Betöltés...
Nagyon sokféle negatív érzést válthatnak ki belőlünk az éghajlatváltozással és a természet pusztulásával kapcsolatos jelenségek, ám az ökoszorongásnak lehet pozitív hatása is a pszichénkre. Van-e különbség a „hagyományos” és a klímaszorongás között? Miért rossz módszer negatív hírekkel riogatni? Hogyan juthatunk el a solastalgiától a biofíliáig?
Egy friss kutatás új megvilágításba helyezi a szülők válásának hosszú távú egészségügyi következményeit.
A pénzügyi döntéseinket nem pusztán a logika, hanem az érzelmek, különféle mentális csapdák és társadalmi hatások is alakítják. A felelőtlen költekezést ezért csak stabil önismerettel és tudatossággal tudjuk elkerülni, különösen olyan időszakokban, amikor még az állam is fogyasztásra ösztönöz. Mit kell tudni a csoportnyomás hatásáról? Miért veszélyes a mentális könyvelés? És mi fán terem a hedonikus adaptáció?
Egy új kutatás szerint sokan küzdenek ADHD-val, ám kevesen kérnek segítséget. Életük megváltozhat a megfelelő támogatással.
Amiben nem vagyunk biztosak, hogy szükségünk van rá, arra biztosan nincs szükségünk. Ez az egyik alapszabálya a manapság egyre népszerűbb „belső ökológia” mozgalomnak. De hogyan kezdjünk a rendrakáshoz? Kívülről vagy belülről induljunk? Mi legyen azokkal a tárgyakkal, amelyekhez emlékek, érzelmek fűznek?
Az ősidőkbe nyúlik vissza mély kapcsolódásunk a természethez, és a saját érdekünkben nagyon jól tesszük, ha a napjainkra igencsak kihűlt viszonyt újra felmelegítjük.
Hangok, fény, hőmérséklet, a Föld gravitációs ereje, családunk, barátaink, kollégáink. Orientációs pontok, amelyek nélkül elveszettek vagyunk. Vagy mégsem? Mi történik, ha egy órára kiszakadunk az ingerek megszokott konstellációjából? És ha 14 hónapra?
A neurodiverzitás idegrendszeri sokszínűséget jelent, és az utóbbi években az autistákkal foglalkozó szakemberek kulcsszavává vált világszerte. Már a névválasztásnál is jelezte elkötelezettségét e paradigma iránt a Neurodiverz Műhely, amelynek vezetője és egyik megálmodója a gyermekpszichiáter. Miben jelent változást a neurodiverzitás-paradigma a korábbi megközelítésekhez képest?
A legjobb természetes vérnyomáscsökkentő és kapcsolatépítő „szer” – állítják kutatók a napokban világnappal ünnepelt ölelésről. De miért erősíti az önbizalmat is? Milyen betegségeket gyógyíthat? Kiknek írják fel receptre és kiket irritál? És tényleg működik egy párnával is?
Egy hosszúkövetéses vizsgálat során arra jutottak kutatók, hogy a gyerekkorban elszenvedett traumák még életünk utolsó időszakában is hatalmas lelki fájdalmat okozhatnak.
„Vagyok, mint minden ember: fenség” – tett kísérletet Ady Endre az egészséges önszeretet megfogalmazására. Egészségtelen változata, a kóros narcizmus korunkat jellemző, sztárságra áhítozó, szeretetéhes viszonyulás.
Egy történelemformáló nagypolitikai lejáratás, egy munkahelyi érdekellentét, vagy az, ahogyan egy anyós fúrja a vejét – ez mind lehet karaktergyilkosság. De mit takar pontosan ez a kifejezés? Mit élnek át a megtámadott áldozatok? És miért van manapság olyan sok karaktergyilkossági kísérlet a magyar közéletben?
A cél természetesen a mentális egészség fejlesztése.
Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a szerelmi házasság sem túl régi találmány, miért lenne ez másként az anyai szeretettel?
Pedig nekünk azt mondták, hogy számoljunk háromig, mielőtt cselekszünk.
Az ősidőkbe nyúlik vissza mély kapcsolódásunk a természethez, és a saját érdekünkben nagyon jól tesszük, ha a napjainkra igencsak kihűlt viszonyt újra felmelegítjük.
A szenvedélybeteg nők és férfiak specifikus megközelítése még gyermekcipőben jár. Pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy igen nagy különbségek vannak a nők és férfiak mint függők között.
ADHD-s gyerekek agyának elemzése újabb eredményt jelenthet az érzelemszabályozási problémákat illetően.
Évtizedek kutatásai bizonyítják, hogy a jó apa-gyerek kapcsolat nélkülözhetetlen az egészséges önértékeléshez. Főleg a lányok önvédését alapozhatja meg.
