „én csak segíteni akarok”. A háttérben gyakran családi minták, elhallgatott traumák, szorongások és generációkon át ismétlődő kapcsolati forgatókönyvek állnak. Kapitány-Fövény Máté pszichológus írása azt mutatja meg, hogyan válhat az elhagyástól való félelem, az önfeladás és a kontroll nemzedékről nemzedékre öröklődő működésmóddá – és hogyan lehet mégis átírni ezt a történetet.
Hat hét futballőrület, éjszakába nyúló meccsek, eltűnő férjek és egyre hosszabb teendőlisták – sok családban így telik a 2026-os labdarúgó-világbajnokság. Miközben a szurkolók számára a foci-vb az év legnagyobb sporteseménye, a párkapcsolatokban könnyen feszültséget okozhat a megváltozott napirend és a megnövekedő láthatatlan munka. De valóban a futball a probléma, vagy inkább az, amit felszínre hoz? Hogyan lehet ezt az időszakot úgy megélni, hogy ne a konfliktusokról, hanem a kölcsönös megértésről szóljon. Mit tehetünk azért, hogy a döntő sípszaváig ne egymás idegeit, hanem inkább a kapcsolatunk rugalmasságát tegyük próbára?
Ha valakinek fáj a torka, elmegy a háziorvosához. Ha a lába bicsaklik ki, akkor a sebésszel konzultál. De mit csinál az, akinek a házassága akad el? Mihalec Gábor párterapeuta írása.
Gyakori, hogy a kezdeti lelkesedés után a párkapcsolatban eltérő szexuális vágyszint alakul ki. Ez normális folyamat, azonban ebben a szakaszban megjelenhet a visszaélés, a manipuláció a szexualitással. Meddig tekinthetők még ártatlannak ennek formái, és honnantól kezdve jelent problémát?
Ha gyerekként nem kaptuk meg azt a figyelmet és biztonságot, amire szükségünk lett volna, felnőttként újraépíthetjük ezt a kapcsolatot – önmagunkkal. A belső anya és a belső gyermek kapcsolatának tudatos alakítása nemcsak a múlt sebeit enyhíti, hanem valódi belső stabilitást és szabadságot is adhat.
Fiktív vonzódásaink is az életünk részét képezik.
Életünk első pillanatától fogva társak között élünk, tapasztalunk, szerzünk élményeket, és tanuljuk, alakítjuk érzéseinket. A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértő szerzőinkkel annak eredtünk a nyomába, hogy miként lehetnek a kapcsolataink a lehető legjobbak. Mikor engedjük el őket, és mikor álljunk ki értük, vállalva a sebezhetőségünket.
Tényleg betegséghez vezet, ha magányosak vagyunk? Hogyan gyógyíthatnak minket emberi kapcsolataink? Miként befolyásolja mentális egészségünket, ha szeretve vagyunk, és miként, ha falakat húzunk magunk köré? A HVG Extra Pszichológia Magazin új podcast-műsora, a Hogy vagy? a fenti kérdésekre keresi a választ szakértők közreműködésével.
