Betöltés...
A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?
Az emberi bélrendszert benépesítő mikrobióta-közösség (a mikrobióták összessége a mikrobiom) leginkább baktériumokból áll, de a vírusok, egysejtű organizmusok, gombák és egyéb apró lények is színesítik az emésztőrendszer társadalmát. Világrajövetelünk után még az anyánk mikrobiomja határozza meg a miénket is, felnőttkorra azonban már leginkább az étkezésen múlik, pontosan kik és milyen arányban lakják a beleinket. Ez nagyszerű hír, hiszen miénk az irányítás, és így tulajdonképpen magunk is befolyásolhatjuk testi-lelki egészségünket.
Neurotranszmittereink diétája
Az állatokon és embereken végzett tudományos vizsgálatoknak köszönhetően ma már köztudott, hogy a bélrendszerben élő baktériumok képesek az olyan neurotranszmitterek (idegrendszeri hírvivők) kiválasztására, mint a dopamin, a szerotonin és a norepinefrin, illetve, hogy a mikrobiomot érintő bizonyos kezelések hatással vannak e neurotranszmitterek szintjére az agyban. A kémiai folyamatok mellett a bolygóideg, a testünk leghosszabb idege fizikai összeköttetést is lehetővé tesz a központi idegrendszer, a mellüreg és a hasüreg között, azaz a bél–agy tengely működésében kulcsfontosságú a szerepe.
A bélmikrobiom vizsgálata a depresszióval élő személyekben rendkívül ígéretes kutatási terület. Az életminőséggel konzisztens kapcsolatot mutató baktériumfajták beazonosítása az egyszerű, étkezésen és táplálékkiegészítőkön alapuló, de legalábbis azokat is alkalmazó kezelések lehetőségét rejti magában. A coprococcus, valamint a dialister névre hallgató baktériumfajták eddigi ismereteink alapján elég jó jelölteknek tűnnek: a mentálisan kiegyensúlyozott vizsgálati résztvevők mikrobióta-összetételében szép számmal megtalálhatók, míg a depresszióval diagnosztizált személyekben rendszerint kisebb a számuk.
A nagy kérdés persze az, hogyan támogathatjuk a boldogságbacik jelenlétét. A coprococcus és a dialister kedvenc diétája szerencsére egyszerű recept alapján áll össze: azzal növelhetjük leghatékonyabban a számukat, ha felturbózzuk a napi rostfogyasztásunkat, illetve, ha nassolni támad kedvünk, akkor lehetőleg az olajos magvakat válasszuk.
A terapeuta nem mondja meg, mit kellene gondolnunk vagy hogyan kellene élnünk, hanem olyan elfogadó kapcsolatot teremt, amelyben közelebb kerülhetünk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz. Carl Rogers személyközpontú megközelítése több mint hetven év után is a pszichoterápia egyik meghatározó irányzata. Garai Nikoletta pszichológus, egyetemi tanársegéd írása.
