Betöltés...
A ViennaUP keretében rendezett Longevity Business Forumon már nemcsak orvosok és kutatók, hanem startupok, befektetők, diagnosztikai cégek és wellness-szereplők is ugyanazt a kérdést forgatták: hogyan lehet üzletet építeni arra, hogy tovább éljünk egészségben? A longevity Európában láthatóan kilépett a laborból, és elkezdett iparággá szerveződni.
40 éve kutatja az emlő rosszindulatú daganatait Kulka Janina patológus. Az elhivatott diagnosztát abból az alkalomból kerestük meg, hogy nemrég Vladimir Totovic-díjban részesült a patológia területén végzett kiemelkedő tevékenységéért.
Ma már néhány nap alatt feltérképezhető egy daganat genetikai háttere, ritka betegségek gyanúja esetén DNS-elemzést kérnek, és egyre többször halljuk, hogy az orvoslás jövője személyre szabott lesz. Ennek a genetikai forradalomnak az egyik legfontosabb és legvitatottabb alakja volt Craig Venter, aki nemcsak felgyorsította az emberi genom feltérképezését, hanem azt a kérdést is új szintre emelte: kié valójában az élet kódja?
Egy magyar kutatócsoport az immunrendszer működésén keresztül vizsgálta meg, hogy a mozgás miként befolyásolja a szervezet védekezőképességét. Kvell Krisztián, Garai Kitti és Kisjós Bálint pécsi kutatókkal beszélgettünk.
Az Ultrabalatonon indulók is megtapasztalhatják, hogy önmaguk és az esetleges holtpontok legyőzéséhez fizikai, mentális és érzelmi akadályokat is le kell küzdeniük. Mi történik a futók szervezetében a 30. kilométer táján? Miért jutnak el a férfiak gyakrabban a (vég)kimerülés határáig, mint a nők? És mikor érdemes megkötni az Odüsszeusz-szerződést?
Az agyműködés karbantartójaként is hirdetett Ginkgo biloba (páfrányfenyő) Európában talán a legszélesebb körben használt gyógynövény, amelyet kifejezetten az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás megelőzésére fogyasztanak.
A hosszú és dús haj immár nem genetika kérdése, bárki számára elérhető a manapság oly divatos, az eredeti hajhoz erősíthető hajpótlásoknak köszönhetően. Ártatlan beavatkozásnak tűnhet, azonban amerikai kutatók egészen más eredményre jutottak.
Van az a pillanat, amikor egy szó kezd kiüresedni. Nem tartalom híján, hanem mert túl sokan próbálják ráaggatni nagyon is különböző, néha kifejezetten kétes ajánlataikat. Érzésem szerint a longevityvel most pontosan ez történik.
A sejtjeinkben folyamatosan zajlik egy láthatatlan karbantartás: fehérjék milliói készülnek, hajtogatódnak, javulnak vagy tűnnek el. Ha ez a finom egyensúly – az úgynevezett proteosztázis – felborul, a hibás fehérjék felhalmozódnak, ami számos öregedéssel összefüggő betegséghez vezethet. Dr. Somogyvári Milán molekuláris biológussal arról beszélgettünk, hogyan működik a sejtek „minőségbiztosítása”, és mit tehetünk azért, hogy ez a rendszer minél tovább jól működjön.
Az 1990-es évek elején, amikor elkezdtem pszichiáterként dolgozni, még az volt a jellemző, hogy a pácienseket vagy a mentő vitte be kórházba, vagy jó esetben önként vállalták a kezelést valamelyik szakambulancián, gondozóban. Akkor még kellemetlen volt, ha kiderült valakiről, hogy pszichiáterhez jár. Ma már más a világ, de ma is szükség van toleranciára, önszeretetre, hogy elfogadjuk a helyzetet. Csak ne essünk át a ló túloldalára.
Helyettesítheti a gyerekvállalást, de elő is készíthet rá, ha kisállatot tartunk. Milyen evolúciós és lélektani okok miatt neveljük (szívesen) egy más faj egyedeit? Mikor válik társ- vagy gyerekpótlékká egy állat, és tényleg olyan hatékonyan oldja-e a stresszt és a magányt, mint azt sokan hiszik?
Tanulni, változni, megelőzni, egészségben sokáig élni – az öngondoskodás egészen új magyar formáit propagálja az ország gasztroenterológus-edukátora, akit az újabb orvosi felismerések, a bél-agy tengely, a mikrobiom és a pszichés állapotok összefüggéseiről is kérdeztük.
A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?
Megfelelő körülmények között szinte bárki hajlamos lehet arra, hogy tévhiteket és összeesküvés-elméleteket kövessen, nem csoda, hogy manapság már az elitben is egyre többen hangoztatnak efféle nézeteket. Mi az a tévhittölcsér és hogyan lehet lecsúszni benne? Miért hajlamosabbak a szemléletbeli eltévelyedésre azok, akik anyagi gondokkal küszködnek vagy narcisztikus személyiségek? Melyik három kérdéssel leplezhetjük le a tévhiteket? És mi köze a kényszeres kézmosásnak a bűnbakkereséshez?
„Vigyázz a gondolataidra, mert szavakká válnak” – tartja a híres mondás, és itt még nincs vége. A szavakból tettek, a tettekből szokások, a szokásokból mintázatok lesznek, a tovagyűrűző hatások pedig mederbe terelik egész életünk alakulását.
Ébren töltött időnk felében lélekben nem ott vagyunk, ahol éppen vagyunk. Figyelmünk elkalandozik, problémákon rágódunk: ez vezetőként különösen kellemetlen tapasztalat. A tudatos jelenlét gyakorlásával nemcsak jobban tudunk összpontosítani a munkában, de végre jelen lehetünk a pillanatban is.
Az érzelmek gyakorlása, a társas kötődés erősödése, a hétköznapi gondoktól való menekülés – sorolják a pszichológusok, mire lehet jó, ha történelmi filmeket nézünk. Mikor lehet hasznos a nosztalgiázás? Miért élünk át gyászt, ha meghal a kedvenc szereplőnk? És miben hat ránk másként a Hunyadi, mint A Bridgerton család?
A viszonylag fiatalnak számító pozitív pszichológia azt szeretné elérni, hogy a lélektan tudománya ne csak az élet legrosszabb dolgainak a kijavításán fáradozzon. A pszichológia legalább olyan mértékben legyen az erő és az emberi kiválóság tudománya, amilyen mértékben a gyógyításé.
Nincs különbség egyéni vagy csoportos kirekesztés között, minden közösségből való kizárás a társadalmi normákról is árulkodik. Milyen érzelmeket élnek át a kirekesztettek, és hogyan lehet ezekkel megküzdeni? Miért van (e téren is) nagyobb felelőssége a politikusoknak? És hogyan működik a társadalmi lelkiismeret?
