Az utóbbi évtized kutatásainak alapján ma már tudjuk, hogy a testünk és a lelkünk folyamatos kommunikációja hatással van a fizikai és a mentális egészségünkre, a közérzetünkre és az érzelmeinkre is. Az úgynevezett bél–agy kapcsolat ma az egyik legizgalmasabb kutatási terület, a megértése pedig közelebb vihet a jobb és egészségesebb élethez.
A bél–agy kommunikáció feltörekvő tudományága előrevetíti azt is, hogy az egészségügyi ellátórendszernek is át kell alakulnia, hogy ne csak az egyes részeinket kezelje, hanem összetett egységként tekintsen ránk.
Érdekes módon a nyelv az orvostudománynál jóval korábban megragadta a bél és az agy közötti kapcsolatot, hiszen amikor azt mondjuk, hogy zsigerből reagálunk vagy remeg a gyomrunk, esetleg gyomorforgatónak találunk valamit, akkor pont arról a jelátadásról beszélünk, amely az agyunk és a második agyunk, azaz a bélrendszerünk között zajlik.
Az emésztőrendszerünket hajlamosak vagyunk olyan gépezetnek tekinteni, amely feldolgozza és hasznosítja a beérkező táplálékot, a fel nem használható részektől pedig megszabadul. Pedig ennél sokkal többre képes, és sokkal nagyobb szerepet játszik a testünk működtetésében.
