Betöltés...
Ha gyerekként nem kaptuk meg azt a figyelmet és biztonságot, amire szükségünk lett volna, felnőttként újraépíthetjük ezt a kapcsolatot – önmagunkkal. A belső anya és a belső gyermek kapcsolatának tudatos alakítása nemcsak a múlt sebeit enyhíti, hanem valódi belső stabilitást és szabadságot is adhat.
Talán mindegy, mi miatt is, de ha édesanyánk nem tudta megadni nekünk, amire egykor leginkább szükségünk volt, felnőttkorunkra megpróbálkozhatunk megadni önmagunknak: a figyelmet, a törődést, a gyengédséget. A szeretetet.
Az anya-lánya kapcsolat felnőttként is tovább él bennünk. Anyánk hangján szól a fejünkben a támogatás és a bátorítás, de a belső kritikusunk is, és ettől elakadunk, elbizonytalanodunk és kételkedni kezdünk.
Az anyaseb gyógyulása során az a feladatunk, hogy a belső anyánkat a valódi anyánk másolatából olyan anyává formáljuk, amilyenre mindig is vágytunk: olyan belső anyává, aki pontosan és teljes mértékben kielégíti szükségleteinket, aki támogatni tud minket, hogy sikereket érjünk el, és valódi önmagunkért szeret.
Akár akaratlanul is gátjai lehetünk annak, hogy gyerekünk egyszer bátran a saját útjára lépjen. Milyen érzések jöhetnek fel a felnőtté válás időszakában, és hogyan befolyásolják, amit teszünk? És miért olyan erősek ezek az érzések? Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta írása.
